Például a románok a magyarokat. Meg a többi a többit. Kimaradt a cikkből, hogy szívatjuk mi a románokat. Szívesen látunk bármilyen ötletet kommentben!
Amióta világ a világ, mindig voltak gonoszkodó viccelődések az egymással határos országok lakói között. Mindenki megtalálta a módját, hogy incselkedjen azokkal, akikkel közös „fala” van. Egy francia szerző könyvbe gyűjtötte az európaiak által a szomszédaikról alkotott legviccesebb mondásokat.
A határ menti szomszédokról szóló gonoszkodó viccelődések az európai hagyomány részét képezik, állítja Romain Seignovert. A 345 viccet tartalmazó De Qui Se Moque-t-On (Kinek a rovására szórakozunk? – a szerz.) című könyv francia szerzőjét Europeisnotdead című blogjának olvasói segítették e gyűjtemény összeállításában.
A 29 éves Seignovert Franciaországban nőtt fel, Belgiumban és Németországban tanult, most pedig Brüsszelben él, írja a The Guardian.
„Az incselkedés bizonyosfajta vonzalom jele. Egyes viccek eléggé éretlenek és egyáltalán nem kifinomultak, de ritkán igazán gonoszak”, mondta a szerző.
A románok a magyarokról
Elvégeztem minden tesztet, az orvosok pedig azt mondták, nincs kétség: idegengyűlölő vagyok. Ezt a betegséget a nyomorult magyaroktól kaptam el.
Az olaszok magukról
Három ok miatt biztos, hogy Jézus olasz volt: csak egy olasz fiú lakik még 30 évesen is az anyjával, csak egy olasz fiú hiszi el, hogy az anyja még mindig szűz és csak egy olasz anya hiszi azt, hogy a fia Isten.
A britek a skótok zsugoriságáról
Egy angol, egy ír és egy skót mulatságot rendez. „Én hat korsó szűretlen sört hozok”, mondja az angol. „Én hat korsó világos sört hozok”, mondja az ír. „Én hozok hat barátot”, mondja a skót.
A belgák a hollandok zsugoriságáról
A holland azt mondja a feleségének: „Vegyél kabátot, kedvesem.” „Miért, drágám, megyünk valahova?” „Nem, én megyek, ezért leállítom a fűtést.”
Hogyan kezdődnek a holland receptek? „Végy kölcsön hat tojást, 20 deka lisztet és egy fél liter tejet…”
A portugálok a spanyolok arroganciájáról
„Apám”, kiáltja oda egy spanyol kisfiú az apjának, „amikor felnövök, pont olyan akarok lenni, mint te.” „Ez nagyon szép, kisfiam! De miért?” „Hogy pontosan olyan fiam legyen, mint én”, válaszolja a gyermek.
Egy minap készült felmérésben 10 spanyolból 11 azt állította, hogy különbnek hiszi magát másoknál.
A lengyelek a németekről
A németországi labdarúgók olyanok, mint az ennivalójuk: ha nem Lengyelországból importálták őket, akkor nem jók semmire.
Az észtek a finnek félénkségéről
Honnan tudod, hogy egy extrovertált finnel találkoztál? A te cipődet nézi, nem a sajátját.
A belgák a franciák arroganciájáról
Miért választották a kakast nemzeti jelképnek a franciák? Mert ez az egyetlen állat, mely akkor is énekel, amikor térdig szarban gázol.
Hogyan lesznek öngyilkosok a franciák? 15 centivel a fejük fölé lőnek, pont a felsőbbrendűségi komplexusuk közepébe.
A svédek a norvégokról
Miért zsíros a norvégok haja? Mert hagyták, hogy a fejük búbjáig érjen az olaj.
A dánok a svédekről
Mi a legjobb dolog, amit Svédországtól kaptunk? Egy üres komp.
Az észtek a finnekről
Két finn néhány év után újra találkozik. „Hogy vagy?”, kérdi Pekka. Ahti morog valamit és rendel egy sört. „Hogy van a család?”, kérdi Pekka. Ahti újra morog valamit és rendel egy újabb sört. „Hogy megy a munka?”, erősködik Pekka három sör után. „Nézd, inni jöttünk, vagy beszélgetni?”, mondja végül Ahti.
A finnek a svédekről
Mi a különbség a svédek és a finnek között? A svédeknek szerencsések, hogy rendes szomszédjaik vannak.
A németek a lengyelekről
Mikor van Lengyelországban karácsony? Két nappal a németek karácsonya után.
A svájciak az osztrákokról
Miért piros-fehér-piros Ausztria zászlója? Nehogy fordítva vonják fel.
Az osztrákok a németek unalmasságáról
Az osztrákok és a németek közötti fő különbség az, hogy a németek meg szeretnék érteni az osztrákokat, de nem tudják, az osztrákok viszont megértik a németek, de jobban szeretnék, hanem tudnák.
A szlovákok a csehekről
Mi kell egy csehnek a boldogsághoz? Nem sok, amíg a többieknek kevesebb van, mint neki.
Az ukránok az oroszokról
„Éppen vettem 3.000 dollárért egy nyakkendőt.” „Idióta. Ugyanezt a nyakkendőt az utca másik végén lévő boltban 5.000 dollárért is megvehetted volna.”
A macedónok a görögök korrupciójáról
Egy görög az athéni parlament parkolójában állítja le a gépkocsiját. „Itt nem parkolhat”, mondja egy rendőr. „Itt politikusok dolgoznak.” „Rendben van”, mondja a járművezető, „van riasztó a kocsiban.”
A szociáldemokraták most épp még több pénzt húznak ki a zsebünkből, hogy megvédjék a voksaikat.
„Hééo politikusok! Büdös ganék vagytok mind? Hééo politikusok! Loptok, csaltok, hazudtok!” (Belga)
A történteket sem a geológusok, sem a vulkanológusok nem tudják egyelőre megmagyarázni.
Ha rákérdezünk, tíz emberből kilencnek a Kék lagúna névre hallgató bányató, esetleg a Bocskai-kastélyrom jut eszébe Egeresről, ha egyáltalán bármi. Pedig sok minden egyebet is rejt ez a helyenként bizarr bányatáj.
Miért ad fizetést az állam a premontrei apátnak, miközben a nagyváradi önkormányzat kilakoltatja? Miként lett a templomból iskola? Elmagyarázzuk bővebben és rövidebben is.
Többórás keres után sikerült elfogniuk a rendőröknek azt a férfit, aki a gyanú szerint pénteken délben meggyilkolt egy 18 éves lányt a Bihar megyei Pelbárthidán. A visszaesőnek számító Bóné József Zsolt a gyilkosság helyszínétől nem messze került kézre.
George Simion meginvitálta az erdélyi magyarokat, hogy iratkozzanak be a pártjába. Azt azonban nem említette, hogy ehhez bizonyos próbákat is ki kell állniuk a jelentkezőknek… (PAMFLET)
Meggyilkoltak pénteken a Bihar megyei Perbáthidán egy 18 éves lányt, a rendőrség több mint hat órán át tartó keresés után fogta el délután a gyilkosság fő gyanúsítottját.
Meggyilkoltak egy 18 éves diáklányt pénteken a Bihar megyei Pelbárthidán, az áldozat holttestét a mezőn találták meg. A Krónika megtudta, hogy a diák a borsi szakképző líceum tanulója volt, és két éve folytatott gyakorlatot a szülőfaluja farmján.
Megkéselte osztálytársát egy 12 éves gyermek pénteken az Arad megyei Vinga község egyik iskolájában.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
A szociáldemokraták most épp még több pénzt húznak ki a zsebünkből, hogy megvédjék a voksaikat.
„Hééo politikusok! Büdös ganék vagytok mind? Hééo politikusok! Loptok, csaltok, hazudtok!” (Belga)
A történteket sem a geológusok, sem a vulkanológusok nem tudják egyelőre megmagyarázni.
Ha rákérdezünk, tíz emberből kilencnek a Kék lagúna névre hallgató bányató, esetleg a Bocskai-kastélyrom jut eszébe Egeresről, ha egyáltalán bármi. Pedig sok minden egyebet is rejt ez a helyenként bizarr bányatáj.