A botrányok miatt a Taxi együttes újravágta gigakatedrális-ellenes dalának klipjét. De nincs benne köszönet.
Április elején jelent meg a Taxi zenekar Despre smerenie (A szerénységről) című dala, amely popdalhoz képest szinte példátlanul nagy népszerűségre tett szert – és ugyanakkor botrányt is okozott. Nem csoda: a videoklipben az együttes énekesén, Dan Teodorescun kívül 33 ismert román médiaszemélyiség, zenész, színész, író – Andreea Escától Mircea Cărtărescun át Victor Rebengiucig – foglalt állást a Bukarestben épülő Nemzet Megváltásának Katedrálisa ellen. A dal refrénjét („Isten a fát, a fát és a kis tereket kedveli”) azóta már azok is hallhatták, akik amúgy nincsenek tisztában a román popzenei szcénával.
Lett nagy felhördülés, röpködtek a vallásellenesség és nemzetárulás vádjai, az együttes frontembere magyarázkodott egy sort, az egyik vendégelőadó, Grigore Leșe népdalénekes pedig azt követelte, hogy őt vágják ki a klipből, mert nem tudta, mihez adja a nevét (mint kiderült, ez nem volt igaz).
A Taxi eleget tett a kérésnek, először letiltotta a videót, aztán újravágta, fentebb nézhetik meg az új verziót. De nincs benne köszönet – legalábbis az ortodox egyház és a dal üzenetével nem szimpatizálók számára. Annyit mondunk: Leșe ugyan elment, de jöttek helyette több mint kéttucatnyian, köztük sztárok a javából – a teljes lista megtekinthető a videó leírásában a YouTube-on.
A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.
És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.
A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.
A március 15-i magyar állami kitüntetések idei díjazottjai között több erdélyi alkotó és szakember neve is szerepel.
Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.
Elfogadta a kormány csütörtöki esti ülésén azt a határozatot, amely szerint július 1-től a jelenlegi 4050 lejről 4325 lejre nő a bruttó minimálbér.
A magyar tudomány és kultúra képviselői munkájuk és alkotásaik által összefognak minket, erősítenek, építenek és gyarapítanak mindannyiunk javára – mondta Sulyok Tamás köztársasági elnök a Kossuth- és Széchenyi-díjak átadásán szombaton az Országházban.
Már nem számítanak kuriózumnak Székelyföldön a szalmabála házak, de tény, hogy nem választják túl sokan ezt a fajta építkezést, talán azért, mert ódzkodnak az ismeretlentől: három házba látogattunk el, vendéglátóink pedig az építkezésről meséltek.
Tíz perces utazás a Zokogó majom világában Demeter Zsuzsa irodalomtörténésszel. Kilencven éve született, húsz éve halt meg a kolozsvári peremvidéki kisemberek írója.
Tíz perces utazás a Zokogó majom világában Demeter Zsuzsa irodalomtörténésszel. Kilencven éve született, húsz éve halt meg a kolozsvári peremvidéki kisemberek írója.
A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.
És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.