// 2026. szeptember 16., szerda // Edit

Jottányit sem a többnyelvűségből!

// HIRDETÉS

A világ (egyik) legrövidebb sajtótájékoztatóját tartotta az Erdélyi Magyar Néppárt kolozsvári szervezete.

A szerdai esemény helyszíne a kolozsvári polgármesteri hivatal előtti járda volt, hangos autóberregés, dudálás és szirénázás közepette. Akik megjelentek: Fancsali Ernő, az Erdélyi Magyar Néppárt kolozsvári polgármesterjelöltje, illetve Tunyogi Béla, a Néppárt kolozsvári tanácsosjelöltje. Igen, aki beszólt Emil Bocnak március 15-én. Ja és egy nagy zászló, amelyre a Kincses Város nevét hímezték, három nyelven. És persze a magyar sajtó. A román sajtót egy órával korábban tájékoztatták.

Az utcai sajtótájékoztatónak nyilván oka volt. A Néppárt képviselői így akartak belengetni Emil Boc polgármesternek, aki a párbeszédre vonatkozó megkeresésre nem és nem és nem hajlandó reagálni. Hát odaálltunk szépen az ablaka alá, és meghallgattuk, mit akar az Erdélyi Magyar Néppárt Kolozsváron.

Fancsali Ernő beszéde - igazi transzilvanistaként - a többnyelvűség és a multikulturalizmus körül forgott. Keményen bírálta Emil Boc polgármester álságos multikulturalizmusát. Kijelentette, hogy a többnyelvűség kritériumából nem engednek. Mert csak így lehet igazán multikulturális a jelenleg inkább annak csúfolt Kolozsvár. Hangsúlyozta, hogy amennyiben sikerrel veszik a választási akadályt, azon lesznek, hogy minden erejükkel képviseljék az ötvenezres kolozsvári közösség akaratát. 

A nóvum, ami igen izgalmasnak tűnik, egy széles körű érdeklődésre számot tartó román-magyar kerekasztal, amit az Erdélyi Magyar Néppárt kolozsvári szervezete május 28-án szervez meg, ahol is alaposan ki szeretnék elemezni az adminisztráció, a regionalizmus és az autonómia nagy témáit.

Nagyjából ezt hallottuk az utcai hangzavar közepette. És ezeket láttuk:

 

Ez itt a sajtó. A háttérben pedig a zenei aláfestést nyújtó gépjárművek.

 

Fancsali Ernő polgármesterjelölt derűsen tekint a jövőbe. Több nyelven.

 

Elsétált a sajtótájékoztató mellett egy hivatalos közeg is. Aztán kis idő múlva vissza. Teljes biztonságban érezhettük magunkat.

 

Ő egy sajtós eb. Mindent hallott, ellentétben velünk.

 

A járókelők kicsit félénken haladtak át a sajtótájékoztatón. Bár lehet, nem a többnyelvűség riasztotta meg őket, hanem a kutya.

 

Fotók: Szántai János

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS