// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Kihallgatták Pászkányt a CFR-nél történt sikkasztás ügyében

// HIRDETÉS

A volt tulajdonos nem volt túl közlékeny.

Ha az embert hívják, akkor jön – csupán ennyit válaszolt Pászány Árpád, a Kolozsvári CFR labdarúgóklub tulajdonosa a Szervezettbűnözés- és Terrorellenes Ügyosztály (DIICOT) kapujában, valamivel több mint egyórás kihallgatásáról kijövet arra az újságírói kérdésre, hogy miért idézték be kihallgatásra.

Nem volt sokkal beszédesebb korábban, megérkezésekor sem, amikor arra válaszul, hogy mit mondtak neki az ügyészek, azt mondta: azt, hogy délután egy órára legyen ott.

A DIICOT már közlékenyebb volt, hiszen már reggel közölte, hogy sikkasztás gyanúja miatt nyomoznak a klub egykori és jelenlegi vezetőinél, mivel a gyanú szerint mintegy 8,5 millió eurót tüntettek el a csapat Bajnokok Ligája-szereplésért kapott prémiumaiból.

A DIICOT bűnszervezet létrehozása, folyamatos és súlyos következményekkel járó sikkasztás, folyamatos adócsalás és folyamatos pénzmosás gyanújával indított csütörtökön vizsgálatot.

Mint megírtuk, a DIICOT Pászkány Árpád és Iuliu Mureşan klubelnök lakásán, illetve bukaresti helyszíneken is házkutatást tartott. A gyanú szerint a pénzeket Cipruson és a Seychelles-szigeteken bejegyzett off-shore cégeken keresztül tüntették el, amelyek hivatalosan tanácsadói szolgáltatásokat nyújtottak.

A Liga 1-ben játszó klubnál 2014 eleje óta jelentkeztek anyagi gondok, azt követően, hogy Pászkány Árpád átadta a klubban birtokolt többségi részvénycsomagját egy kolozsvári befektetőcsoportnak.

Pászkány 2001-ben vásárolta meg a CFR részvényeit. A csapat akkor a harmadosztályban játszott. A klub hivatalos nevébe ezután került bele az 1907-es évszám, mely arra utalt, hogy a CFR az 1907-ben alakult Kolozsvári Vasutas utódjának tekinti magát. A csapat 2004-től szerepelt a Liga 1-ben, és 2008 után három alkalommal nyerte meg a román bajnokságot, négyszer pedig a román kupát. Legfényesebb európai sikerét 2012 decemberében érte el, amikor a Bajnokok Ligája csoportkörében a Manchester United otthonában sikerült győznie.
 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS