Az úgynevezett mioritikus demokrácia teljesen elrohadt. És ahol ez van, ott előbb-utóbb felbukkan egy kis diktátor.
A romániai nagy pártok rothadt struktúrák. Felemészti őket az általánossá vált korrupció, mely minden szinten felőrölte a közigazgatást, kiszipolyozta az ország forrásait, megsemmisítette a reformot és az európai támogatással megvalósuló gyorsított ütemű fejlődést segítő gondolatokat. A politikai piac zárt és nincs demokratikus és erős alternatíva a mostani pártrendszerrel szemben, ami láthatóvá válik majd a helyhatósági választáson, amikor a korrupció miatt felfüggesztett polgármesterek nagy eséllyel indulnak újra. A lakosság elégedetlensége tovább fog fokozódni és már csak idő kérdése, hogy egy tekintélyelvű populista szervezet sikeresen kihasználja a román demokrácia súlyos működési zavarait.
Olguţa Vasilescu (Craiova polgármestere – a szerk.) őrizetbe vételét követően
mert vagy letartóztatták, bírói felügyelet alá helyezték, bíróság elé állították, vagy korrupciós, jobb esetben összeférhetetlenség miatt elítélték őket. Craiovától Iaşi-ig, Konstancától Brassóig, nyilvánvalóan Ploieşti-en keresztül, a városok irányítását feladták és kompromittálták a korrupt vezetők. Ez a pártok kudarca, melyek bebizonyították, hogy lopás nélkül képtelenek kormányozni. Ez az általános csőd sehol sem annyira szembetűnő és nyilvánvaló, mint a fővárosban, ahol a 2012-ben megválasztott hét (kerületi – a szerk.) polgármester közül csak egy, a 3. kerületi Negoiţă maradt meg tisztségében és gyanítjuk, hogy ez a baleset csak annak köszönhető, hogy a DNA (Országos Korrupcióellenes Igazgatóság – a szerk.) nem jutott el odáig. A politikának ez az általános csődje annál is inkább súlyos, mert „talajszinten” zajlik, ahol a politikai szféra közvetlenül érintkezik a polgárral és ahol nagyobb a korrupció hatása. Ilyen körülmények között rendkívül fokozódik a román demokrácia tartalmatlanná és illegitimmé válásának veszélye. De a hatalom és mohóság miatt elvakult pártok képtelenek meglátni, hogyan növekszik ez. Különben nem sietnének különleges nyugdíjakat elfogadni a helyi választottak számára, nem igyekeznének az n-edik törvénymódosítási kísérlettel megszabadulni az ANI (Országos Feddhetetlenségi Ügynökség – a szerk.) fejük felett lebegő kardjától és nem szavaznák meg maguknak – teljes mértékben figyelmen kívül hagyva az alkotmányt – a saját „salátatörvényüket”, mint Caragialénál („Vagyishát hogy sekínek se legyen joga visszafizetni az adósságát.”), mellyel törvénybe foglalt felmentést adnak maguknak a végrehajtásokkal szemben.
A pártokban egyetlen pillanatig sem merül fel a feddhetetlenségi kritériumok betartása, a választottak és választók egyenlőségének támogatása, vagy egyszerűen a büntetőtörvénykönyv tiszteletben tartása. Első reflexük a törvény figyelmen kívül hagyása, saját érdeküknek megfelelő módosítása és hivatalban lévő embereiknek szóló kiváltságok megteremtése. Így aztán a románoknak semmi okuk sincs a politikai osztály mélyreható reformjában reménykedni, amit oly kitartóan követelnek, mert a pártok még egy felszíni reform jeleit sem mutatják.
Az első az, hogy a választók legnagyobb része a rossz és korrupt politikák saját életükre gyakorolt közvetlen és gyakran romboló hatása ellenére lemond a demokratikus jogok gyakorlásáról. A második egyfajta hozzászokás a rosszhoz, amivel a demokrácia cinikus alkuvá korlátozódik, melyben azt mondják ki győztesnek, aki „többet ad”. Ez a korrupt politikai játék szabályaihoz való aljas alkalmazkodás magyarázza azt is, hogy a korrupció miatt felfüggesztett polgármesterek közül sokan, Vangheliétől Chilimanig és Mazărétól Scripcaruig győzelmi eséllyel indulnak júniusban. Végül a harmadik torz eredmény egy demokrácia elleni lázadás és a populista-tekintélyelvű megoldások választása lesz. Egy kiegyensúlyozatlan politikai osztály, egy gyenge civil társadalom és egy felelőtlen tulajdonosok által politikai nyomásgyakorlásra használt, hiteltelenedett sajtó mellett minden demokratikus védőbástya meggyengül és képtelen ellenállni a populista ostromnak. Bár az Európában és Amerikában dagadó hullám még nem érte el Romániát, végül ide is megérkezik, és meggyengülten és ellenállásra felkészületlenül ér majd minket.
A szociáldemokraták most épp még több pénzt húznak ki a zsebünkből, hogy megvédjék a voksaikat.
„Hééo politikusok! Büdös ganék vagytok mind? Hééo politikusok! Loptok, csaltok, hazudtok!” (Belga)
A történteket sem a geológusok, sem a vulkanológusok nem tudják egyelőre megmagyarázni.
Ha rákérdezünk, tíz emberből kilencnek a Kék lagúna névre hallgató bányató, esetleg a Bocskai-kastélyrom jut eszébe Egeresről, ha egyáltalán bármi. Pedig sok minden egyebet is rejt ez a helyenként bizarr bányatáj.
… nem fogják elhinni, ki szónokolt a szenátusi pulpitus mögül… és Marcel Ciolacu előbújt egy kő alól és elmondta, amit egy igazi, felelős politikusnak el kell mondania.
A román szélsőségesek által használt panelek használatát veti Novák Károly Eduárd egykori sportminiszter szemére Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője.
A PSD ágyba dől az AUR-ral, csattognak a demokratikus valagok a függöny mögött. Egy PSD-s szenátornő lemond a pornófilm láttán. A főni utánaereszt egy füttyöt, közben lengeti a fütyköst. És még csak nem is sokánt.
A kézdivásárhelyi fiatalok vidám, figyelemfelkeltő felvonulása néhány felnőttnél kiverte a biztosítékot, ami nyilvános fenyegetésig, lejáratási szándékig vezetett. A diáknapok szervezői mellett szülők és tanárok is kiállnak az ifjúság mellett.
A korábbi RMDSZ‑vezető a fűnyíró kését próbálta megélezni, amikor a gép rázuhant.
A síelő, aki szombaton életét vesztette a Bucsecs-hegység Coștilei völgyében bekövetkezett lavina miatt, a Brassó megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU) alezredese volt, és a szervezet egyik legkiválóbb hegymászója.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
A szociáldemokraták most épp még több pénzt húznak ki a zsebünkből, hogy megvédjék a voksaikat.
„Hééo politikusok! Büdös ganék vagytok mind? Hééo politikusok! Loptok, csaltok, hazudtok!” (Belga)
A történteket sem a geológusok, sem a vulkanológusok nem tudják egyelőre megmagyarázni.
Ha rákérdezünk, tíz emberből kilencnek a Kék lagúna névre hallgató bányató, esetleg a Bocskai-kastélyrom jut eszébe Egeresről, ha egyáltalán bármi. Pedig sok minden egyebet is rejt ez a helyenként bizarr bányatáj.