Rajzfilmbe illő rakétapajzs Romániában?

Az elmúlt napokban a NATO antiballisztikus rendszerébe integrált romániai rakétaellenes berendezésnek inkább csak jelképes szerepe van, mert nem lenne képes kivédeni egy Oroszország által indított masszív támadást, állítja George Friedman.

A romániai rakétaellenes elemek 2015 decemberétől léptek hadrendbe, de az elmúlt napokban integrálták őket az Észak-Atlanti Szövetség antiballisztikus rendszerébe.

„Az európai rakétaellenes védelem sokkal inkább politikai jelképpé vált,

mint kimondottan fegyverré. Azt mondanám, hogy ha a politikai jelképek számítanak, akkor a (romániai – a szerz.) berendezés ellátja szerepét, mert nehéz felbecsülni a rendszer katonai célját”, állítja George Friedman a Stratfor elemző intézet és a Geopolitical Futures kiadvány alapítója, a Mediafax szerint.

„A rendszert arra találták ki, hogy megállítson egy vagy korlátozott számú, nagy területet lefedő rakétát. Oroszországgal szemben hatástalan lenne, mert a rendszer már viszonylag kis számú rakétával sem tudna megbirkózni, és teljesen irreleváns lenne, ha az oroszok masszív támadást intéznének, amire, persze, képesek lennének”, magyarázza Friedman a Geopolitical Futures folyóiratban megjelent vezércikkében.

„Ha egy másik nukleáris hatalom döntene támadás mellett, akkor valószínűleg kevesebb rakétával rendelkezne, a rendszer tehát hatékony lehetne. De nem világos, hogy egy viszonylag kis ballisztikus arzenállal rendelkező ország miért indítana támadást, és miért Európa ellen”, hangsúlyozza Friedman Az antiballisztikus védelem és a valóság című cikkében. A szakértő arra a következtetésre jut, hogy „a romániai rakétaellenes berendezés egy nagyon valószínűtlen fenyegetéssel szemben védi Kelet-Európát”.

A Szputnyik orosz hírügynökség Jól elköltött pénz? A romániai rakétaellenes rendszernek csak „jelképes” szerepe van címmel vette át George Friedman vezércikkét, jelenti a Mediafax.

Oroszország–NATO feszültségek a rakétaellenes pajzs miatt

A NATO és Moszkva között feszültségforrást jelentenek a Romániába és Lengyelországba telepített antiballisztikus elemek. Oroszország úgy véli, hogy a katonai rendszerek ellene irányulnak, holott az Észak-Atlanti Szövetség biztosítékokat adott arra, hogy olyan országok ballisztikus kapacitásai ellen szolgálnak, mint Irán és Észak-Korea.

Moszkva nemrég megerősítette, hogy „rendkívül aggasztónak” tartja a NATO antiballisztikus rendszereinek romániai és lengyelországi telepítését. Az orosz illetékesek kijelentették, hogy az effajta akciókat tiltja a közepes nagyságú nukleáris erőkre vonatkozó szerződés (INF), és arra figyelmeztettek, hogy Oroszország lépéseket tesz majd saját védelmére.

A deveselui (Olt megye) rakétaellenes bázis 2015. december 18-án lépett hadrendbe, nemrég pedig integrálták a NATO antiballisztikus rendszerébe.

A romániai rendszer felavatása után az orosz Külügyminisztérium a következőt tette közzé: „Ismételten kifejtettük az AEÁ rakétaellenes rendszerének tervére vonatkozó álláspontunkat és értékeléseinket és megjegyeztük, hogy a terv ellentétes a nemzetközi biztonság és stabilitás megerősítésére irányuló lépésekkel. Ennek ellenére az Egyesült Államok és szövetségesei továbbra is dolgoznak ezen a destabilizáló és veszélyes terven, az általuk felhozott érvek pedig egyre kevésbé hitelesek. 2015. december 18-án fejeződtek be az építkezési munkálatok a romániai Deveselun. A berendezések rögzítése és tesztelése után a bázis 2016 első felében lép be a műveleti felkészülési szakaszba. Ebben a rakétaellenes rendszerben MK 41 (Aegis) típusú indító-berendezéseket használnak. (…) Ennek alapján

joggal tekinthetjük jelenlétüket az INF-szerződés Egyesült Államok általi megsértésének.”

Az Oroszország által az utóbbi évben számtalanszor megfogalmazott vádakra a Fehér Ház biztosítékokat adott arra, hogy a Romániába telepített amerikai rakétaellenes védelmi rendszer nem sérti meg a közepes nagyságú nukleáris erőkről (INF) szóló szerződést. De Vlagyimir Putyin orosz elnököt a NATO érvei nem győzték meg. Putyin figyelmeztetett, hogy Oroszország az Egyesült Államok által Kelet-Európába telepített rakétaellenes rendszerekre adott reakcióként megerősíti stratégiai nukleáris képességeit, megjegyezve, hogy az orosz hadsereg kifejlesztett egy bármilyen antiballisztikus berendezést megsemmisíteni képes fegyvert. „Oroszország megtorló lépéseket fog tenni, a nukleáris erők képességének megerősítése értelmében. Ezen kívül kifejlesztjük a saját rakétaellenes rendszereinket. Az elejétől fogva megmondtuk, hogy támadófegyvereket fogunk kidolgozni bármilyen antiballisztikus berendezés megsemmisítésére”, mondta Vlagyimir Putyin 2015. november 10-én. Az orosz vezető szerint azok az ürügyek, hogy a kelet-európai rakétaellenes rendszerek Irán és Észak-Korea ballisztikus fenyegetései ellen irányulnak, elfedik az Egyesült Államok valódi szándékait, nevezetesen, hogy katonai fölényt akar szerezni. „Más államok, többek között Oroszország és szövetségesei nukleáris potenciáljának semlegesítése a cél”, hangsúlyozta Vlagyimir Putyin.

Oroszország elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy az Egyesült Államok rakétaellenes rendszerének kiterjesztése Kelet-Európára fenyegetést jelent az orosz nukleáris képességekre, aggodalmát fejezve ki amiatt, hogy a NATO offenzív infrastruktúrája közeledik az orosz határokhoz, és egy „nagyon veszélyes” forgatókönyvről beszélt.

„Bennünket rendkívül aggasztanak a Romániába és a jövőben Lengyelországba telepített amerikai rakétaellenes rendszerek, melyeket tilt a közepes nagyságú nukleáris erőkről szóló szerződés. Ezeket

az antiballisztikus rendszereket nyilvánvalóan Oroszország ellen telepítik Európába.

Moszkva minden szükséges lépést meg kíván tenni a biztonság szavatolása érdekében”, közölte nemrég az orosz Külügyminisztérium.

Az AEÁ és a Szovjetunió által 1987-ben aláírt és 1988. június 1-én hatályba léptetett, a közepes nagyságú nukleáris erőkről szóló megállapodás arra kötelezi a két felet, hogy megsemmisítse az összes 500 és 5.500 kilométer közötti hatósugarú ballisztikus és cirkáló rakétáit. A Fehér Ház Moszkva vádjaira válaszul többször is azt közölte, hogy a Romániába telepített amerikai védelmi rendszer nem sérti a közepes nagyságú nukleáris erőkről (INF) szóló szerződést.

Az amerikai antiballisztikus védelmi rendszer (rögzített és mobil) szárazföldi és tengeri elfogókat használ, melyek képesek azelőtt rakétákat kilőni a rövid-, közepes, és nagy hatósugarú berendezések ellen, hogy azok belépnének az Egyesült Államok légterébe és elérnék a területét. Legalább 13 rakétaelfogó szárazföldi rendszer van az AEÁ nyugati partvidékén, Fort Greely-ben (Alaszka) és Vandenbergben (Kalifornia). Az AEÁ nyugati részén 2017-re összesen 44 rakétaellenes indítóállomás lesz.

Szintén szárazföldi telepítésre tervezett Aegis-rendszerek (Aegis Ashore) szerepelnek a NATO európai „rakétaellenes pajzsának” tervezetében, melyeket Deveseluban (Románia) és Lengyelországban helyeznek el. A rakétaellenes rendszer másik komponense egy nagymagasságú THAAD szárazföldi mobilrendszer, melyet katonai teherautókra telepítenek, írja a Mediafax.

A címet és alcímeket a szerkesztőség adta.