// 2026. november 17., kedd // Hortenzia, Gergő

A Bánság történelmét (sem) tanítják az iskolákban

// HIRDETÉS

A mioritikus oktatási rendszer egyszerűen kifelejti az iskolai történelem könyvekből a nem-román elemeket.

Mircea Rusnac bánsági történész egyedülálló elemzést készített arról, miként kezelték és kezelik a történelem tankönyvek a Bánságot. Erre az elemzésre akkor került sor, amikor éppen csökkenteni akarják a történelemórák számát a törzsanyagban. A történész azt állítja, hogy mindig is tendencia volt a lakosság távol tartása ettől a területtől. A román történelem tankönyvek következetesen nagyon kevés utalást tettek erre a régióra, így az ország lakossága, de még maguk a bánságiak is nagyon keveset tudnak a múltjukról.

„Az ókor esetében megemlítenek egyes herkulesfürdői vagy duna-áttörési leleteket, de nem említik, hogy melyik régióban találhatók ezek. Ugyanez a helyzet a dák-római ókor esetében, holott földrajzi helyzete miatt térségünket többször említik a források, mint másokat.

Igaz, akkor még nem létezett a Bánság elnevezés, de bizonyos események, mint a római hadsereg átkelése a Dunán az első dáciai háború idején vagy a tapaei csata megfelelőbb földrajzi elhelyezése sokkal hasznosabb lett volna azoknak, akik pontosabb képet szeretnének alkotni az akkori eseményekről”, állítja Mircea Rusnac az istoriabanatului.wordpress.com című blogján.

„A magyar időszak szinte teljesen eltűnik a tankönyvekből”

A vándorlások korában, a „sötét évezred” alatt, amikor rendkívül nagy a dokumentumforrások hiánya, annál fontosabbaknak kellett volna lenniük a Maros és Duna közötti térségre vonatkozóaknak.

„A tankönyvek csak Glád vezért említik, nem szólva arról, hogy származását tekintve még csak nem is román. Ugyanis azokban az időkben nem annyira az etnikai eredetre helyezték a hangsúlyt, mint egy adott egyén meghatározó képességeire, akit aztán egy állami formáció vezérévé jelöltek ki. Hasonló Ajtony esete is.

Az Ajtony utáni magyar korszak szinte teljesen eltűnik a tankönyvekből. Nincs bennük semmi Szent Gellértről, akinek jelenléte meghatározó volt a térségben, nincs semmi a Románia jelenlegi területén elsőként létesült nagycsanádi iskoláról, de még Hodos-Bodrog kolostorról sem, pedig az egész országban ez a legrégebbi, mai napig működő ilyen jellegű létesítmény. A tankönyvekből hiányoznak Temesvár olyan ismert vezetői, mint Ozorai Pipó vagy Kinizsi Pál. Az is kimarad, hogy a várat Losonczy István védte meg az oszmán ostromtól.

Nem beszélnek a számos középkori bánsági várról, Boksánbányától Orsováig, vagy Krassóvártól Lászlóváráig. Csak Temesvár Dózsa György lázadói általi ostromát említik, de elhallgatják, hogy ugyanebben a várban került sor a kínhalálára”, írja Mircea Rusnac.

„Nem említik Savoyai Jenő szerepét az 1716-1718-as háborúban”

Az oszmán korszakot szintén átugorják, és csak futólag van szó a temesvári vilajet létezéséről.

„Nem említik Savoyai Jenő szerepét az 1716-1718-as háborúban. Az osztrák korszakot csak futólag érintik. Egy szó sincs a régió akkori gazdasági, társadalmi és kulturális helyzetéről. A bánsági betelepítést elfelejtették. Az ebben az időszakban országos szinten elsőként itt jelentkező számtalan gazdasági és kulturális elem sehol sem szerepel.

Azt sem tekintették fontosnak, hogy a katonai határ közelében az írástudó lakosság aránya megközelítette a 100 százalékot, ami szinte egyedüláll a XIX. század elejei Európában. Szintén kimarad a neves szakemberek által létrehozott számtalan építészeti és műszaki műemlék”, írja még Rusnac.

„De a térségben számos nyugtalanság volt, egy elsőként kikiáltott köztársaság is”

Az első világháború végét a Bánságra vonatkozóan csak a gyulafehérvári egyesülési nyilatkozattal kapcsolatosan említik, mely erre is kitért.

„De a térségben számos nyugtalanság volt, egy elsőként kikiáltott köztársaság, a szerb megszállás, valamint az egyes etnikumok különböző irányú igazodása, melyek közül egyik sem volt többségben, végül pedig egy nagy diplomáciai csata a párizsi békekonferencián. A Bánság felosztása és a részeknek az osztozkodó államok hadseregei általi megszállása 1919 második feléig zajlott, vagyis csaknem egy évvel 1918. december 1-e utánig, amikor állítólag az egyesülés bevégeztetett”, mondja a történész.

„Nem ítélték el a deportálásokat, a kisajátításokat és a kollektivizálásokat”

Nem említik a Bánság szerepét Románia gazdasági fejlődésében, különösen a kezdeti időszakban.

„Mivel a román állam hagyományosan központosított volt, nem volt szabad említeni, hogy ezen belül eltérő történelmi hagyományokkal rendelkező és különböző gazdasági-társadalmi fejlettségi szinteken található régiók vannak. A különösen a fejlettebb régiókat deportálásokkal, kisajátításokkal, kollektivizálással sújtó kommunista időszakot mindezekért nem ítélték el. Még az 1989-ben Temesváron kirobbant forradalomnak is először bánsági visszhangja volt, mert éppen Lugos, Karánsebes és Resicabánya voltak az első támogatók, és csak utánuk következett az ország többi része.

Leszögezhetjük, tehát, hogy a Bánság igazi történelmét sohasem tanították az iskolákban. „Most pedig a teljes nemzeti történelmet el akarják törölni. Számunkra ez csak annyit jelentene, hogy az egész országot hozzáigazítanák ahhoz, aminek mi mindig is ki voltunk téve”, vonja le a végkövetkeztetést Mircea Rusnac.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Hogyan és miért lett Nicușor Danból a 2.0-ás cotroceni fikusz?
Főtér

Hogyan és miért lett Nicușor Danból a 2.0-ás cotroceni fikusz?

Az is nagy teljesítmény lesz tőle, ha végigviszi elnöki mandátumát. Az elsőt és egyetlent, mert második biztosan nem lesz, a rendszer láthatóan kezdi megunni az ilyen típusú figurákat.

Újraszentelték a templomot, amelyben házasságot kötött Horthy Miklós, és felavatták a néhai főgondnok eredeti szobrát
Krónika

Újraszentelték a templomot, amelyben házasságot kötött Horthy Miklós, és felavatták a néhai főgondnok eredeti szobrát

„Élő kövekből épült lelki templomért” mondtak hálát vasárnap délután Aradon, amikor is Bogdán Szabolcs János királyhágómelléki református püspök megáldotta a belvárosi református egyházközség kívül-belül felújított templomát és parókiáját.

Tizenegymillió lejjel vágta át a közlekedési minisztériumot egy személyszállító cég ügyvezetője – hírmix
Főtér

Tizenegymillió lejjel vágta át a közlekedési minisztériumot egy személyszállító cég ügyvezetője – hírmix

Több mint 17 ezer szekuritátés besúgót azonosított a CNSAS 26 év alatt. Nemzetbiztonsági kockázatok miatt kiutasítottak három pakisztáni állampolgárt Romániából.

Négy településen jártak a medvék, egyik nagyközségben kétszer is látták a nagyvadat
Székelyhon

Négy településen jártak a medvék, egyik nagyközségben kétszer is látták a nagyvadat

Farkaslakán, Csíkszentdomokoson, a Siménfalvához tartozó Rugonfalván és Csomafalván is medvét láttak szombaton – derül ki a Hargita Megyei Készenléti Felügyelőség tájékoztatásaiból.

Kiderült, mekkora nyugdíjemelést javasol a miniszter, kiemelt szerepben a kártyás utalás
Krónika

Kiderült, mekkora nyugdíjemelést javasol a miniszter, kiemelt szerepben a kártyás utalás

A nyugdíjakat 7,3 százalékkal kell emelni – jelentette be Florin Manole munkaügyi miniszter.

Unger Anna: a nyomozók tudták hova kell menni a pénzért
Székelyhon

Unger Anna: a nyomozók tudták hova kell menni a pénzért

A nyomozók tudták hol kell keresni azt nagy mennyiségű pénzt, amelyet november 12-én és 13-án végzett összehangolt nyomozási akciók során találtak meg – mondta az NVVH elnöke az RTL Házon kívül című műsorában vasárnap.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS