// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Elkészült a Váradon felállítandó Rhédey-szobor

// HIRDETÉS

De hogy mikor lehet majd felállítani, az a borzasztó román bürokrácián múlik.

Elkészült, és már Nagyváradon van gróf Rhédey Lajos mellszobra, amelyet a tervek szerint a Rhédey-kertben állítanak majd fel – számolt be az Erdon.ro. A szobor megalkotásának ötlete Zatykó Gyulától, az Erdélyi Magyar Néppárt polgármesterjelöltjétől származik.

A váradi állatkert területe, a Rhédey-kerté, melynek hivatalos neve ma Bălcescu park, valamint az a terület, ahol a RER facsemete neveldéje volt, mind Rhédey gróf adománya a városnak, mellyel kapcsolatban elvárása csupán az volt, hogy csak közösségi célokra használják. Ez ma is így van, ugyanakkor a város vezetése eddig nem tartotta indokoltnak, hogy az adományozóról valamilyen formában meg is emlékezzenek.

Amint Deák Árpád szobrászművész csütörtökön elmondta, több hetes keresés után sikerült rábukkanni Péter I. Zoltán egyik Nagyváradról szóló könyvében egy kis, fekete-fehér fényképre arról a Rhédeyről készült festményről, mely egykor a Rhédey- kápolnában volt kifüggesztve, s melyről most már semmit nem tudni. Ennek a fényképnek az alapján készült el a bronzszobor. Rhédey Lajost kitárt karral ábrázolta, a gesztus a városnak tett felajánlást jelképezi, öltözete pedig a kor hangulatát idézi.

A gipszforma hamar elkészült, viszont az anyagi források előteremtése hosszadalmasabbnak bizonyult. A talapzatra vonatkozó engedély pedig még mindig várat magára, ugyanis – illusztrálandó, mennyire működik Romániában a helyi autonómia és a decentralizáció – Bukarestben döntenek róla. Ezt Emődi Tamás nagyváradi építész és csapata intézi, s amint elhangzott, egyáltalán nem szokatlan, hogy a folyamat már több mint egy éve húzódik. Egyszer a szélessége nem bizonyult elegendőnek, utána a magassága nem felelt meg, most több variánst továbbítottak jóváhagyásra a minisztériumi szakbizottságnak.

Időközben lejárt az önkormányzattól kapott engedély, valamint a környezetvédelmi engedély – de ez nem bátortalanította el a kezdeményezőket.  Bíznak benne, hogy ősszel fel is állíthatják majd.
 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS