A román parlament felsőháza kedden megszavazta azt a törvénytervezetet, amelynek értelmében július 21-ét – a pozsareváci béke napját – már idéntől a Bánság Napjának, Románia hivatalos ünnepének nyilváníthatják. A jogszabály elfogadását bánsági származású képviselők és szenátorok kezdeményezték, köztük Molnár Zsolt RMDSZ-es képviselő.

„Fontos a regionális identitás, a Bánság pedig sajátos jellemzőkkel és történelmi hagyománnyal rendelkező régió, így fontosnak tartottam, hogy Románia és lakossága jobban odafigyeljen térségünkre az által, hogy a Bánság értékeinek felmutatására hivatalos ünnepnapot jelölünk ki. Július 21. a modern Bánság első napja, ez az a pillanat, amikor a régió újból az európai régiók mellé sorakozott fel a török uralmat követően” – nyilatkozta Molnár, a szövetség közleménye szerint.

Olvasson még:

Tánczos Barna szenátor plénumi felszólalásában kifejtette: fontos, hogy a történelmi régiókból érkező kezdeményezések támogatásra találjanak a parlamentben. „Románia csak akkor lehet erős ország, ha erős régiók alkotják. Egy ilyen hivatalos nap megszavazása a szolidaritást, a régió történelmére való büszke visszatekintést segíti elő” – fogalmazott Tánczos.

A törvénytervezet most már csak a képviselőház döntésére vár.

Július 21., a pozsareváci béke napja

A pozsareváci béke a Habsburg Birodalom, a Velencei Köztársaság és az Oszmán Birodalom között 1718. július 21-én, Pozsarevácon megkötött békeszerződés, lezárva az osztrák–török és a velencei–török háborút. A béke aláírásának következtében a történelmi Magyar Királyság területén megszűnt a török uralom.

A törökök lemondtak a Temesi bánságról, Szerbia és Bosznia északi részéről, Havasalföld nyugati feléről Ausztria javára, de megszerezték Velencétől annak peloponnészoszi birtokait. E békeszerződés után kezdődött a Bánság betelepítése német telepesekkel.