„Magyarország lakolni fog!” – kiabálták, amikor elfogták őket.
Az Iszlám Állam nemrég videoüzenetben fenyegette meg – többek között – Magyarországot, de senki sem gondolta volna, hogy amitől tartunk, ilyen hamar bekövetkezhet.
A román szervezettbűnözés- és terrorizmusellenes ügyészség (DIICOT) jelentése szerint iszlamistákat füleltek le április elsején – Bukarestben. A három fiatalember letartóztatása után bevallotta: azzal a szándékkal érkezett az országba, hogy öngyilkos merényletet hajtson végre Budapest valamelyik forgalmas pontján.
A terroristák azzal váltak gyanússá, hogy a vonatról való leszállásuk után, az Északi Pályaudvar környékén helyiektől érdeklődtek. „A metrot keressuk, kerem, segitsenek” – ezzel a tört magyarsággal megfogalmazott kéréssel fordultak egy járókelőhöz, majd – jószándékukat bizonyítandó, és hogy eloszlassák az öltözetük (turbán, fekete mellény aranyozott „ISIS” felirattal) miatti esetleges gyanakvást – így kiáltottak fel: „Hungari iz ö bjúdiful kantri, Bjúdapeszt iz vanderful! Long liv Viktor Orban!”
Meglepetésükre a megszólított járókelő egy ütéssel válaszolt, majd – kihasználva a megdöbbenésüket – keleti harcművészeti technikák segítségével ártalmatlanná tette őket. „Amikor meghallottam, hogy Magyarországot éltetik a mi fővárosunkban, és azt ordítozzák, hogy ez itt Magyarország, elborult az agyam, hogy ezek a bozgorok már Erdéllyel nem is érik be, Bukarestet is maguknak akarják” – nyilatkozta feldúltan az eset után a terroristákat leteperő férfi, foglalkozására nézve nyugalmazott rendőrezredes és kungfu-oktató, a Vlad Țepes Őrjárata nevű szervezet tagja.
A leleplezett merénylőjelöltek, miután megtudták, hogy a magyar helyett a román fővárosba tévedtek, elsírták magukat kétségbeesésükben. „Halálra röhögtük magunkat azokon a szerencsétlen afgánokon, és most ugyanott kötöttünk ki. Allah nem ver bottal” – panaszkodott az egyetlen közülük, aki szóhoz tudott jutni a döbbenettől.
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.
Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.
Megosztó kérdésnek bizonyul Romániában az iskolai egyenruha kötelezővé tétele, miután a szenátus már rábólintott a tervezetre, aminek sok pedagógus és szülő nem örül, magyar diákszervezetek pedig tiltakoznak ellene.
Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.
Egy órán át garázdálkodott egy ismeretlen elkövető a csíkzsögödi MCRacing autóbontó udvarán: autószállítókat tört össze, járműveket rongált meg, áttörte a kerítést, majd egy forgalomból kivont autóval hajtott el.
Ha minden a tervek szerint halad, október elsejétől hatályba lép az új díjszabási rendszer a romániai országutak használatára vonatkozóan.
Emelkedik a hulladékszállítás díja a legtöbb hargitai településen az új hulladékgazdálkodási rendszer decemberi bevezetésével. Gyergyó térségében lehet a legnagyobb a drágulás, de Csíkban és Udvarhelyszéken is többen magasabb költségekre számíthatnak.
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.