Mivé lett Ceaușescu hadiipara?

Nos, semmi sem vész el, csak átalakul.
Hirdetés

A kommunista korszakban a védelmi ipar volt a román kivitel egyik fő forrása, melyet aztán a 70-es évektől Nicolae Ceauşescu rohamléptekkel kezdett el fejleszteni.

Románia 1989-ben tankokat, páncélozott szállítójárműveket, helikoptereket, szubszonikus repülőket és többfajta könnyűfegyverzetet gyártott, és az arab világ egyik fő exportőre volt.

1989 után az egész ipar megingása közepette a védelmi ipar is elég gyors ütemben hanyatlani kezdett, így aztán e terület számos szakembere vagy pályát váltott, vagy külföldre ment. Méghozzá annak ellenére, hogy a 90-es évek közepétől a védelmi iparban már ismert volt a kényszerszabadságolás fogalma, melynek keretében az alkalmazottakat hazaküldik, és akkor hívják újra dolgozni, ha megrendelések érkeznek.

A román védelmi ipar a 80-as évek végén megfelelt a varsói szerződéshez tartozó országok által használt fegyverzetnek. 1989 után a fegyveriparon belül megváltoztak a feladatok, az új katonai technikákat pedig a NATO-standardokhoz kellett igazítani.

A Gazdasági Minisztérium tavaly év végi adatai szerint, a fegyverzetet és katonai technikát gyártó vállalat, a Romarm 2015-ben 94,5 millió dollár értékben exportált, ami nagyjából 10 százalékos növekedés volt 2014-hez képest.

Ilyen körülmények között, tekintettel arra, hogy sikerült a felszínen tartani a fegyveripart, a Romarmnak alárendelt cégek elkezdték felújítani a kommunizmus időszakában gyártott technikát, vagy a szövetséges hadseregekével kompatibilis új termékeket vezettek be.

Mi lett a román tankkal?

A román tank a román ipar egyik olyan terméke volt, melyre a kommunizmus időszakában nagy hangsúlyt fektettek. A tankokat a Bukaresti Gépgyárban (UMB) gyártották, melyet 1989 előtt Különleges Nehézgépek Gyárának (FMGS) is neveztek.

Jelenleg a TR 85-ös modellt gyártják, mely egy szovjet eredetű tank egyik változata, de kompatibilis a NATO-technikával, mert minden rendszerét teljesen átalakították. A TR 85 alapját a T 55-ös szovjet tankot felváltó TR 77-580 alváza képezi.

A TR 77-estt 1974 és 1980 között tervezték, a T 55 modelljéből kiindulva és 1979 és 1985 között kezdték meg a gyártását. A tank TR 77-580 nevet viselte, ami azt jelentette, hogy 580 lóerős motorral rendelkező 1977-es román tankmodellről van szó.

A FMGS 1978-ban új, korszerűbb modell tervezését kezdte el, a TR 85-800-asét. A tank gyártása 1986-ban kezdődött el és 1990-ig gyártották. A modell TR 77 javított változata volt és 800 lóerős motorral rendelkezett.

1990 után megváltozott a román hadsereg Észak-Atlanti Szövetséghez való viszonyulása és így már nem volt jó a varsói szerződés országaiéval kompatibilis fegyverzet. A TR 85 átalakult, több rendszerét lecserélték, a lövegtornyot és a tűzvezető rendszereket is beleértve. Sok rendszert külföldi cégekkel közösen fejlesztettek ki. A TR 85 román szárazföldi erők által használt korszerűsített változata a TR 85 M1 „Bölény” néven fut.

Vadászgép

Románia a két világháború között saját repülőgépipart fejlesztett fel, de a háború alatt megsemmisültek a gyártókapacitások. A háború után a szovjetek azt kérték a kommunista hatalomtól, hogy a megmaradt egységeket alakítsa át traktorgyárakká. Később a Szovjetunió vitorlázó- és könnyű repülőgépek gyártását engedélyezte Románia számára. 1965 után azonban Románia újra számításba vette a repülőgépipar fejlesztését.

A kommunista hatalom vezetői 1970-ben vetették fel egy saját vadászgép tervezését. Több évnyi kutatás után 1979-ben kezdik el a Jugoszláviával közösen kifejlesztett könnyű vadászgép, az IAR 93 gyártását Craiován.

Hirdetés

Az IAR-93 könnyű vadászgép volt, melyet légi támogatásra és szárazföldi célpontok támadására fejlesztették ki és nem volt képes szuperszonikus repülésre. A modellt két változatban (IAR-93A és IAR-93B) gyártották és legfeljebb 400 kilométer volt a hatósugara. Két 23 mm-es gépágyúval volt felszerelve és legfeljebb 5, összesen legfeljebb 1.300 kilogrammnyi bombát szállíthatott.

1989-re a craiovai szakemberek már tervezték az új repülőgépmodellt, az IAR 99-est. Fejlettebb lett volna az elődjénél és kiképzésre szánták.

A craiovai gyárnak 1989 után gondjai támadtak, a projekt pedig a rendelkezésre álló pénztől függően haladt előre. 2000 elején már az IAR 99 Sólyomról beszéltek, ami az alapmodell javított változata lett volna.

A vidombáki helikopterek

Az IAR 1970-ben kezdte el Brassóban gyártani az Alouette III és Puma típusú helikoptereket. A gépeket francia licensz alapján gyártották, a román változatok neve IAR 316 és IAR 330 volt.

A Brassóban gyártott helikoptereket a hadseregnek szánták, de a Belügyminisztériumnak is, különösen az IAR 316-os modellt. Az IAR 330-as modellt a hadsereg felszerelésére tervezték, de exportra is, többek között Franciaországba, Románia lévén a kommunista tömb egyetlen országa, mely fegyvereket adott el a NATO-államoknak.

A Brassóban gyártott helikoptereket dél-amerikai és afrikai országokba is szállították. A Védelmi Minisztérium a 90-es évek végén korszerűsíteni akarta szállítóhelikoptereit, és felmerült az igény egy támadásra alkalmas gép iránt is.

A Védelmi Minisztérium által 1999-ben elindított programnak köszönhetően a brassói gyárnak továbbra is voltak megrendelései, és felújítottak 25 IAR 330 típusú gépet. 2009-ben az IAR 330 Puma modell néhány gépét haditengerészeti célokra alakították át.

A kudzsiri gyár

A kommunista időszakban a kudzsiri gyárat tartották a fegyveripar egyik legaktívabb vállalatának. A Kudzsiri Gépgyár (UMC) már 1799, vagyis a Habsburg Birodalom óta működik, amikor itt megjelentek az első acélgyártó műhelyek. A gyár az első világháború után, 1926-ban új gyártósorokat indított be és elkezdődött a fegyvergyártás. Itt elsősorban gyalogsági fegyvereket állítottak elő.

A kudzsiri üzemnek a kommunista időszakban két részlege volt. A katonai folytatta a könnyűfegyverzet gyártását, a polgáriban pedig háztartási gépeket állítottak elő.

1990 után a kudzsiri üzemnek gondjai támadtak, alkalmazottainak száma pedig  1989 óta nagyjából 18.000-ről 1.000-re csökkent. Az üzem adósságokat halmozott fel és csőd szélére került. A kormány 2014-ben döntött az adósságok eltörléséről, az üzem pedig már abban az évben újra nyereséges lett, nagyjából 100 millió eurós többlettel zárva az évet, míg 2013-ban még 2,8 millió eurós vesztesége volt, derül ki a Pénzügyminisztériumnál fellelhető legutóbbi bevallásokból.

A kudzsiri gyár a Kalasnyikov típusú gépkarabély román változatának gyártásáról ismert. A kudzsiri gépkarabély 1990 óta szintén átalakulásokon ment át és mára kompatibilis a NATO-szabványokkal.


Fotó: Wikipédia

Hirdetés