// 2026. szeptember 16., szerda // Edit

Kiadták a belgák Franciaországnak Abdeslamot

// HIRDETÉS

Francia földön vonhatják felelősségre a tavalyi párizsi merényletekért.

Belgium átadta a francia hatóságoknak a Párizsban elkövetett novemberi terrortámadások megszervezésével vádolt Salah Abdeslamot - írta a La Libre Belgique francia nyelvű belga napilap szerdán.

A hajnali órákban teljes titoktartás és különleges biztonsági intézkedések mellett elhagyta Belgiumot a 130 ember halálával és több mint 350 sebesülttel járó merényletsorozat egyetlen életben maradt elkövetője.

Az újság arról is beszámol, hogy Párizs kijelölte a terrorizmussal vádolt férfi francia védőügyvédjét, aki kedden két és fél órás megbeszélést folytatott védencével és annak belga ügyvédjével a belgiumi Bereven szigorúan őrzött börtönében.

A beszélgetést követően a lille-i ügyvéd, Frank Berton elmondta, Abdeslam alig várja, hogy francia bíróság előtt számot adjon a novemberi párizsi merényletekben játszott szerepéről.

A hatóságok az esetleges szökés vagy szöktetés veszélye miatt nem közölték, hogy melyik francia börtönben helyezik el Salah Abdeslamot.

Sven Mary, Abdeslam belga védőügyvédje a La Derniére Heure című belga napilapnak adott szerdai nyilatkozatában védencét inkább "piti bűnözőnek" állította be, mintsem egy terrorista csoport vezéralakjának.

„Intelligenciája egy üres hamutartóéra hasonlít, feneketlen üresség lakik benne. Megkérdeztem tőle, hogy olvasta-e a Koránt. Azt válaszolta, hogy egy összefoglalót olvasott belőle az interneten" - nyilatkozta.

Abdeslam tökéletes példája a mai generációnak, amely úgy véli, hogy az élet egy videojáték. Barátaival együtt elérték, hogy egy egész vallást ellenszenvessé tegyenek - tette hozzá az ügyvéd.

Franck Berton, a terrorista új, franciaországi ügyvédje a BFM francia hírtelevízióban azt mondta: Abdeslam „nem fog hallgatni", és szeretne magyarázatot adni. A francia sztárügyvéd reméli, hogy Abdeslamot azért „ítélik el, amit tett, és nem azért, amit nem tett". Franck Berton azt mondta, hogy „a jogállam nevében" vállalta a november 13-i, 130 halálos áldozattal járó merényletek egyik feltételezett kitervelőjének védelmét. „Joga van egy igazságos perhez" - hangsúlyozta.
 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS