Moldovai Köztársaság: vége az unionista láznak!

A Közpolitikai Intézet (IPP) által Chişinăuban bemutatott Közvélemény-kutatási Barométer megerősítette, hogy továbbra is Igor Dodon (oroszbarát) és Maia Sandu (Európa-párti) a legesélyesebbek arra, hogy a Moldovai Köztársaság elnökévé váljanak.

A felmérés szerint a moldovaiak 18,5 százaléka a szocialisták (PSRM) vezetőjére, Igor Dodonra szavazna. Maia Sandu csaknem 13 százalékot kapna. A harmadik helyen az Európa-párti tüntetők vezetője, Andrei Năstase áll 7,7 százalékkal. A polgároknak csak kevesebb, mint 5 százaléka szavazná meg államfőnek Vladimir Voronin kommunista (PCRM) vezetőt, a Moldovai Európai Néppárt (PPEM) vezetője, pártja államfőjelöltje, Iurie Leancă pedig a voksok 2,6 százalékára számíthat. Nagyon magas, 30 százalékos a bizonytalanok aránya. A tervek szerint 2016. október 30-án lesz az elnökválasztás.

Eltűnőben van a PD, a PL és a PLDM

A felmérés azt mutatja, hogy a politikai színpadot 2009 óta uraló pártok (PLDM, PL és PD) már nem lépnék át a 6 százalékos bejutási küszöböt. Az e szervezetek iránti bizalom november óta a felére, a valaha volt legalacsonyabb szintre esett vissza. A (hatalmat pillanatnyilag ellenőrző) PD (Demokrata Párt – a szerk.) csak 4,9 százalékot kapna, a PPEM (melynek 2 képviselője van a jelenlegi Parlamentben) 4,7 százalékot, a PL (Liberális Párt – a szerk.) 2,7 százalékot, a (jelenleg letartóztatásban lévő Vlad Filat által vezetett) PLDM (Moldovai Liberális-Demokrata Párt – a szerk.) pedig 0,6 százalékot. A válaszolók csaknem 90 százaléka szerint a Moldovai Köztársaságot jelenleg nem a „népakarat” kormányozza, több mint 75 százaléka pedig nem hisz a szabad és tisztességes választásokban. A válaszolók 86 százaléka úgy véli, Moldovában rossz irányban haladnak a dolgok, 70 százalékuk szerint pedig a jelenlegi kormány leváltása a társadalmi-gazdasági helyzet javulásához vezetne.

Az oroszbarát erők 64 mandátumot szereznének a 101-ből

Ennek megfelelően, ha most vasárnap tartanának parlamenti választást, öt párt jutna be a Parlamentbe: a Szocialisták Pártja (PSRM) (a szavazatok 28 százalékával – ami 31 mandátumot jelentene a 101-ből), az (oroszbarát Renato Usatîi által vezetett) Mi Pártunk (PN) (18,7% - 22 mandátum), a (Maia Sandu által elindítani tervezett) Cselekvés és Szolidaritás Párt (PAS) (17,4% - 20 mandátum), a Méltóság és Igazság Platform (PDA) (14,1% - 17 mandátum) és – valószínűleg – a Kommunisták Pártja (PCRM) (8,2% - 11 mandátum). Az előző felmérésekhez viszonyítva nőtt e pártok támogatottsága, a PCRM kivételével.

Alig négy hónap alatt 11 százalékkal csökkent az Európa-barát moldovaiak aránya

A magukat Európa-barátnak nevező kormánypártokkal szembeni elégedetlenség a külpolitikai fejlődési vektorra vonatkozó döntésekben is tükröződik. A felmérés az Európa-pártiak enyhe csökkenését és az Oroszország által vezetett Vámunióba integrálódást akarók növekedését mutatja. Egy esetleges EU-csatlakozást 36 százalék támogatná, míg 47 százalék a kelet-párti vektor mellett döntene. A 2015. decemberi felmérésben az Európa-pártiak aránya 45 százalékos volt. Mindez úgy, hogy a kommunista rezsim 2009-es bukásakor több mint 62 százalékos volt az Európa-pártiak aránya.

Jelentősen csökkent azoknak az aránya is, akik támogatnák a Moldovai Köztársaság NATO-csatlakozását. A válaszolóknak csak 11,4 százaléka lenne kész megszavazni az ország csatlakozását az Észak-Atlanti Szövetséghez, ami 2003 óta a legalacsonyabb szint.

Az elnökkel a polgárok 0,1 százaléka szimpatizál

A közvélemény-kutatás szerint a moldovaiak szinte egyáltalán nem bíznak az állam vezetőiben. Pavel Filip kormányfő a lakosság 0,9 százalékának a bizalmát élvezi, a Parlament elnöke, Andrian Canduban pedig a 0,2 százalék bízik. Nicolae Timofti elnökben a polgárok 0,1 százaléka bízik. A legnagyobb bizalom Igor Dodon (8,2%), Renato Usatîi (7,8%), Maia Sandu (5%) és Andrei Năstase (4,6%) iránt van.

Csökken az unionisták száma

Ahogy egyre láthatóbbak az unionista akciók, úgy csökken azon moldovaiak aránya, akik egy esetleges népszavazáson megszavaznák a Moldovai Köztársaság egyesülését Romániával. A megkérdezetteknek csak 17,3 százaléka támogatná az egyesülést, 66,1 százaléka ellene szavazna. A 2015. októberi felmérésben a Romániával egyesülést megszavazni hajlandók aránya 21 százalékos volt.

A felmérés a 2016. április 16-23. időszakban készült, 1.143 fős mintával. A hibahatár +/- 2,9 százalékos.

A címet a szerkesztőség adta.