// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Bajnokok Ligáját vett a bukaresti közgyűlés

// HIRDETÉS

A román sportnak nem sok köze van a Bukaresti CSM győriek elleni győzelméhez.

Három brazil, két-két svéd és dán, egy-egy spanyol, horvát és orosz játékos, egy dán edző vezetésével érte el a román sport idei legnagyobb sikerét. A Bukaresti CSM győzelme a női kézilabda Bajnokok Ligájában nagyszerű eredmény, minden elismerést megérdemel, csak éppen a román sportnak nem volt túl sok köze hozzá. Mindössze négy hazai játékos játszott a Győri Audi ETO KC elleni, hétméteresekkel eldőlt budapesti döntőben, köztük az egyaránt 1979-es születésű Cristina Vărzaru és Aurelia Brădeanu, akik már akkor rég válogatott klasszisok voltak, amikor 2007-ben Sorin Oprescu főpolgármester fejéből kipattant a bukaresti önkormányzati megasportklub ötlete.

Azóta ömlenek az bukaresti adófizetők eurómilliói a kézilabda mellett kosárlabda-, röplabda-, rögbi-, atlétika-, sakk- és motorsport-szakosztályokkal rendelkező klubba. Elég sikeresen, hiszen a női röplabda-csapat is nyert idén egy európai trófeát, a Challenge Kupát, de a férfi kézilabdázók és kosárlabdázók is eljutottak a nemzetközi kupákba.

A Gazeta Sporturilor szerint „ez volt a főváros legsikeresebben befektetett 2,5 millió eurója”, de azért kíváncsi lennék, egy külföldi televíziónéző számára mit jelentett és milyen reklámértékkel bír a „Consiliul General al Municipiului Bucureşti” felirat? A szintén nemzetközi sztárválogatott, négy norvég, két holland, egy-egy cseh és brazil légióssal felálló Győr mezén és nevében ezzel szemben az egyik legismertebb európai autómárka hirdeti magát.

Oprescut ugyan időközben a DNA kivonta a forgalomból, számára már az is siker, hogy nem a rácsok mögött kellett értesülnie a csapata megdicsőüléséről. Csakhogy a CSM jövője éppen a politika kiszámíthatatlansága miatt bizonytalan – kérdés, hogy a júniusban megválasztott új bukaresti vezetés is ugyanolyan bőkezű lesz majd? A román első osztályba alig két éve feljutott csapat első nekifutásra BL-t nyert, de lesz-e majd második, harmadik vagy éppen tizedik nekifutás is? A győrieknek 17 év alatt ez volt a tizedik európai kupadöntőjük és egész biztosan nem az utolsó.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS