// 2026. szeptember 25., péntek // Eufrozina, Kende

Jottányit sem a többnyelvűségből!

// HIRDETÉS

A világ (egyik) legrövidebb sajtótájékoztatóját tartotta az Erdélyi Magyar Néppárt kolozsvári szervezete.

A szerdai esemény helyszíne a kolozsvári polgármesteri hivatal előtti járda volt, hangos autóberregés, dudálás és szirénázás közepette. Akik megjelentek: Fancsali Ernő, az Erdélyi Magyar Néppárt kolozsvári polgármesterjelöltje, illetve Tunyogi Béla, a Néppárt kolozsvári tanácsosjelöltje. Igen, aki beszólt Emil Bocnak március 15-én. Ja és egy nagy zászló, amelyre a Kincses Város nevét hímezték, három nyelven. És persze a magyar sajtó. A román sajtót egy órával korábban tájékoztatták.

Az utcai sajtótájékoztatónak nyilván oka volt. A Néppárt képviselői így akartak belengetni Emil Boc polgármesternek, aki a párbeszédre vonatkozó megkeresésre nem és nem és nem hajlandó reagálni. Hát odaálltunk szépen az ablaka alá, és meghallgattuk, mit akar az Erdélyi Magyar Néppárt Kolozsváron.

Fancsali Ernő beszéde - igazi transzilvanistaként - a többnyelvűség és a multikulturalizmus körül forgott. Keményen bírálta Emil Boc polgármester álságos multikulturalizmusát. Kijelentette, hogy a többnyelvűség kritériumából nem engednek. Mert csak így lehet igazán multikulturális a jelenleg inkább annak csúfolt Kolozsvár. Hangsúlyozta, hogy amennyiben sikerrel veszik a választási akadályt, azon lesznek, hogy minden erejükkel képviseljék az ötvenezres kolozsvári közösség akaratát. 

A nóvum, ami igen izgalmasnak tűnik, egy széles körű érdeklődésre számot tartó román-magyar kerekasztal, amit az Erdélyi Magyar Néppárt kolozsvári szervezete május 28-án szervez meg, ahol is alaposan ki szeretnék elemezni az adminisztráció, a regionalizmus és az autonómia nagy témáit.

Nagyjából ezt hallottuk az utcai hangzavar közepette. És ezeket láttuk:

 

Ez itt a sajtó. A háttérben pedig a zenei aláfestést nyújtó gépjárművek.

 

Fancsali Ernő polgármesterjelölt derűsen tekint a jövőbe. Több nyelven.

 

Elsétált a sajtótájékoztató mellett egy hivatalos közeg is. Aztán kis idő múlva vissza. Teljes biztonságban érezhettük magunkat.

 

Ő egy sajtós eb. Mindent hallott, ellentétben velünk.

 

A járókelők kicsit félénken haladtak át a sajtótájékoztatón. Bár lehet, nem a többnyelvűség riasztotta meg őket, hanem a kutya.

 

Fotók: Szántai János

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen
Krónika

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen

Heves vita alakult ki a képviselőházban az RMDSZ és az AUR képviselői között arról a törvénytervezetről, amely szerint a kisebbségeknek joguk van használni a közigazgatásban az anyanyelvüket azokon a településen is, ahol arányuk 20 százalék alá csökken.

A Fotógróf
Főtér

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött
Székelyhon

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött

Új történelmi csúcsot ért el az euró szerdán a lejjel szemben. A Román Nemzeti Bank 5,2788 lej/euró árfolyamot jelentett be szeptember 23-án, ami 1,41 banival magasabb az egy nappal korábbi értéknél.

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást
Krónika

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást

Ha minden a tervek szerint halad, október elsejétől hatályba lép az új díjszabási rendszer a romániai országutak használatára vonatkozóan.

Leszakadt a csobányosi híd, nem lehet eljutni Csíkszeredából Kománfalvára a megszokott úton
Székelyhon

Leszakadt a csobányosi híd, nem lehet eljutni Csíkszeredából Kománfalvára a megszokott úton

Leszakadt egy fémszerkezetű híd szerdán reggel a Bákó megyei Csobányosnál, miután egy nehéz munkagép haladt át rajta.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS