// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Legyalulták a gyalui kastélykert szeméthegyeit

// HIRDETÉS

Erdély egyik legnagyobb reneszánsz kastélyának 14 hektáros kertjét évtizedek óta szeméttelepnek nézik. A hétvégén sikerült egy adagtól megszabadulni.

A kereslet és a kínálat szerencsés találkozására volt jó példa vasárnap az a tavaszi nagytakarítási akció, amelyet a Kincses Kolozsvár Egyesület és a Traditio Transylvanica Alapítvány szervezett a gyalui kastélykertben. A „kereslet” a fiatalok, illetve a pedagógusok részéről jött, akik az Iskola másként program részeként valamilyen közösségi – és a társadalomra nézve hasznos – programra vágytak. A „kínálat” pedig adta magát: a 2012-ben visszaszolgáltatott gyalui várkastély 14 hektáros kertjében valóságos szeméthegyek alakultak ki, ugyanis évtizedek ide hordják – vélhetően a helyi lakosok – a háztartási hulladékukat, amit teljesen benőtt a buja növényzet.

Így született meg a tavaszi nagytakarítás ötlete, amelyen végül mintegy hatvan diák vett részt a Báthory István Elméleti Líceumból, a kalotaszentkirályi Ady Endre iskolából, illetve a helyi iskolából. Az ötletet felkarolták a július végén Gyalun és környékén esedékes nemzetközi tájfutó verseny szervezői is.

Nehéz lenne ma már megállapítani, hogy hogyan került a sok szemét – például a gumiabroncs, a WC-csésze, a műanyagkád, hogy csak a legfurábbakat említsük – Erdély egyik legnagyobb reneszánsz kastélyának kertjébe, de az biztos, kitartó munkát igényelt ezek eltakarítása. Az akció az ökológiai és közösségépítő szempontok mellett alkalmat teremtett arra is, hogy a foglalkozáson részt vevő fiatalok megismerjék a kastély történetét.

A Korzo Egyesület két idegenvezetője, Újvári Dorottya és Gál Zsófia a kastély körüli sétát színes történetekkel dobták fel, melyekből kiderült például, hol voltak a kastély latrinái, illetve melyik helyiség mire szolgált egykoron.

Az egész napos program végén Gergely Balázs, a Kincses Kolozsvár Egyesület elnöke és Nagy Elek, a Traditio Transylvanica alapítója a helyszínen főzött bográcsgulyással és emléklapokkal köszönték meg a diákok kitartását.

Fotók: Bethlendi Tamás

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS