A botrányok miatt a Taxi együttes újravágta gigakatedrális-ellenes dalának klipjét. De nincs benne köszönet.
Április elején jelent meg a Taxi zenekar Despre smerenie (A szerénységről) című dala, amely popdalhoz képest szinte példátlanul nagy népszerűségre tett szert – és ugyanakkor botrányt is okozott. Nem csoda: a videoklipben az együttes énekesén, Dan Teodorescun kívül 33 ismert román médiaszemélyiség, zenész, színész, író – Andreea Escától Mircea Cărtărescun át Victor Rebengiucig – foglalt állást a Bukarestben épülő Nemzet Megváltásának Katedrálisa ellen. A dal refrénjét („Isten a fát, a fát és a kis tereket kedveli”) azóta már azok is hallhatták, akik amúgy nincsenek tisztában a román popzenei szcénával.
Lett nagy felhördülés, röpködtek a vallásellenesség és nemzetárulás vádjai, az együttes frontembere magyarázkodott egy sort, az egyik vendégelőadó, Grigore Leșe népdalénekes pedig azt követelte, hogy őt vágják ki a klipből, mert nem tudta, mihez adja a nevét (mint kiderült, ez nem volt igaz).
A Taxi eleget tett a kérésnek, először letiltotta a videót, aztán újravágta, fentebb nézhetik meg az új verziót. De nincs benne köszönet – legalábbis az ortodox egyház és a dal üzenetével nem szimpatizálók számára. Annyit mondunk: Leșe ugyan elment, de jöttek helyette több mint kéttucatnyian, köztük sztárok a javából – a teljes lista megtekinthető a videó leírásában a YouTube-on.
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.
… a galaci család, amelynek otthonát elvitte a ruszki drón, kap egy új lakást a Ferrari-örökös nejétől… és a mindig mosolygós Victor Ponta végleg szakított a PSD-vel és hazafiasabb vizekre evez.
A 2019-es EP-választások alkalmával épp Tomac volt az, aki a kettős állampolgárságú romániai magyarok ellen hergelt, de összeállításunkban felidézzük az elmúlt tíz évnek a román és magyar állampolgársággal is rendelkezőkkel szembeni román narratíváját is.
A kollektív irigység, utálat, megosztottság zárójelbe teszi az egyéni teljesítményeket. Fontosabb pár félremagyarázott félmondat, mint egy egész életmű…
Bár eredetileg csikót próbált elejteni egy agresszív székelyvarsági medve, később rátámadt és megkergette a vasárnap esti riasztásra kiérkező hatóságokat. Kénytelenek voltak ártalmatlanítani a nagyvadat.
Éles vita dúlt a magyar Országgyűlésben a képviselők állampolgárságának nyilvánosságra hozatalát célzó mihazánkos kezdeményezésről. Gurzó Mária, a Tisza Párt képviselője tisztázta: soha nem rendelkezett román állampolgársággal.
Négy gyermek és három felnőtt lett rosszul egy összejövetelen a Gyimesközéplokhoz tartozó Hidegségen vasárnap este. A mentőegységek valamennyiüket csíkszeredai kórházba szállították.
Tíz perces utazás a Zokogó majom világában Demeter Zsuzsa irodalomtörténésszel. Kilencven éve született, húsz éve halt meg a kolozsvári peremvidéki kisemberek írója.
Tíz perces utazás a Zokogó majom világában Demeter Zsuzsa irodalomtörténésszel. Kilencven éve született, húsz éve halt meg a kolozsvári peremvidéki kisemberek írója.
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.