A Magyar Polgári Párt egy helyet kap az RMDSZ Kolozs megyei jelöltlistáján – ezt közös sajtótájékoztatón jelentette be Csoma Botond, a szövetség, illetve Keizer Róbert, a polgári párt megyei vezetője. Apró szépséghiba, hogy a polgáriak a megyei lista hatodik helyét kapják, ami a jelen állás szerint – öt magyar tanácsos van a megyei önkormányzatban – nem számít kifejezetten befutónak.
Csoma emlékeztetett, hogy legutóbbi alkalommal százegynéhány szavazaton múlott a hatodik mandátum sorsa – azt remélik, hogy ezt most az együttműködésnek köszönhetően sikerül abszolválni. A két szervezet közös listán indul azokon a településeken, ahol a verseny veszélyeztetné a magyar képviseletet, olyan helyeken azonban, ahol ez a veszély nem áll fenn, „helye van a versenynek” – fogalmaztak.
Ki miatt hiúsult meg az összefogás?
Csoma Botond a legfőbb célként a fiatalok elvándorlásának megállítását, az itthonmaradás feltételeinek megteremtését tartja – ezért a hangsúlyt, a polgáriakkal együtt, a gazdasági, megélhetési kérdésekre helyezik.
Megerősíti, hogy az Erdélyi Magyar Néppárttal minden szinten meghiúsult az összefogás lehetősége. Ennek példájaként említi Bánffyhunyadot, ahol az RMDSZ és az EMNP helyi szervezeteinek sikerült megegyezni arról, hogy a néppártiak a második és az ötödik (befutónak számító) helyet kapják a listán, cserébe a néppártiak támogatják a szövetség jelöltjét az alpolgármesteri tisztségre – a megegyezés azonban kútba esett a Néppárt megyei vezetőségének ellenállása miatt.
Az RMDSZ Kolozs megyei elnöke azt is megemlíti, hogy a Néppárt kérése az volt, hogy Fancsali Ernő legyen jelen a városi jelöltlistán, de ezt ők elutasították, mert úgy gondolják, hogy az egyházak által javasolt, szintén Néppárt-tag Gergely Balázs második (befutó) helye révén már megvalósult egyfajta összefogás. Kérdésünkre, hogy ennek tulajdonítja-e az EMNP döntését Fancsali polgármesterjelöltként való indításáról, igennel felel, sőt hozzáteszi, szerinte ennek az esetnek tulajdonítható a bánffyhunyadi összefogás meghiúsulása is.
Jönnek a japánok!
A sajtótájékoztató legkülönösebb mozzanata azonban nem a magyar összefogás, hanem a gazdasági fejlődés témaköréhez kötődik. Keizer Róbert megyei MPP-elnök ugyanis beszámolt arról, hogy a tervek szerint japán csúcstechnológia segítségével lendítenék fel Kolozs megye gazdasági életét, és ebből a szórványmagyarság is profitálna. Keizer hangsúlyozza, hogy baráti szálak fűzik a japán kereskedelmi kamara elnökéhez, akivel biomassza-üzemek működtetéséről tárgyalnak (az együttműködés több évre nyúlik vissza), mert a biogazdaságban, az olcsó energiában kiaknázatlan lehetőségek rejlenek.
Keizer méltatja a második világháború utáni japán gazdasági csodát, az atombomba okozta sokkból való felépülést, és azt is megjegyzi, hogy kevesen tudják, de Kolozsváron mintegy 80 japán él. Arra a kérdésre, hogy pontosan miben is állna az MPP-s bábáskodással megvalósuló japán projekt lényege, Gyulakutával példálózik, ahol egy stratégiai befektetéssel újjáépítenék a még Ceaușescu idejében elkezdett hőerőművet. „Mélyfúrásokra van szükség” – jelenti ki, például sósfürdők létrehozásával.
Abban megegyeznek, hogy a legfontosabb: minden magyar érdekeltségű településen legyenek munkahely-lehetőségek – egy közös, erősebb magyar frakciónak pedig ebben lehet szerepe.