// 2026. szeptember 14., hétfő // Szeréna, Roxána

Öngyilkos merénylőket lepleztek le Bukarestben

// HIRDETÉS

„Magyarország lakolni fog!” – kiabálták, amikor elfogták őket.

Az Iszlám Állam nemrég videoüzenetben fenyegette meg – többek között – Magyarországot, de senki sem gondolta volna, hogy amitől tartunk, ilyen hamar bekövetkezhet.

A román szervezettbűnözés- és terrorizmusellenes ügyészség (DIICOT) jelentése szerint iszlamistákat füleltek le április elsején – Bukarestben. A három fiatalember letartóztatása után bevallotta: azzal a szándékkal érkezett az országba, hogy öngyilkos merényletet hajtson végre Budapest valamelyik forgalmas pontján.

A terroristák azzal váltak gyanússá, hogy a vonatról való leszállásuk után, az Északi Pályaudvar környékén helyiektől érdeklődtek. „A metrot keressuk, kerem, segitsenek” – ezzel a tört magyarsággal megfogalmazott kéréssel fordultak egy járókelőhöz, majd – jószándékukat bizonyítandó, és hogy eloszlassák az öltözetük (turbán, fekete mellény aranyozott „ISIS” felirattal) miatti esetleges gyanakvást – így kiáltottak fel: „Hungari iz ö bjúdiful kantri, Bjúdapeszt iz vanderful! Long liv Viktor Orban!”

Meglepetésükre a megszólított járókelő egy ütéssel válaszolt, majd – kihasználva a megdöbbenésüket – keleti harcművészeti technikák segítségével ártalmatlanná tette őket. „Amikor meghallottam, hogy Magyarországot éltetik a mi fővárosunkban, és azt ordítozzák, hogy ez itt Magyarország, elborult az agyam, hogy ezek a bozgorok már Erdéllyel nem is érik be, Bukarestet is maguknak akarják” – nyilatkozta feldúltan az eset után a terroristákat leteperő férfi, foglalkozására nézve nyugalmazott rendőrezredes és kungfu-oktató, a Vlad Țepes Őrjárata nevű szervezet tagja.

A leleplezett merénylőjelöltek, miután megtudták, hogy a magyar helyett a román fővárosba tévedtek, elsírták magukat kétségbeesésükben. „Halálra röhögtük magunkat azokon a szerencsétlen afgánokon, és most ugyanott kötöttünk ki. Allah nem ver bottal” – panaszkodott az egyetlen közülük, aki szóhoz tudott jutni a döbbenettől.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Politikai alternatíva az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalomból? Alapítók az ábrándoktól a realitásig
Krónika

Politikai alternatíva az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalomból? Alapítók az ábrándoktól a realitásig

Nem zárják ki annak a lehetőségét az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom képviselői, hogy valamikor politikai alternatíva nőjön ki a szervezetből, de szerintük annak nincs realitása jelenleg, hogy párttá alakuljon a csoportosulás.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS