Az úgynevezett mioritikus demokrácia teljesen elrohadt. És ahol ez van, ott előbb-utóbb felbukkan egy kis diktátor.
A romániai nagy pártok rothadt struktúrák. Felemészti őket az általánossá vált korrupció, mely minden szinten felőrölte a közigazgatást, kiszipolyozta az ország forrásait, megsemmisítette a reformot és az európai támogatással megvalósuló gyorsított ütemű fejlődést segítő gondolatokat. A politikai piac zárt és nincs demokratikus és erős alternatíva a mostani pártrendszerrel szemben, ami láthatóvá válik majd a helyhatósági választáson, amikor a korrupció miatt felfüggesztett polgármesterek nagy eséllyel indulnak újra. A lakosság elégedetlensége tovább fog fokozódni és már csak idő kérdése, hogy egy tekintélyelvű populista szervezet sikeresen kihasználja a román demokrácia súlyos működési zavarait.
Olguţa Vasilescu (Craiova polgármestere – a szerk.) őrizetbe vételét követően
mert vagy letartóztatták, bírói felügyelet alá helyezték, bíróság elé állították, vagy korrupciós, jobb esetben összeférhetetlenség miatt elítélték őket. Craiovától Iaşi-ig, Konstancától Brassóig, nyilvánvalóan Ploieşti-en keresztül, a városok irányítását feladták és kompromittálták a korrupt vezetők. Ez a pártok kudarca, melyek bebizonyították, hogy lopás nélkül képtelenek kormányozni. Ez az általános csőd sehol sem annyira szembetűnő és nyilvánvaló, mint a fővárosban, ahol a 2012-ben megválasztott hét (kerületi – a szerk.) polgármester közül csak egy, a 3. kerületi Negoiţă maradt meg tisztségében és gyanítjuk, hogy ez a baleset csak annak köszönhető, hogy a DNA (Országos Korrupcióellenes Igazgatóság – a szerk.) nem jutott el odáig. A politikának ez az általános csődje annál is inkább súlyos, mert „talajszinten” zajlik, ahol a politikai szféra közvetlenül érintkezik a polgárral és ahol nagyobb a korrupció hatása. Ilyen körülmények között rendkívül fokozódik a román demokrácia tartalmatlanná és illegitimmé válásának veszélye. De a hatalom és mohóság miatt elvakult pártok képtelenek meglátni, hogyan növekszik ez. Különben nem sietnének különleges nyugdíjakat elfogadni a helyi választottak számára, nem igyekeznének az n-edik törvénymódosítási kísérlettel megszabadulni az ANI (Országos Feddhetetlenségi Ügynökség – a szerk.) fejük felett lebegő kardjától és nem szavaznák meg maguknak – teljes mértékben figyelmen kívül hagyva az alkotmányt – a saját „salátatörvényüket”, mint Caragialénál („Vagyishát hogy sekínek se legyen joga visszafizetni az adósságát.”), mellyel törvénybe foglalt felmentést adnak maguknak a végrehajtásokkal szemben.
A pártokban egyetlen pillanatig sem merül fel a feddhetetlenségi kritériumok betartása, a választottak és választók egyenlőségének támogatása, vagy egyszerűen a büntetőtörvénykönyv tiszteletben tartása. Első reflexük a törvény figyelmen kívül hagyása, saját érdeküknek megfelelő módosítása és hivatalban lévő embereiknek szóló kiváltságok megteremtése. Így aztán a románoknak semmi okuk sincs a politikai osztály mélyreható reformjában reménykedni, amit oly kitartóan követelnek, mert a pártok még egy felszíni reform jeleit sem mutatják.
Az első az, hogy a választók legnagyobb része a rossz és korrupt politikák saját életükre gyakorolt közvetlen és gyakran romboló hatása ellenére lemond a demokratikus jogok gyakorlásáról. A második egyfajta hozzászokás a rosszhoz, amivel a demokrácia cinikus alkuvá korlátozódik, melyben azt mondják ki győztesnek, aki „többet ad”. Ez a korrupt politikai játék szabályaihoz való aljas alkalmazkodás magyarázza azt is, hogy a korrupció miatt felfüggesztett polgármesterek közül sokan, Vangheliétől Chilimanig és Mazărétól Scripcaruig győzelmi eséllyel indulnak júniusban. Végül a harmadik torz eredmény egy demokrácia elleni lázadás és a populista-tekintélyelvű megoldások választása lesz. Egy kiegyensúlyozatlan politikai osztály, egy gyenge civil társadalom és egy felelőtlen tulajdonosok által politikai nyomásgyakorlásra használt, hiteltelenedett sajtó mellett minden demokratikus védőbástya meggyengül és képtelen ellenállni a populista ostromnak. Bár az Európában és Amerikában dagadó hullám még nem érte el Romániát, végül ide is megérkezik, és meggyengülten és ellenállásra felkészületlenül ér majd minket.
Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.
Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
Egy munkahelyen a beígért béremeléstől a távozás feltételeiig sok minden válhat vita tárgyává. Vallasek Magdolna jogásszal arról beszélgettünk, mit érdemes tisztázni a szerződés aláírása előtt, és milyen mozgástere van a dolgozónak a munkaviszony során.
Olajgyár építését támogatja a CEC Bank Kolozs megyében. Továbbá: most már tényleg lesz IKEA Erdélyben?
Luxusfehérneműre, parfümökre, kozmetikumokra és több ezer lejes díszcserepekre költötték a közpénzt az Országos Meteorológiai Szolgálatnál. Diana Buzoianu ügyvivő környezetvédelmi miniszter lemondásra szólította fel az intézmény vezetőségét.
Egy erdélyi kötödei munkásnő és egy angol kamionsofőr szerelméből államügy lett a kommunista Romániában. A hatóságok megtagadták tőlük a házasságkötést, ezért a lány a jármű rejtett rekeszében, ingbálák közé bújva hagyta el az országot.
Több mint ötezer lejes pénzbírságot róttak ki a marosvásárhelyi helyi rendőrök, miután két fiatalt sörözésen kaptak. Az őket kiszolgáló pincér járt rosszabbul.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.
Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.