A Pour toujours (Mindörökké) című darabot a párizsi születésű, Amerikában élő rendező viszi színre Kolozsváron.
Az életet és a halált ünneplő előadást hoz létre Dominique Serrand párizsi születésű amerikai rendező vezetésével a kolozsvári társulat. A Pour toujours (Mindörökké) című produkció bemutatójára március 23-án, szerdán este 7 órától kerül sor a nagyteremben. A különböző, klasszikus és kortárs rekviemekből inspirálódott előadás különlegessége, hogy szöveg nélkül, a mozgás, a zene és a látvány segítségével elsősorban a nézők érzékeire hat majd.
Viola Gábor rendezőasszisztens, a szereposztás tagja szerint az előadás a néző befogadó részvételére is számít, mindenki saját személyes „egészet” állíthat majd össze a látottakból.
„Olyan előadást szerettem volna létrehozni, amely az elmúlt létezőket ünnepli, ebben a különböző rekviemek jelentettek számomra inspirációt” – mondta el a rendező az előadás kapcsán tartott sajtótájékoztatón. „Kihívás volt számomra mindenféle külső támpont és forma nélkül, csupán a színészek improvizációira, valamint érzésekre, benyomásokra támaszkodva dolgozni” – tette hozzá. Az előadást meglátása szerint töredékek alkotják: „ahogy a hullám egyetlen töredéke segít megérteni a teljes hullámot, úgy közvetítik ezek a részletek is az egészet”, mondta el a rendező.
Az előadásra jegyek vásárolhatók a színház jegypénztárában (hétköznapokon 10-14 óra között, valamint előadások előtt másfél órával, tel.: 0264-431986), valamint online a www.biletmaster.ro oldalon.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
Az egyszerűnek tűnő kérdés megválaszolása nehéz. Egy dolog biztos: nem azért, mert bosszút akar állni valamiféle társadalmi igazságtalanságért, ahogy azt egyes karosszék-forradalmárok vizionálják.
Szombaton RO-Alert-üzenetet kaptak Iaşi, Neamţ, Vaslui, Botoşani, Bákó és Suceava megye lakói, akiket „lehetséges drónbehatolásra” figyelmeztettek, és azt tanácsolták nekik, hogy keressenek menedéket. Két légi célpontot is észleltek a hatóságok.
További csütörtöki hírek: nagyot veszítene az RMDSZ a községek tervezett összevonásával. És jön az első, sürgősségi költségvetés-kiegészítés, novemberben pedig egy második.
Egy 16 éves, málnásfürdői lány megtalálásához kéri a lakosság segítségét a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság.
Kicsi korában a szülei románul beszéltek vele, ma mégis magyarul gondolkodik. Szentes Stefánia a lábnyiki Magyar Háztól Csíkszeredán és a kolozsvári egyetemen át jutott el oda, hogy ma a csángó gyerekeket biztatja arra az útra, amit ő maga is végigjárt.
Alexandru Stoica fejlesztési miniszter pénteken közölte, hogy a kormány két szakaszban tervezi megvalósítani az ezerötszáznál kisebb lélekszámú községek összevonását: 2027. március elsejéig önkéntes alapon, ezt követően pedig kötelező jelleggel.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.