// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

211 terrortámadást hiúsítottak meg tavaly Európában

// HIRDETÉS

És attól tartanak, sokkal jobb az együttműködés a terroristák között, mint azt a hatóságok gondolták.

 A terrorcselekmények jelentik a legfőbb biztonsági fenyegetést az Európai Unióban, amelynek tagállamaiban egyedül tavaly 211 merényletet hiúsítottak meg a hatóságok - közölte az európai rendőrségi együttműködési szervezet, az Europol egyik magas rangú vezetője az EUObserver uniós ügyekkel foglalkozó portál keddi cikke szerint.

 

Iszlamista terrorsejtek nagy mennyiségű robbanóanyagot próbálnak felhalmozni uniós tagállamokban későbbi felhasználásra - tájékoztatta Manuel Navarrete Paniagua, az Europol terrorizmusellenes központjának (ECTC) vezetője az Európai Parlament állampolgári jogokkal, bel- és igazságügyi kérdésekkel foglalkozó bizottságát (LIBE).

 

A dzsihadista terrorizmus a legfőbb veszély

Az illetékes az Europol egyik készülő jelentését ismertetve hangsúlyozva, hogy továbbra is a "dzsihadista terrorizmus" számít a legfőbb biztonsági fenyegetésnek Európában. Elmondta: az utóbbi időszak merényleteiből arra lehet következtetni, hogy jóval hatékonyabb a terroristák közötti együttműködés, mint korábban gondolták. Hozzátette, hogy a robbanószerkezetek és lőfegyverek egyidejű használata ugyancsak újdonságnak számít a kontinensen.

 

Paniagua arról számolt be, hogy 2015-ben nagyjából 1050 embert vettek őrizetbe terrorizmus gyanújával Európában. Az Europol friss adatbázisában több mint négyezer olyan dzsihadista neve szerepel, akik a Közel-Keletre utaztak, hogy terrorszervezetekhez csatlakozzanak.

 

Mint mondta, közülük sokan kerültek már a rendőrség látókörébe kisebb bűncselekmények miatt, jelentős részüket pedig mentális problémákkal is diagnosztizálták.

 

Ritkán jönnek menekültként

Az ECTC igazgatója elmondta: ugyan előfordultak ilyen esetek, de nincs rá bizonyíték, hogy a terrorhálózatok módszeresen arra használnák fel az Európába tartó menekültáradatot, hogy harcosokat juttassanak be a kontinensre.

 

A Törökországgal szembeni schengeni vízumkényszer eltörléséről a tisztségviselő elképzelhetőnek nevezte, hogy növelné a terrorfenyegetettséget Európában.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS