Háromszázan kérnek kártérítést a bányászjárás miatt

Az első, 1990-es bukaresti bányászjárás újra megnyitott ügyébe szállt be közel 300 személy sértett félként.
Hirdetés
Naponta mintegy tíz tanút hallgat ki a főügyészség az 1990. június 13-15. közötti bukaresti bányászjárás újra megnyitott ügyében – közölte az intézmény a Mediafax hírügynökség kérdésére. 
 
Eddig mintegy 350 személy vallomását rögzítették, közülük 315-en sértett félként szerepelnek az ügyben, és majdnem 300-an jelezték az ügyészeknek, hogy anyagi kártérítésre tartanak igényt. Különböző összegű igényeket nyújtottak be, de csak azután összesítik ezeket, ha az ügyészek befejezik a meghallgatásokat, és összesítik az igényeket alátámasztó bizonyítékokat is – áll az ügyészségi válaszban.
 
Az első bányászjárás dossziéját tavaly nyitották újra, mivel még az Európai Emberjogi Bíróság is a felelősök azonosítására kötelezte a román államot.
 
1990. június 13-15. között legalább négy személy meghalt, és több mint ezer megsebesült, amikor a Ion Iliescu-féle rezsim Zsil-völgyi bányászokat hívott Bukarestbe, hogy szétverjék az akkor már több hónapja tartó tüntetést, ahol főként diákok és értelmiségiek protestáltak a második vonalbeli kommunisták hatalomra kerülése ellen. A botokkal felfegyverzett bányászok az egész városban randalíroztak, a központban egyetemistákat, tanárokat vertek véresre, de nem menekültek a romák sem az ütlegelésektől. Ion Iliescu akkori államfő a Romexpón összegyűlt bányászoknak pedig megköszönte, hogy “rendet teremtettek”.
 
A katonai ügyészek szerint a véres események miatti felelősség Ion Iliescut, Miron Cozma bányászvezért, Petre Roman akkori kormányfőt, Virgil Măgureanu titkosszolgálati vezetőt, Gelu-Voican Voiculescu, Victor Atanasie Stănculescu tábornokot és a kor más vezetőit terheli.
Hirdetés