// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Diszkriminál, nem véd a szociális lakásokat „védő” kerítés

// HIRDETÉS

A sepsiszentgyörgyi városháza bontsa le – ajánlja melegen az ombudsman.

Diszkriminatívnak nyilvánította a sepsiszentgyörgyi Oltmező utcai szociális tömbházlakásokat övező kerítést a bukaresti ombudsmani hivatal, amely egyúttal felszólította a háromszéki megyeszékhely önkormányzatát, hogy bontsa el a kerítést.

Az ombudsmani hivatal hétfőn közölte, hogy a tavalyi év végén újságcikk alapján indított vizsgálatot az Oltmező utcai, felújított szociális lakásokat magában foglaló tömbházak köré épített kerítés ügyében.

A városháza a kerítésépítést azzal indokolta, hogy ezzel tartaná távol azokat a látogatókat, akik éjszakai csendháborításukkal zavarják a szociális lakások és a környező tömbházak lakóinak nyugalmát, megrongálták a lépcsőket és a tömbházak külső falát. A városháza a saját ingatlanát és a benne lakók nyugalmát védi, áll az ombudsmannak küldött átiratban, az őrbódés ellenőrzéssel pedig azt szeretnék megakadályozni, hogy olyanok is bemehessenek, illetve az adott lakásokban tartózkodhassanak, akiknek a szociális lakások odaítélésének feltételei szerint éjszaka erre nem lenne joguk.

Az ombudsmani hivatal szerint viszont a kerítés nemcsak diszkriminatív, de még csak nem is olyan „pozitív” intézkedés, amely esélyegyenlőséget biztosítana az ott élőknek mint szociálisan sérülékenynek számító csoportnak. A kerítés a Nép Ügyvédje szerint társadalmilag elszigeteli az ottlakókat, ezzel a városháza anyagi és morális hátrányba hozza az általa is hátrányos helyzetűnek tartott közösséget, ezért azt ajánlja a városházának, hogy bontsa el.

A kerítés egyébként nem volt olcsó, 230 ezer lej + ÁFA áll a sepsiszentgyörgyi önkormányzat válaszában arra az adatigénylésre, amelyet tavaly decemberben egy szentgyörgyi lakos nyújtott be, aki a választ szerkesztőségünkhöz is eljuttatta.

Cikkünk korábbi változata tévesen állította, hogy az ombudsmani ajánlás az őrkői „romafalra” vonatkozott. Arról a szentgyörgyi önkormányzat korábban eldöntötte, hogy eltávolítja. Az őrkői választófal felső felének egy részét apránként már elbontották helyi roma lakosok.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS