Lánglelkű hazafiak védik az országot. Például a tisztesség ellen. Vagy az igazságosság ellen. Vagy bármi ellen, ami a kiskirályságukat fenyegeti.
Úgy tűnik, Románia jelenlegi politikusai a „belügyekbe való be nem avatkozás” témáját vették át hazafias lelkesedéssel és határtalan kitartással Nicolae Ceauşescu, a RSZK (Románia Szocialista Köztársaság – a szerk.) első elnökének elméleti örökségéből. Minden alkalommal, amikor Románia nyugati partnerei bírálatokat fogalmaznak meg az igazságszolgáltatás ellen indított támadások miatt, minden alkalommal, amikor a bukaresti parlamenti oligarchia visszaéléseit az euroatlanti értékekkel összeegyeztethetetlennek nevezik, a honi elit felháborodottan reagál.
A szuverenitást újra és újra kinyilvánítják és megvédik, azok tanításainak megfelelően, akik évtizedekkel ezelőtt a PCR (Román Kommunista Párt – a szerk.) főtitkára által kidolgozott doktrínához hűen szálltak szembe a kapitalizmussal és lakájaival.
Liviu Dragnea, Călin Popescu-Tăriceanu és Victor Ponta e szuverenista irányvonal leghangosabb és legagresszívebb csoportjához tartoznak. Számukra az Egyesült Államok vagy az Európai Unió fellépése a román nép által évszázados áldozatokkal kivívott függetlenséget csorbító beavatkozás. Úgy tűnik, a többé-kevésbé etnokratikus „Románia a románoké” gondolat vezérli őket, melyet az USL (hivatalosan már nem létező, a Szociáldemokrata Párt – PSD – és a Nemzeti Liberális Párt – PNL – együttműködéséből létrejött Szociál-Liberális Szövetség – a szerk.) retorikai fellángolási pillanataiban mindig fel szokott karolni. Zárójelbe kerül a NATO-hoz és az EU-hoz való tartozás. Különféle ürügyek szoktak alkalmat adni a nacionalista tirádákra: a Szenátus és elnökének a deveselui pajzs felavatásakor történt megsértésétől (Tăriceanut az Egyesült Államok nagykövetsége nem hívta meg – a szerk.) az AEÁ nagykövetének azzal kapcsolatos figyelmeztetéséig, hogy kísérletek történnek a korrupció büntetőügyi keretének aláaknázására.
Akármiről is lenne szó, az USL birtokolja a belügyeibe való ellenséges beavatkozások által fenyegetett haza iránti elkötelezettség monopóliumát. Eltúlozzák a korrupció mértékét, szokták nekünk doktori hangon, fő műsoridőben magyarázni, a román állam pedig rendelkezik a hatásai korlátozásához szükséges mechanizmusokkal. Bármilyen amerikai sürgetés ebben az érzékeny témában ellentétes a diplomáciai szokásokkal és kontraproduktív.
Az biztos, hogy létezik egy olyan szuverenitás, melyre a bukaresti elit minden alkalommal és minden olyan cselekedetekor hivatkozik, amikor korlátozni akarja a DNA (Országos Korrupcióellenes Igazgatóság – a szerk.) hatékonyságát és meg akarja félemlíteni a bíróságokat – ez pedig
E mentelmi jogok és kiváltságok biztosítását célzó szuverenitás nevében hivatkozik a Szenátus elnöke a Parlament központi jellegére és indít frontális támadást a CSM (Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács – a szerk.) és a magisztrátusok ellen. E helyi bárók és központi védenceik hasznát szolgáló szuverenitás nevében gyakorolja kifinomult iróniáját Liviu Dragnea.
A saját mindenhatóságuk alapját képező szuverenitás, a polgárokat örök alsóbbrendűségre redukáló rendet jelentő szuverenitás, az egyenlőtlenségek és a földalatti szolidaritások rendszereként működő szuverenitás, íme, ezt az építményt kell az örökkévalóságig védelmezni.
Egy amorf és passzív Románia konzerválása ettől az önkényt, klientúra-építést és arroganciát bátorító szuverenitástól függ. A politikai elrendezésnek a modernizálás a halálos ellensége. Az alkotmányos egyenlőség alkalmazásától elválaszthatatlan modernizálás azt a monopóliumot sértené, mellyel ez az elit évtizedek óta rendelkezik. A folyamatos külföldi nyomásgyakorlás és a hazai civil kurázsi megjelenése közötti kapcsolat nyilvánvaló, és magával a Románia átalakulásával kapcsolatos folyamat dinamikájával függ össze. Az euroatlanti viszonyítási pontok által kínált horgonyok híján a 2016-os év Romániája egy oligarchák és cinkosaik által uralt térség lett volna. „A belügyekbe való be nem avatkozás” szavatolta volna e kiváltságok rendjének szilárdságát.
A korrupció szuverenitása elkerülhetetlenül a polgárok és a törvény uralma ellen irányul. Mechanizmusa csak a gazdasági verseny szabályainak programszerű és kitartó megsértéséből álló eltorzult környezetben képes működni. Az utóbbi hónapokban egymást követő válságok
iszonyatos képét festik le. A korrupció szuverenitása gyilkol, fertőz és fejletlenségre kárhoztat. Ebben a kijelentésben nincs semmi absztrakt – a Colectiv tragédiája és az egészségügyi rendszeren belüli botrány ennek az évtizedekre elhúzódó sodródásnak a közvetlen és iszonyatos bizonyítékai.
A „belügyekbe való be nem avatkozás” most, akárcsak a győzedelmes szocializmus korszakában, az az eszköz, mellyel a bírálatokat akarják elbátortalanítani és a népet igyekeznek bilincsbe verni. A politikai demagógia retorikája megőrizte mérgező képességét. Egy elszigetelt és „szuverén” Románia a politikusai mohó ösztöneinek odavetett ország lenne.
Ezt a jövőt idézi fel meghatottan a régi vagy az újabb USL – egy bűnvádi nyomozások alól felszabadított Románia, egy derűs Románia, melyet olyanok vezetnek, akik nem szűnnek meg kimutatni hangzatos hazafiságukat, egy olyan Románia, melyben nekünk, egyszerű embereknek tudnunk kell, hol a helyünk és az a kötelességünk, hogy alávessük magunkat a felettünk lévőknek, egy örök nyugalom és derűség Romániája, mely fölött érdemdús parlamenti képviselői őrködnek.
A címet és alcímeket a szerkesztőség adta.
Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…
A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.
Csoma Botond nem maradt adós a válasszal, szerinte süket duma zajlott eddig az átszervezésről. És az e heti cukiság: Nicușor Dan felpróbált egy VR-szemüveget, bár ő anélkül is pont ugyanúgy mozog.
Éles vita dúl a Tisza-kormány és az ellenzék között a határon túli magyaroknak nyújtott anyaországi támogatások körül. A Fidesz-KDNP szerint a Magyar Péter vezette kabinet kevesebbet szán a külhoni magyaroknak.
RMDSZ-es törvényjavaslat: ötvenezer eurós kártérítés a medvetámadások áldozatainak. Továbbá: megkéselt egy nő egy tizenegy éves kisfiút Kolozsváron, egy másik nyolcévest pedig megvert.
Földrengésre riasztottak szerdára virradóan az okostelefonok, az Android földrengés-előrejelző rendszere jelzett többek között Székelyudvarhelyen is, földrengésre figyelmeztetve.
Komoly, 5,7-es erősségű földrengés történt szerdára virradóra Romániában – közölték az illetékes hatóságok. A rengésnek az országban több sérültje is van.
Nem bírságolhatja meg a rendőrség azokat az autósokat, akik nem tudják felmutatni jogosítványukat vagy járművük forgalmi engedélyét, ha bemutatják személyazonosító okmányuk papíralapú vagy elektronikus másolatát.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…
A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.