Gergely Balázs, a „Kolozsvár-párt” és az arany középút kampánya

Az első, ami szembeötlik Gergely Balázs központi kampányrendezvényének helyszínén, hogy a teremből feltűnően hiányzik minden, ami esetleg szimbolikusan az RMDSZ-re utalna: a pulpitus mögötti teret kék-fehér alapszínű molinó foglalja el, rajta a „Kolozsvár – a fel nem adható város” felirat, a város címerével.

Gergely Balázs – aki az erdélyi magyar történelmi egyházak javaslatára az RMDSZ kolozsvári tanácsoslistájának második, befutó helyét foglalja el –

nem először hangsúlyozza „különutasságát”,

amint azt sem, hogy az ajánlatot pártja, az EMNP vezetőségének jóváhagyásával fogadta el. Ennek megfelelően a rendezvényen vegyesen vannak jelen az RMDSZ, illetve a Néppárt holdudvarához köthető résztvevők – ami aláhúzni látszik Szabó Lillának, az esemény moderátorának azt a kijelentését, miszerint Gergely Balázs közéleti tevékenységében és emberi kapcsolataiban is mindig a konszenzusra törekedett, politikusként az „arany középutat” kereste.

Gergely Balázs elmondása szerint a párthovatartozását firtató kérdésekre egyre inkább azt válaszolja, hogy „Kolozsvár-párti”. Mi, magyarok, az itteni románok egy részével és a többi nemzeti közösséggel együtt „Kolozsvár lelkiismerete vagyunk –

a városvezetés számára pedig az élő lelkiismeret-furdalás”

– fogalmaz.

Szenkovics Dezső, a frissen életre hívott Kolozsvári Városszépítő Egylet egyik kezdeményezője felidézi a Haller Károly későbbi polgármester által 1883-ban alapított elődszervezet szerepét, amely nem sokban különbözött a maitól: a városkép alakítása, a város élhetőbbé tétele a cél, mindez azonban nem lehetséges egy erős önkormányzati képviselet nélkül.

Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter személyes sztorikat mesélt|Fotók: Bethlendi Tamás

Répás Zsuzsanna, a Magyar Művészeti Akadémia Nemzetközi és Határon Túli Ügyek Főosztályának vezetője leszögezi, hogy bármennyire is empatikusan álljanak hozzá a külhoni magyarság problémáihoz Budapesten, mégiscsak az itteniek tudják leginkább, milyen típusú projektekre van szükségük. Ehhez szükségesek az olyan emberek, mint Gergely Balázs, akik a „hátukon viszik” az ügyeket.

A budapesti sztárvendégeknél maradva: Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter – aki meglepetésre szinte a teljes teremmel kezet fog érkezésekor – a kampányrendezvény  „legemberibb” hangvételű beszédét tartja. Megtudhatjuk (amellett, hogy átadja 101 éves nagyanyja üdvözletét), hogy gyerekként járt először Erdélyben, de görögkatolikus pap édesapja miatt a „szervek” kitüntető figyelmében részesültek, és hogy – állítólag – ő az első magyar miniszter az utóbbi években, aki négy-öt napnál hosszabb ideig maradt egyhuzamban Erdélyben. A legnagyobb élmény számára mindmáig az, hogy a tavalyi Kolozsvári Magyar Napokon a családjával kisétált a Házsongárdba – és ez többek közt arra is rábresztette, hogy a magyar képviselet bizony fontos, ha a múlt mellett jövőt is akarunk Kolozsvár magyarságának.

Horváth Anna alpolgármester és polgármesterjelölt egy személyes vallomással indít: felidézi a négy évvel ezelőtti választások éjszakáját, amikor Kisbácsban érte a hajnal, és a folyamatos újraszámlálási procedúrák eredményeként az RMDSZ-es polgármesterjelölt alig féltucatnyi szavazattal vesztette el a választást. A kolozsvári eredményekkel szembesülve

„beléhasítottak a számok”,

érezte, hogy ez a részvételi arány és a négy tanácsosi hely igazi mélypont. Újra eggyé kell kovácsolni a közösséget, felrázni a mintegy 30 ezer passzív kolozsvári magyart – összegez.

Később, a protokolláris részt követő, Benkő Levente történész, újságíró által vezetett fórumon azt is elmondja, hogy a szimbolikus jelentőségű ügyekben – többnyelvű feliratok, nyelvhasználat – nem annyira a városvezetés, mint inkább a „lelkifurdalás” részének érzi magát – ebben a tekintetben a táblaper volt a vízválasztó.

Gergely Balázs, Horváth Anna és Benkő Levente a fórumon

Kisbács említése talán nem volt a legszerencsésebb: maga Gergely Balázs hívja fel diszkréten a figyelmet arra, hogy a múltkori nagyon szoros eredmény ellenére az RMDSZ most nem is indított polgármesterjelöltet a településen (és a Nemzeti Liberális Párt jelöltjét támogatja, tesszük hozzá halkan).

A másik kényelmetlen téma, amely a fórumon előkerül,

az RMDSZ közpénzekkel való gazdálkodásának át(nem)láthatósága:

Gazda Árpád MTI-tudósító érdeklődik afelől, nem csorbítja-e az átlátható városgazdálkodásra vonatkozó ígéretek hitelességét az, hogy a szövetség nem számolt el a közösségi pénzek felhasználásának módjával. A helyzetet az „menti meg”, hogy megérkezik a hír Kelemen Hunor választások utáni elszámolást kilátásba helyező ígéretéről, de Gazda így sem ússza meg a politikusi kioktatást László Attila ex-alpolgármester részéről. Horváth Anna szerint pedig az RMDSZ-nek „nincs titkolnivalója”.

Június 5-e után minden kiderül.