// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Iohannis a kisebbségek iránti elkötelezettségét bizonygatja

// HIRDETÉS

Románia számára áldás az etnikai, kulturális és vallási sokszínűség – mondta a román államfő egy bukaresti zsidó szemináriumon.

Nemcsak egyik vagy másik kisebbség célkitűzése, hanem a román nemzet egészének stratégiai érdeke, hogy kiépítse a tolerancia hídjait az etnikumközi párbeszéd révén – jelentette ki Klaus Iohannis államfő kedden a Tolerancia Hídjai elnevezésű szemináriumon, amelyet évente szervez Bukarestben a B'nai B'rith nevű zsidó szervezet.

A rendezvénynek első ízben adott otthont az elnöki hivatal. Iohannis azért vállalta el ennek fővédnökségét, hogy jelezze, milyen fontosnak tartja a kultúrák közti párbeszédet, a másság tiszteletét és kifejezze, mennyire

elkötelezett az intolerancia, rasszizmus, antiszemitizmus és idegengyűlölet leküzdésében.

Románia „abban az áldásban” részesült, hogy területén számos etnikai, kulturális és vallási kisebbség él  – mutatott rá Iohannis, aki korábban a Romániai Németek Demokratikus Fórumát vezette. „A román többséggel való együttélésük több évszázada olyan emberi és társadalmi kapcsolatrendszert alakított ki, amely ma kulturális örökségünk és közös emlékezetünk részét képezi” – tette hozzá.

Iohannis leszögezte: a kulturális jogok és vallási szabadság védelmezése a demokrácia egyik meghatározó elemének tekinti egy jogállamban. Úgy értékelte: az ország modernizációjának fontos tényezője volt, hogy

a többség és kisebbség mindig konszenzusra jutott Románia legfontosabb célkitűzéseit illetően,

beleértve az európai és euro-atlanti integrációt.

Az elnök a múlt hibáival való őszinte szembenézést, a zsidó és roma közösség szenvedéseinek megismertetését, a tanulságok levonását és a hibák megismétlésének elkerülését is fontosnak nevezte. „Az etnikai és kulturális sokszínűség olykor nemcsak hidak, hanem falak formájában nyilvánul meg, és az intolerancia veszélye is újjászülethet az Európa-ellenes retorika mellett” – figyelmeztetett az államfő. 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS