Például a románok a magyarokat. Meg a többi a többit. Kimaradt a cikkből, hogy szívatjuk mi a románokat. Szívesen látunk bármilyen ötletet kommentben!
Amióta világ a világ, mindig voltak gonoszkodó viccelődések az egymással határos országok lakói között. Mindenki megtalálta a módját, hogy incselkedjen azokkal, akikkel közös „fala” van. Egy francia szerző könyvbe gyűjtötte az európaiak által a szomszédaikról alkotott legviccesebb mondásokat.
A határ menti szomszédokról szóló gonoszkodó viccelődések az európai hagyomány részét képezik, állítja Romain Seignovert. A 345 viccet tartalmazó De Qui Se Moque-t-On (Kinek a rovására szórakozunk? – a szerz.) című könyv francia szerzőjét Europeisnotdead című blogjának olvasói segítették e gyűjtemény összeállításában.
A 29 éves Seignovert Franciaországban nőtt fel, Belgiumban és Németországban tanult, most pedig Brüsszelben él, írja a The Guardian.
„Az incselkedés bizonyosfajta vonzalom jele. Egyes viccek eléggé éretlenek és egyáltalán nem kifinomultak, de ritkán igazán gonoszak”, mondta a szerző.
A románok a magyarokról
Elvégeztem minden tesztet, az orvosok pedig azt mondták, nincs kétség: idegengyűlölő vagyok. Ezt a betegséget a nyomorult magyaroktól kaptam el.
Az olaszok magukról
Három ok miatt biztos, hogy Jézus olasz volt: csak egy olasz fiú lakik még 30 évesen is az anyjával, csak egy olasz fiú hiszi el, hogy az anyja még mindig szűz és csak egy olasz anya hiszi azt, hogy a fia Isten.
A britek a skótok zsugoriságáról
Egy angol, egy ír és egy skót mulatságot rendez. „Én hat korsó szűretlen sört hozok”, mondja az angol. „Én hat korsó világos sört hozok”, mondja az ír. „Én hozok hat barátot”, mondja a skót.
A belgák a hollandok zsugoriságáról
A holland azt mondja a feleségének: „Vegyél kabátot, kedvesem.” „Miért, drágám, megyünk valahova?” „Nem, én megyek, ezért leállítom a fűtést.”
Hogyan kezdődnek a holland receptek? „Végy kölcsön hat tojást, 20 deka lisztet és egy fél liter tejet…”
A portugálok a spanyolok arroganciájáról
„Apám”, kiáltja oda egy spanyol kisfiú az apjának, „amikor felnövök, pont olyan akarok lenni, mint te.” „Ez nagyon szép, kisfiam! De miért?” „Hogy pontosan olyan fiam legyen, mint én”, válaszolja a gyermek.
Egy minap készült felmérésben 10 spanyolból 11 azt állította, hogy különbnek hiszi magát másoknál.
A lengyelek a németekről
A németországi labdarúgók olyanok, mint az ennivalójuk: ha nem Lengyelországból importálták őket, akkor nem jók semmire.
Az észtek a finnek félénkségéről
Honnan tudod, hogy egy extrovertált finnel találkoztál? A te cipődet nézi, nem a sajátját.
A belgák a franciák arroganciájáról
Miért választották a kakast nemzeti jelképnek a franciák? Mert ez az egyetlen állat, mely akkor is énekel, amikor térdig szarban gázol.
Hogyan lesznek öngyilkosok a franciák? 15 centivel a fejük fölé lőnek, pont a felsőbbrendűségi komplexusuk közepébe.
A svédek a norvégokról
Miért zsíros a norvégok haja? Mert hagyták, hogy a fejük búbjáig érjen az olaj.
A dánok a svédekről
Mi a legjobb dolog, amit Svédországtól kaptunk? Egy üres komp.
Az észtek a finnekről
Két finn néhány év után újra találkozik. „Hogy vagy?”, kérdi Pekka. Ahti morog valamit és rendel egy sört. „Hogy van a család?”, kérdi Pekka. Ahti újra morog valamit és rendel egy újabb sört. „Hogy megy a munka?”, erősködik Pekka három sör után. „Nézd, inni jöttünk, vagy beszélgetni?”, mondja végül Ahti.
A finnek a svédekről
Mi a különbség a svédek és a finnek között? A svédeknek szerencsések, hogy rendes szomszédjaik vannak.
A németek a lengyelekről
Mikor van Lengyelországban karácsony? Két nappal a németek karácsonya után.
A svájciak az osztrákokról
Miért piros-fehér-piros Ausztria zászlója? Nehogy fordítva vonják fel.
Az osztrákok a németek unalmasságáról
Az osztrákok és a németek közötti fő különbség az, hogy a németek meg szeretnék érteni az osztrákokat, de nem tudják, az osztrákok viszont megértik a németek, de jobban szeretnék, hanem tudnák.
A szlovákok a csehekről
Mi kell egy csehnek a boldogsághoz? Nem sok, amíg a többieknek kevesebb van, mint neki.
Az ukránok az oroszokról
„Éppen vettem 3.000 dollárért egy nyakkendőt.” „Idióta. Ugyanezt a nyakkendőt az utca másik végén lévő boltban 5.000 dollárért is megvehetted volna.”
A macedónok a görögök korrupciójáról
Egy görög az athéni parlament parkolójában állítja le a gépkocsiját. „Itt nem parkolhat”, mondja egy rendőr. „Itt politikusok dolgoznak.” „Rendben van”, mondja a járművezető, „van riasztó a kocsiban.”
És mi lenne, ha ki-ki kénye-kedve szerint oszlathatna fel neki nem tetsző pártokat?
Az évekig langyos-unalmasnak tűnő mioritikus politikai élet nagyjából Călin Georgescu feltűnése óta megint izgalmassá vált. Aztán mostanában mintha már túl izgalmas lenne. Mint egy vad összeesküvés-elmélet.
Nézzük csak meg közelebbről, mi folyik épp a romániai politikában, kik a szereplők, és milyen érdekek vezetnek el oda, hogy legyen új kormány és ne kelljen megnyomni a nagy újraindítás gombot.
A 25. TIFF-en néztük meg a România Sălbatică rendezőjének legújabb alkotását, és kedvünk támadt madarakat lesni egy vízen ringó csónakból. De vajon tudjuk-e, milyen huncutok a varjak, vagy hogyan csalogatja elő a rovarokat az iszapból a széki lile?
Egy férfi leköpte Magyar Péter miniszterelnököt a budapesti Nyugati pályaudvaron, ahová a kormányfő Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszterrel együtt érkezett, hogy ismertesse a 3500 milliárd forintos Baross Gábor Vasútfejlesztési Programot.
Főleg, ha nyolc évig te voltál a tudomány legfőbb mioritikus katedrálisának pátriárkája, vagyis a Román Akadémia elnöke. És nackó. És besúgógyanús.
Magyarországi motoros vesztette életét egy balesetben szerdán a 67C jelzésű országúton, a Transalpinán, miután egy kanyarban feltehetően elvesztette uralmát a jármű felett, és nekiütközött a fém szalagkorlátnak.
Ne legyenek gyávák meghívni Magyarország miniszterelnökét Tusványosra – kérte Magyar Péter miniszterelnök kedden az Országgyűlésben, a frakciók képviselőinek válaszolva.
Megharapott egy veszélyesnek minősített kutya egy 26 éves férfit hétfőn Csíkszeredában, a Tudor Vladimirescu utcában. A sérültet kórházba szállították, az ügyben pedig büntetőeljárás indult.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
És mi lenne, ha ki-ki kénye-kedve szerint oszlathatna fel neki nem tetsző pártokat?
Az évekig langyos-unalmasnak tűnő mioritikus politikai élet nagyjából Călin Georgescu feltűnése óta megint izgalmassá vált. Aztán mostanában mintha már túl izgalmas lenne. Mint egy vad összeesküvés-elmélet.
Nézzük csak meg közelebbről, mi folyik épp a romániai politikában, kik a szereplők, és milyen érdekek vezetnek el oda, hogy legyen új kormány és ne kelljen megnyomni a nagy újraindítás gombot.
A 25. TIFF-en néztük meg a România Sălbatică rendezőjének legújabb alkotását, és kedvünk támadt madarakat lesni egy vízen ringó csónakból. De vajon tudjuk-e, milyen huncutok a varjak, vagy hogyan csalogatja elő a rovarokat az iszapból a széki lile?