A szerző ugyancsak bakacsinszínű képet fest a mioritikus hazáról.
Két dolgot tartok relevánsnak a Cătălin Tolontan által vezetett csapat kórházi fertőtlenítőszerekről szóló, a Gazeta Sporturilor-ban megjelent oknyomozásban.
Az első: Ez az oknyomozás szakmai szempontból messze magasra repítette Tolontan csapatát, a román újságírók többségéhez viszonyítva. Többséget mondok (és nem minden újságírót), mert más médiacégeknél is akad itt-ott egy-egy profi. (Az Adevărulnál is van néhány, mindenki tudja, kik azok!) A következő években nehéz lesz behozni ezt a lemaradást, mert a többség, az elismert „véleményvezérekkel” az élen, nem képes és nem is tudja, hogyan lépjen ki az újságírói szakma „kis dolgaiból” és kisszerűségeiből. Jól érzik magukat a zsurnalisztikai semmiségek terepén, melyekhez az olvasóközönség már hozzászokott. A Gazeta Sporturilor munkatársaiban megvan a közszolgálat tudata és a sajtófogyasztó iránti tisztelet, és ezt lehetetlenség elveszíteniük, hacsak nem üt be valamilyen kataklizma.
Az összes Cătălin Tolontan által vezetett újságírói oknyomozás még bizonyít valamit, a felvetett témákon túlmenően:
amibe a romániai sajtó (tévé, rádió, nyomtatott, online) jutott. Ezért az erkölcsi és pénzügyi katasztrófáért azok a börtönérettek, imposztorok és jellemtelenek a felelősek, akik a román sajtót finanszírozták és vezették. (Elképzelések nélküli alakok.) Nagyon sok tehetséges, elhivatott újságíró van, akik nyomorúságos erkölcsi és anyagi körülmények között dolgoztak és nem írhatták ki magukból, nem követhették elképzeléseiket és hitüket ebben a szakmában olyan tulajdonosok, úgynevezett menedzserek és más nevetséges alakok miatt, akik lerombolták a románok sajtó iránti bizalmat. Végső soron ebből lehet választani: vagy profi akarsz lenni vagy valamelyik tulajdonos vagy mentálisan terhelt politikus kiszolgálója.
A második: A fertőtlenítőszerekkel kapcsolatos oknyomozás megmutatta (vajon hanyadjára?), hogy Romániában nem érdemes élni. Romániában
a csalók, a lehúzók ügyleteibe, a hatóságok lustaságába, a politikusok felelőtlenségébe és a környezetben lévő (agymosottak) passzivitásába, akik az ablakon kinézve már néhány esőcseppből is „áradatokat” képzelegnek rettegve.
Romániában meg lehet halni, de nem érdemes élni. Mert a kórházakban az emberek hullanak, mint a legyek. És emiatt senki sem háborodik fel vagy aggódik: sem az adófizetők, sem a rendszeren belüliek, sem a hatóságok. „Ez van!” – ismételgetik bűnös passzivitással. És senki sem akarja alapjaiban megváltoztatni a rendszert és a románok életét. Az embereket teljesen semmibe veszik. Nincs szükség gulágra vagy megsemmisítő táborra. Románia egyszerű létezése elég ahhoz, hogy kínok közt, nemzettársaid által hidegvérrel legyilkolva végezd be. A román állam képtelen véget vetni ennek a genocídiumnak. Külföldi segítségre van szükségünk e gyilkosságok megakadályozásához, nem Isten könyörületére.
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
A digitális tartalmak végtelen világában minden azonnal és mindig elérhető. Ez nekünk nem jó, mert bele fogunk őrülni. De talán van megoldás.
Románia hatalmas munkaerőpiaci változásokon ment keresztül az elmúlt évtizedekben. Több generáció is részt vett és vesz ebben, az oktatás pedig nem úgy alkalmazkodik, ahogy kéne. A mesterséges intelligencia pedig tarolni fog.
Biza, nagyon diszkriminatívan, kolonialistán, rasszistán, szuveranistán, mindencsúfistán hangzik a fenti összehasonlítás. De a pőre igazság az, hogy Luke nyer.
A mentális nehézségek esetén a legrosszabb, ami történhet, ha valaki magára marad a problémájával – mondja dr. Kovács Réka Rozália pszichológus, a Sapientia EMTE adjunktusa.
Hunyadi János és Hunyadi Mátyás vagy Ioan de Hunedoara és Matia Corvinul? Az érintettek nem tudtak volna mit kezdeni ezzel a kérdéssel. Ismét összeültek a történészek az MCC kolozsvári képzési központjában.
Jelenleg a milánói olimpiai faluban készül a rajtra a marosvásárhelyi Molnár Anna gyorskorcsolyázó, aki az utolsó pillanatban tudta meg, hogy ott lehet a téli játékokon.
És ez újabb oldalról világít rá arra, hogy a még mindig sínes doszárban gondolkodó romániai bürokrácia semmit sem tud kezdeni a technológia adta lehetőségekkel.
45 éves korában meghalt Kontra György, az MTVA munkatársa, az M1 híradó bemondója.
Az elmúlt évek egyik legsúlyosabb erdélyi műemléki eseménye rázta meg a szakmát és a helyi közösséget. A szilágycsehi református templom tornyának az összeomlása kapcsán a felújítást tervező szakember, Makay Dorottya nyilatkozott a Krónikának.
A Déli-Kárpátokat átszelő Nagyszeben-Pitești autópálya egyik legnehezebb szakaszán, a Vâlcea megyei Robești alagútpárnál látványos ütemben halad a hegy átfúrása.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
A digitális tartalmak végtelen világában minden azonnal és mindig elérhető. Ez nekünk nem jó, mert bele fogunk őrülni. De talán van megoldás.
Románia hatalmas munkaerőpiaci változásokon ment keresztül az elmúlt évtizedekben. Több generáció is részt vett és vesz ebben, az oktatás pedig nem úgy alkalmazkodik, ahogy kéne. A mesterséges intelligencia pedig tarolni fog.
Biza, nagyon diszkriminatívan, kolonialistán, rasszistán, szuveranistán, mindencsúfistán hangzik a fenti összehasonlítás. De a pőre igazság az, hogy Luke nyer.
A mentális nehézségek esetén a legrosszabb, ami történhet, ha valaki magára marad a problémájával – mondja dr. Kovács Réka Rozália pszichológus, a Sapientia EMTE adjunktusa.