Hetvennégy éves korában meghalt az évtizedek óta Parkinson-kórral küzdő Muhammad Ali. A háromszoros bokszvilágbajnok napokkal ezelőtt került egy phoenixi kórházba, helyi idő szerint péntek este halt meg – ezt a család szóvivője közölte.
Muhammad Ali
nemcsak nehézsúlyú ökölvívó volt, hanem polgárjogi harcos és ENSZ-békenagykövet.
Cassius Marcellus Clay Jr. néven született Louisville-ben, 1942. január 17-én. Tizenkét éves kisfiú volt, amikor ellopták a biciklijét, és egy rendőr tanácsára, aki mutatott neki pár alapmozdulatot, hogy meg tudja védeni magát, a kis Cassius lement a bokszterembe, ahol rögtön beleszeretett az ökölvívásba, tizenhat évesen otthagyta az iskolát.
Olvasson még:
Tehetsége azonnal megnyilvánult, sorra nyerte az amatőr mérkőzéseket – százöt amatőr mérkőzéséből mindössze ötöt veszített el és hatszor nyerte el a Kentucky Aranykesztyűt, kétszer a Nemzeti Amatőr Bajnokságot, kétszer pedig a Nemzeti Aranykesztyűt. Az 1960-as római olimpián félnehézsúlyban az aranyérem megszerzésével a csúcsra jutott. Szülővárosába hazatérve azonban azt tapasztalta, hogy a faji megkülönböztetés miatt alig vettek tudomást olimpiai címéről, így felháborodásában az Ohio folyóba dobta aranyérmét.
Első meccsére profiként 1960. október 29-én került sor a nehézsúlyú Tunny Hunsaker ellen, akit pontozással megvert. Ezután sorozatban megnyerte a következő 18 mérkőzését, 15-öt kiütéssel. 1964. február 25-én került sor az első profi világbajnoki címmérkőzésére Sonny Liston ellen. Cassius Clay a 7. menetben kiütötte Listont. Az újdonsült világbajnok ezt követően bejelentette, hogy csatlakozott az Elijah Muhammad és a híres polgárjogi harcos, Malcolm X által vezetett Iszlám Nemzete (Nation of Islam) nevű radikális afroamerikai szektához. Clay nevét is megváltoztatta és muzulmánná lett. Előbb a Cassius X, végül pedig a Muhammad Ali nevet vette fel.
1967. április 28-án Ali katonai behívót kapott, a vietnami háborúban kellett volna harcolnia.
Ali azonban megtagadta a katonai szolgálatot
vallási okokra hivatkozva, amiért ötéves börtönbüntetésre és tízezer dolláros pénzbüntetésre ítélték.
A New York-i Bizottság bevonta bokszengedélyét, a Bokszvilágszövetség (WBA) pedig megfosztotta bajnoki címétől. Bár Ali fellebbezett, de ezt követően még hosszú három évet kellett várnia, míg végül az Amerikai Legfelsőbb Bíróság neki adott igazat.
1971. március 8-án Ali kihívta Joe Fraziert. A Madison Square Gardenben rendezték a „20. század összecsapása” (The Fight of the Century) néven beharangozott mérkőzést, melyet Frazier nyert, osztatlan pontozással. 1974-ben ugyanitt ismét megvívtak egymással, ekkor már Alit hirdették ki győztesnek a bírók. 1974. október 30-án Ali Zaire fővárosában, Kinshasában visszaszerezte világbajnoki övét, miután kiütötte George Foremant, ez volt a „Dübörgés a dzsungelben” (The Rumble in the Jungle).
A harmadik Ali-Frazier mérkőzésre a Fülöp-szigeteken került sor,
ez volt a „Manilai Thriller” (Thrilla in Manila),
melyen Frazier és Ali nagyon kemény 14 menetet vívtak. Mindketten nagyon fáradtak voltak a 14 menet végére, Frazier majdnem vakon küzdötte végig a 14. menetet, mivel egyik szeme már 1964–1965 óta sérült volt, a másik pedig a sok ütéstől sérült meg a mérkőzés során. Amikor kikerültek a sarokba a 14. menet után, Ali azt mondta, nem tud visszamenni a 15. menetre, de ezt senki nem vette tudomásul.
Nem volt ideje bedobni a törölközőt, és mivel Frazier edzője megkérdezte Fraziert, hogy hány ujját látja, és ő egyet látott az edző két felmutatott ujja helyett, Frazier beleegyezése nélkül bedobta a törölközőt. Lefújták a mérkőzést a 15. menet előtt. Így a mérkőzést végül Ali nyerte.
Muhammad Ali 1981 decemberében végérvényesen visszavonult a profi ökölvívástól.
1995-ben Muhammad Ali Múzeum nyílt szülővárosában Louisville-ben.
1982-ben diagnosztizáltak nála Parkinson-kórt.
ENSZ-békenagykövetként nagyon sokat utazott, különböző ügyeket felvállalva.
„Mindig is több akartam lenni, mint egy bokszoló. Több mint egy háromszoros nehézsúlyú világbajnok. A hírnevemet és az arcomat akartam használni arra, hogy segítsem a felemelkedést, és inspiráljam az embereket, legyenek bárhol a világon” – nyilatkozta.