// 2026. szeptember 16., szerda // Edit

Olyan román filmdömping lesz Cannes-ben, mint még soha

// HIRDETÉS

Európa legnagyobb filmfesztiválján idén különösen erős a mezőny.

Kelet-Európát a románok képviselik a május 11. és 22. között zajló, 69. Cannes-i Filmfesztiválon. Ilyen még nem volt: a versenyprogramban egyenesen két román játékfilm szerepel, mindkettőnek a rendezője régi motoros a Cannes-i szemlén.

Cristian Mungiu 2007-ben már hazavitt egy Arany Pálmát a 4 hónap, 3 hét, 2 nap című filmjéért, most az Érettségi (Bacalaureat) című alkotásával pályázik ugyanarra. Cristi Puiu, aki szintén visszatérő vendég a vörös szőnyegen – a Lăzărescu úr halálával elnyerte az Un Certain Regard szekció fődíját –, most a Sierra Nevada című új filmjével igyekszik elvinni a pálmát a világ filmművészetének krémje elől.

Mert Cannes-ban idén igencsak erős mezőny gyűlt össze a versenyszekcióban: ott lesz többek közt Pedro Almodóvar, a Dardenne testvérek, Xavier Dolan, Jim Jarmusch, Ken Loach, Park Chan-wook, Paul Verhoeven, Nicolas Winding Refn új opusza is.

És ha ez nem lenne elég a dicsőségből, az Un Certain Regard szekcióban is van román film: Bogdan Mirică Kutyák (Câini) című mozijával száll versenybe a kísérletezőbb kedvű alkotások kategóriájában.

Magyar film idén nincs versenyben a franciaországi filmszemlén.

A cannes-i fesztivál május 11-én Woody Allen legújabb filmjének, a Café Society című alkotásnak a bemutatójával veszi kezdetét. A nemzetközi zsűri elnöke George Miller ausztrál filmrendező, a nyitóest és a díjkiosztó gála házigazdája Laurent Lafitte francia színész lesz.
 

Íme a teljes versenyprogram:

Acquarius (Kleber Mendonca Filho)

American Honey (Andrea Arnold)

Az ismeretlen lány (Jean-Pierre és Luc Dardenne)

Elle (Paul Verhoeven)

Én, Daniel Blake (Ken Loach)

Érettségi (Cristian Mungiu)

From the Land of the Moon (Nicole Garcia)

The Handmaiden (Park Chan-wook)

It’s Only the End of the World (Xavier Dolan)

Julieta (Pedro Almodóvar)

The Last Face (Sean Penn)

Loving (Jeff Nichols)

Ma’ Rosa (Brillante Mendoza)

Neon démon (Nicolas Winding Refn)

Paterson (Jim Jarmusch)

Personal Shopper (Olivier Assayas)

Sierra Nevada (Cristi Puiu)

Slack Bay (Bruno Dumont)

Staying Vertical (Alain Guiraudie)

Toni Erdmann (Maren Ade)

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS