// 2026. október 19., hétfő // Nándor

Ez látható Ceaușescuék bukaresti giccspalotájában

// HIRDETÉS

Megnyitották a nagyközönség előtt az egykori nacionálkommunista diktátor bukaresti rezidenciáját.

Megnyitották a nagyközönség előtt Bukarestben szombaton a Primăverii (Tavasz) palotát, amely csaknem negyedszázadon keresztül Nicolae Ceaușescu, az utolsó kommunista diktátor és családja otthonául szolgált.

A több mint 15 ezer négyzetméternyi parkosított telken található, 80 helyiségből álló, moziteremmel, és úszómedencével felszerelt palotát 1964-65-ben építették, a berendezéséhez felhasznált mozaikokat és csillárokat a diktátor meglehetősen műveletlennek bizonyult felesége, a rendszer propagandagépezete által mégis vegyész doktorrá, akadémikussá, „nemzetközi hírű tudóssá" avanzsált Elena Ceaușescu maga választotta ki.

Arról már a diktátor házaspár kivégzéséhez vezető 1989-es forradalom napjaiban is fogalmat alkothattak az emberek (a televízió jóvoltából), hogy milyen kétes ízlésű luxusban lakott a kommunista pártvezér és családja: a fürdőszobák csaptelepeitől kezdve a fotelek és ágyak faragott díszeiig mindent arannyal vontak be, a falakon híres román festők munkái sorakoztak.

Bár a palota egy részét feldúlták az önkényuralom ellen utcára vonult forradalmárok, az épület berendezésének nagy részét mindmáig megőrizték: a Primăverii palota ugyanis a protokollépületeket kezelő állami hatóság gondozásába került. Azóta csak néhány külföldi küldöttséget szállásoltak el itt, és a kormány sem igazán tudja, mit kezdjen az épülettel, amelynek a fenntartása rengeteg pénzbe kerül. Néhány éve megpróbálták értékesíteni, de sem vevőt, sem bérlőt nem találtak rá.

Az épület mostani megnyitását Victoria-Violeta Alexandru, a Cioloș-kabinet által újonnan létrehozott nyilvános konzultáció és társadalmi párbeszéd minisztériumának vezetője kezdeményezte, a „múlttal való megbékélés" és a kormány által meghirdetett „nyitottság és átláthatóság" szellemében. Egyelőre nem tudni, meddig lesz látogatható a volt diktátor bukaresti palotája, de a megnyitón tapasztalt óriási érdeklődés nyomán a hatóságok hajlanak arra, hogy állandó múzeumként, Bukarest egyik idegenforgalmi látványosságaként működtessék.
 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!

Fall Sándor

Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.

Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben

Sánta Miriám

Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Amikor az „objektivitás” mögött nem csak szubjektivitás, hanem ferdítés is van
Főtér

Amikor az „objektivitás” mögött nem csak szubjektivitás, hanem ferdítés is van

Nem úgy van az, hogy egy „független” illető valamire rámutat, hogy az propaganda, és akkor az propaganda.

„Nem ezért szavaztunk a Tiszára!”: indulatokat kavart a szilágycsehi templomnak ígért 110 millió forint kormánytámogatás
Krónika

„Nem ezért szavaztunk a Tiszára!”: indulatokat kavart a szilágycsehi templomnak ígért 110 millió forint kormánytámogatás

Heves vitát váltott ki Tarr Zoltán bejelentése, miszerint a magyar kormány 110 millió forinttal támogatja a szilágycsehi református templom leomlott tornyának újjáépítését.

Inkább németként meghalni Németországban, mint románként Romániában
Főtér

Inkább németként meghalni Németországban, mint románként Romániában

A Ceaușescu-diktatúra legsötétebb időszaka, két erdélyi szász család és a tornyosuló kérdés: kivándorolni vagy vállalni az erőszakos asszimilációt a szülőföldön?

Amíg mi még javában aludtunk, addig medvék jártak Csíksomlyón, Csíkszentdomokoson és Székelylengyelfalván
Székelyhon

Amíg mi még javában aludtunk, addig medvék jártak Csíksomlyón, Csíkszentdomokoson és Székelylengyelfalván

Medve jelenlétére figyelmeztető Ro-Alert üzenetet kaptak a csíkszeredaiak szombat reggel nyolc óra után, hogy nagyvadat észleltek a csíksomlyói Szék út 98/A szám alatt.

Tarr Zoltán csalódást okozott azoknak Kolozsváron, akik a Tiszával eszközölnének ki változást az RMDSZ-ben
Krónika

Tarr Zoltán csalódást okozott azoknak Kolozsváron, akik a Tiszával eszközölnének ki változást az RMDSZ-ben

A Tisza-kormány támogatja a külhoni magyarokat, hogy szülőföldjükön boldoguljanak, de felelősen kívánja elkölteni az adófizetők pénzét – jelentette ki kolozsvári közönségtalálkozóján Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter.

Fényes nappal támadt a gyerekével iskolába tartó nőre a medve egy háromszéki faluban
Székelyhon

Fényes nappal támadt a gyerekével iskolába tartó nőre a medve egy háromszéki faluban

Medencetöréssel és karmolt sebekkel került kórházba az a nő, akire csütörtök reggel támadt egy medve a Bodok községhez tartozó Zalán egyik utcáján. Az áldozat éppen iskolába tartott a fiával, amikor szembejött velük a nagyvad.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!

Fall Sándor

Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.

Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben

Sánta Miriám

Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

// HIRDETÉS