Az úgynevezett mioritikus demokrácia teljesen elrohadt. És ahol ez van, ott előbb-utóbb felbukkan egy kis diktátor.
A romániai nagy pártok rothadt struktúrák. Felemészti őket az általánossá vált korrupció, mely minden szinten felőrölte a közigazgatást, kiszipolyozta az ország forrásait, megsemmisítette a reformot és az európai támogatással megvalósuló gyorsított ütemű fejlődést segítő gondolatokat. A politikai piac zárt és nincs demokratikus és erős alternatíva a mostani pártrendszerrel szemben, ami láthatóvá válik majd a helyhatósági választáson, amikor a korrupció miatt felfüggesztett polgármesterek nagy eséllyel indulnak újra. A lakosság elégedetlensége tovább fog fokozódni és már csak idő kérdése, hogy egy tekintélyelvű populista szervezet sikeresen kihasználja a román demokrácia súlyos működési zavarait.
Olguţa Vasilescu (Craiova polgármestere – a szerk.) őrizetbe vételét követően
mert vagy letartóztatták, bírói felügyelet alá helyezték, bíróság elé állították, vagy korrupciós, jobb esetben összeférhetetlenség miatt elítélték őket. Craiovától Iaşi-ig, Konstancától Brassóig, nyilvánvalóan Ploieşti-en keresztül, a városok irányítását feladták és kompromittálták a korrupt vezetők. Ez a pártok kudarca, melyek bebizonyították, hogy lopás nélkül képtelenek kormányozni. Ez az általános csőd sehol sem annyira szembetűnő és nyilvánvaló, mint a fővárosban, ahol a 2012-ben megválasztott hét (kerületi – a szerk.) polgármester közül csak egy, a 3. kerületi Negoiţă maradt meg tisztségében és gyanítjuk, hogy ez a baleset csak annak köszönhető, hogy a DNA (Országos Korrupcióellenes Igazgatóság – a szerk.) nem jutott el odáig. A politikának ez az általános csődje annál is inkább súlyos, mert „talajszinten” zajlik, ahol a politikai szféra közvetlenül érintkezik a polgárral és ahol nagyobb a korrupció hatása. Ilyen körülmények között rendkívül fokozódik a román demokrácia tartalmatlanná és illegitimmé válásának veszélye. De a hatalom és mohóság miatt elvakult pártok képtelenek meglátni, hogyan növekszik ez. Különben nem sietnének különleges nyugdíjakat elfogadni a helyi választottak számára, nem igyekeznének az n-edik törvénymódosítási kísérlettel megszabadulni az ANI (Országos Feddhetetlenségi Ügynökség – a szerk.) fejük felett lebegő kardjától és nem szavaznák meg maguknak – teljes mértékben figyelmen kívül hagyva az alkotmányt – a saját „salátatörvényüket”, mint Caragialénál („Vagyishát hogy sekínek se legyen joga visszafizetni az adósságát.”), mellyel törvénybe foglalt felmentést adnak maguknak a végrehajtásokkal szemben.
A pártokban egyetlen pillanatig sem merül fel a feddhetetlenségi kritériumok betartása, a választottak és választók egyenlőségének támogatása, vagy egyszerűen a büntetőtörvénykönyv tiszteletben tartása. Első reflexük a törvény figyelmen kívül hagyása, saját érdeküknek megfelelő módosítása és hivatalban lévő embereiknek szóló kiváltságok megteremtése. Így aztán a románoknak semmi okuk sincs a politikai osztály mélyreható reformjában reménykedni, amit oly kitartóan követelnek, mert a pártok még egy felszíni reform jeleit sem mutatják.
Az első az, hogy a választók legnagyobb része a rossz és korrupt politikák saját életükre gyakorolt közvetlen és gyakran romboló hatása ellenére lemond a demokratikus jogok gyakorlásáról. A második egyfajta hozzászokás a rosszhoz, amivel a demokrácia cinikus alkuvá korlátozódik, melyben azt mondják ki győztesnek, aki „többet ad”. Ez a korrupt politikai játék szabályaihoz való aljas alkalmazkodás magyarázza azt is, hogy a korrupció miatt felfüggesztett polgármesterek közül sokan, Vangheliétől Chilimanig és Mazărétól Scripcaruig győzelmi eséllyel indulnak júniusban. Végül a harmadik torz eredmény egy demokrácia elleni lázadás és a populista-tekintélyelvű megoldások választása lesz. Egy kiegyensúlyozatlan politikai osztály, egy gyenge civil társadalom és egy felelőtlen tulajdonosok által politikai nyomásgyakorlásra használt, hiteltelenedett sajtó mellett minden demokratikus védőbástya meggyengül és képtelen ellenállni a populista ostromnak. Bár az Európában és Amerikában dagadó hullám még nem érte el Romániát, végül ide is megérkezik, és meggyengülten és ellenállásra felkészületlenül ér majd minket.
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.
Románia kiutasíthatja az orosz nagykövetet, ha újabb orosz drónok hullanak az országra. A személyi igazolványáért ment a plázába egy férfi, öt év börtön lett a vége.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök kinevezte Lőrincz Helgát az RMDSZ javaslatára az Országos Tulajdon-visszaszolgáltatási Hatóság (ANRP) elnökévé.
… a konstancai orosz főkonzul elhordta az irháját, de az orosz zászlót ott hagyta emlékül az épület tetején… és egy PSD-s polgi nagylelkűen kölcsönadja saját úszómedencéjét a helybeli gyerekeknek.
Felrobbant egy tengeri drón pénteken a konstancai kikötőben; a robbanás hangja a környező lakónegyedekben is hallható volt.
Egy 34 éves férfi életét vesztette szombat reggel, miután a hatóságok szerint medvetámadás érte a Szeben megyei Prod település közelében – közölte a Szeben Megyei Katasztrófavédelmi Felügyelőség (ISU).
Heherészve, előítéletekre épülő székely vicceket olvasgatva gyűjt követőket egy podcastműsorban két csíkszeredai önkormányzati képviselő. Miközben tanácsosként egyetlen határozattervezetet sem nyújtottak be.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.