„Magyarország lakolni fog!” – kiabálták, amikor elfogták őket.
Az Iszlám Állam nemrég videoüzenetben fenyegette meg – többek között – Magyarországot, de senki sem gondolta volna, hogy amitől tartunk, ilyen hamar bekövetkezhet.
A román szervezettbűnözés- és terrorizmusellenes ügyészség (DIICOT) jelentése szerint iszlamistákat füleltek le április elsején – Bukarestben. A három fiatalember letartóztatása után bevallotta: azzal a szándékkal érkezett az országba, hogy öngyilkos merényletet hajtson végre Budapest valamelyik forgalmas pontján.
A terroristák azzal váltak gyanússá, hogy a vonatról való leszállásuk után, az Északi Pályaudvar környékén helyiektől érdeklődtek. „A metrot keressuk, kerem, segitsenek” – ezzel a tört magyarsággal megfogalmazott kéréssel fordultak egy járókelőhöz, majd – jószándékukat bizonyítandó, és hogy eloszlassák az öltözetük (turbán, fekete mellény aranyozott „ISIS” felirattal) miatti esetleges gyanakvást – így kiáltottak fel: „Hungari iz ö bjúdiful kantri, Bjúdapeszt iz vanderful! Long liv Viktor Orban!”
Meglepetésükre a megszólított járókelő egy ütéssel válaszolt, majd – kihasználva a megdöbbenésüket – keleti harcművészeti technikák segítségével ártalmatlanná tette őket. „Amikor meghallottam, hogy Magyarországot éltetik a mi fővárosunkban, és azt ordítozzák, hogy ez itt Magyarország, elborult az agyam, hogy ezek a bozgorok már Erdéllyel nem is érik be, Bukarestet is maguknak akarják” – nyilatkozta feldúltan az eset után a terroristákat leteperő férfi, foglalkozására nézve nyugalmazott rendőrezredes és kungfu-oktató, a Vlad Țepes Őrjárata nevű szervezet tagja.
A leleplezett merénylőjelöltek, miután megtudták, hogy a magyar helyett a román fővárosba tévedtek, elsírták magukat kétségbeesésükben. „Halálra röhögtük magunkat azokon a szerencsétlen afgánokon, és most ugyanott kötöttünk ki. Allah nem ver bottal” – panaszkodott az egyetlen közülük, aki szóhoz tudott jutni a döbbenettől.
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.
A kollektív irigység, utálat, megosztottság zárójelbe teszi az egyéni teljesítményeket. Fontosabb pár félremagyarázott félmondat, mint egy egész életmű…
Mintegy fél évszázada biztosít fórumot a román és magyar történészek szakmai párbeszédének a Román–Magyar Történész Vegyes Bizottság. A testület XXVII. ülését Déván rendezték meg, Nagy Levente magyar társelnök nyilatkozott az eseményről a Krónikának.
Az immár hétéves szatmárnémeti tehetség játékszenvedélyét, kitartását és lendületét a profi sakk árnyoldalai sem kezdhették ki. A sakkzseni édesapjával, Balog Cristiannal beszélgettünk.
Házuk kertjében ment szembe egy medvével két kisgyerek szerdán délután Lövétén. Mivel veszélyessé vált a helyzet, ártalmatlanítani kellett a nagyvadat. A példány nagyjából kéthete folyamatosan bejárt a településre.
Az EDDA lesz az egyik fellépő a 35. Tusványoson – jelentették be a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor szervezői szerda délután.
Eddig huszonegy Észak-Írországban élő ember kért konzuli segítséget a román hatóságoktól utazási okmányok kiállításához a belfasti zavargások miatt – közölték csütörtökön külügyminisztériumi források.
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.