// 2026. október 10., szombat // Gedeon

Hogy szívatják a népek a szomszédaikat?

// HIRDETÉS

Például a románok a magyarokat. Meg a többi a többit. Kimaradt a cikkből, hogy szívatjuk mi a románokat. Szívesen látunk bármilyen ötletet kommentben!

Amióta világ a világ, mindig voltak gonoszkodó viccelődések az egymással határos országok lakói között. Mindenki megtalálta a módját, hogy incselkedjen azokkal, akikkel közös „fala” van. Egy francia szerző könyvbe gyűjtötte az európaiak által a szomszédaikról alkotott legviccesebb mondásokat.

A határ menti szomszédokról szóló gonoszkodó viccelődések az európai hagyomány részét képezik, állítja Romain Seignovert. A 345 viccet tartalmazó De Qui Se Moque-t-On (Kinek a rovására szórakozunk? – a szerz.) című könyv francia szerzőjét Europeisnotdead című blogjának olvasói segítették e gyűjtemény összeállításában.

A 29 éves Seignovert Franciaországban nőtt fel, Belgiumban és Németországban tanult, most pedig Brüsszelben él, írja a The Guardian.

„Az incselkedés bizonyosfajta vonzalom jele. Egyes viccek eléggé éretlenek és egyáltalán nem kifinomultak, de ritkán igazán gonoszak”, mondta a szerző.

A románok a magyarokról

Elvégeztem minden tesztet, az orvosok pedig azt mondták, nincs kétség: idegengyűlölő vagyok. Ezt a betegséget a nyomorult magyaroktól kaptam el.

Az olaszok magukról

Három ok miatt biztos, hogy Jézus olasz volt: csak egy olasz fiú lakik még 30 évesen is az anyjával, csak egy olasz fiú hiszi el, hogy az anyja még mindig szűz és csak egy olasz anya hiszi azt, hogy a fia Isten.

A britek a skótok zsugoriságáról

Egy angol, egy ír és egy skót mulatságot rendez. „Én hat korsó szűretlen sört hozok”, mondja az angol. „Én hat korsó világos sört hozok”, mondja az ír. „Én hozok hat barátot”, mondja a skót.

A belgák a hollandok zsugoriságáról

A holland azt mondja a feleségének: „Vegyél kabátot, kedvesem.” „Miért, drágám, megyünk valahova?” „Nem, én megyek, ezért leállítom a fűtést.”

Hogyan kezdődnek a holland receptek? „Végy kölcsön hat tojást, 20 deka lisztet és egy fél liter tejet…”

A portugálok a spanyolok arroganciájáról

„Apám”, kiáltja oda egy spanyol kisfiú az apjának, „amikor felnövök, pont olyan akarok lenni, mint te.” „Ez nagyon szép, kisfiam! De miért?” „Hogy pontosan olyan fiam legyen, mint én”, válaszolja a gyermek.

Egy minap készült felmérésben 10 spanyolból 11 azt állította, hogy különbnek hiszi magát másoknál.

A lengyelek a németekről

A németországi labdarúgók olyanok, mint az ennivalójuk: ha nem Lengyelországból importálták őket, akkor nem jók semmire.

Az észtek a finnek félénkségéről

Honnan tudod, hogy egy extrovertált finnel találkoztál? A te cipődet nézi, nem a sajátját.

A belgák a franciák arroganciájáról

Miért választották a kakast nemzeti jelképnek a franciák? Mert ez az egyetlen állat, mely akkor is énekel, amikor térdig szarban gázol.

Hogyan lesznek öngyilkosok a franciák? 15 centivel a fejük fölé lőnek, pont a felsőbbrendűségi komplexusuk közepébe.

A svédek a norvégokról

Miért zsíros a norvégok haja? Mert hagyták, hogy a fejük búbjáig érjen az olaj.

A dánok a svédekről

Mi a legjobb dolog, amit Svédországtól kaptunk? Egy üres komp.

Az észtek a finnekről

Két finn néhány év után újra találkozik. „Hogy vagy?”, kérdi Pekka. Ahti morog valamit és rendel egy sört. „Hogy van a család?”, kérdi Pekka. Ahti újra morog valamit és rendel egy újabb sört. „Hogy megy a munka?”, erősködik Pekka három sör után. „Nézd, inni jöttünk, vagy beszélgetni?”, mondja végül Ahti.

A finnek a svédekről

Mi a különbség a svédek és a finnek között? A svédeknek szerencsések, hogy rendes szomszédjaik vannak.

A németek a lengyelekről

Mikor van Lengyelországban karácsony? Két nappal a németek karácsonya után.

A svájciak az osztrákokról

Miért piros-fehér-piros Ausztria zászlója? Nehogy fordítva vonják fel.

Az osztrákok a németek unalmasságáról

Az osztrákok és a németek közötti fő különbség az, hogy a németek meg szeretnék érteni az osztrákokat, de nem tudják, az osztrákok viszont megértik a németek, de jobban szeretnék, hanem tudnák.

A szlovákok a csehekről

Mi kell egy csehnek a boldogsághoz? Nem sok, amíg a többieknek kevesebb van, mint neki.

Az ukránok az oroszokról

„Éppen vettem 3.000 dollárért egy nyakkendőt.” „Idióta. Ugyanezt a nyakkendőt az utca másik végén lévő boltban 5.000 dollárért is megvehetted volna.”

A macedónok a görögök korrupciójáról

Egy görög az athéni parlament parkolójában állítja le a gépkocsiját. „Itt nem parkolhat”, mondja egy rendőr. „Itt politikusok dolgoznak.” „Rendben van”, mondja a járművezető, „van riasztó a kocsiban.”

// HIRDETÉS
Különvélemény

Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?

Fall Sándor

A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.

„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”

Sánta Miriám

Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába
Főtér

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Hagyományos magyar utcanevek kerülnek a román személyibe – és még magyar többség sem kell hozzá
Krónika

Hagyományos magyar utcanevek kerülnek a román személyibe – és még magyar többség sem kell hozzá

Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!
Főtér

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

Vonat gázolt el egy motorkerékpárt Csíkverebesen – két tizenéves fiú életét vesztette
Székelyhon

Vonat gázolt el egy motorkerékpárt Csíkverebesen – két tizenéves fiú életét vesztette

Súlyos vasúti baleset történt csütörtökön délután a Tusnád községi Csíkverebesen, a vasúti megálló közelében. Egy motorkerékpár ütközött egy vonattal, a balesetben két fiatal fiú vesztette életét.

Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen
Krónika

Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen

Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.

Két lábra emelkedett a vadász előtt a medve Szentléleken – ez lett a veszte
Székelyhon

Két lábra emelkedett a vadász előtt a medve Szentléleken – ez lett a veszte

Kilőttek egy medvét szerdán este Székelyszentléleken, miután az állat ismét lakott területen bukkant fel és agresszíven viselkedett. A nagyvad már hosszabb ideje félelemben tartotta a környékbelieket, akik gyermekeiket is féltették tőle.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?

Fall Sándor

A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.

„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”

Sánta Miriám

Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

// HIRDETÉS