Visszasírjuk a komcsikat. De nem csak mi. Egész Kelet-Európa!
A demokrácia felé irányuló tökéletlen átmenet miatt a kelet-európaiak inkább visszavágynak az „Aranykorszak” által jelképezett jó időkbe. Egy IRES-felmérés azt mutatja, hogy 2016 elején továbbra is a PCR (Román Kommunista Párt – a szerk.) maradt a legkedveltebb párt. A szomszédos népek is visszasírják a kommunista rezsimet, mert a demokrácia korrupt vezetőket hozott nekik.
A kelet-európai országokban a piacgazdaságra való áttérés instabilitásban, a nemzeti pénz árfolyamának ingadozásaiban, ellenőrzés alól kiszabadult inflációs rátákban és munkanélküliségben nyilvánult meg. Mindez a nagy korrupciós ügyekkel és egy legjobb esetben is impotens – legrosszabb esetben viszont bűnöző – politikai osztállyal összeadódva oda vezetett, hogy a kelet-európaiak egyre nagyobb része azonosítja a gazdasági gondokat a demokráciával.
akkor is, ha a statisztikák az ellenkezőjét mutatják. Következésképpen a kelet-európai választók jelentős részében az a meggyőződés alakult ki, hogy korábban jobb volt. A szélsőjobboldal viharos megerősödése után, amit a 2007-2008-ban kirobbant heveny gazdasági válsággal magyaráztak, most a kommunizmus iránti egyre hangsúlyosabb nosztalgiának vagyunk a tanúi a gazdasági stagnálás és a munkanélküliség riasztó arányai közepette.
Mielőtt összehasonlítanánk a kommunizmus és a demokrácia alatti életszínvonalat és társadalomfejlődést, előbb idézzük fel, hogy milyen alapba vertek gyökeret a kelet-európai szocialista rezsimek. A kelet-európai államokban a kommunizmus a második világháború utáni újjáépítési időszakot jelentette és így egy tragédia lezárásával azonosult. Az előrelépések jelentősek voltak, tekintettel arra, milyen siralmas állapotban voltak a társadalmak a 40-es évek közepén.

Egy főre eső GDP 1950-ben és 1973-ban (felülről lefele haladva: Románia, Bulgária, Magyarország, Lengyelország, Németország, Franciaország (adevarul.ro)
Ennek megfelelően az IRES nemrég készített felmérése azt mutatja, hogy
a jelenlegi politikai csoportosulásoknál. Ezek az eredmények már nem jelentenek meglepetést. A románok folyamatosan azt jelezték, hogy visszasírják a kommunista rezsimet. A nosztalgia 2010-ben érte el csúcspontját, amikor egy szintén az IRES által készített másik felmérés szerint a románok 41 százaléka megválasztaná elnöknek Nicolae Ceauşescut. A válaszolók 63 százaléka azt állította, hogy a kommunisták idejében jobban élt, 68 százalékuk azt, hogy elméletként a kommunizmus jó dolog, csak rosszul alkalmazták.
Egy 2014-ben készült magyarországi felmérés (a legutóbbi ilyen témájú) azt mutatta, hogy
mint a kommunizmus idején. 42 százalék megbánta a demokráciára való áttérést és inkább visszatérne a kommunizmusba. Ezzel párhuzamosan 71 százalék azt mondta, hogy Magyarország rosszul járt az EU-integrációval.
Németországban a volt kommunista Kelet-Németország (Német Demokratikus Köztársaság) lakói 2009-ben (a legutóbbi ilyen témájú felmérésben) azt állította, hogy a kommunizmus idején magasabb volt az életszínvonal.
A csehek egyharmada ugyanezen a véleményen volt 2014-ben, az SC&C által készített felmérés szerint. A demokrácia legnagyobb sikereinek a határok megnyitását tartották és azt, hogy az üzletekben több termék és áru van. Ezzel szemben a kuponos tömeges privatizációkat, a közszférát és az emberek közötti kapcsolatok romlását a csehek a demokrácia kudarcainak tekintették.
2010-ben a szerbek 81 százaléka azt állította, hogy a szocialista Jugoszláviában jobban élt. Ugyanakkor azt is, hogy Tito idejében volt a legmagasabb életszínvonaluk. 45 százalék azt mondta, hogy a demokrácia előtt jobban bíztak az állam intézményeiben.
A korábban a Szovjetunióhoz tartozó 11 országból hat esetben 2013-ban többségben voltak azok, akik szerint a Szovjetunió szétesése több kárt okozott, mint jót, derül ki egy Gallup felmérésből.

A Szovjetunió szétesését sajnálók aránya (balról jobbra: Örményország, Kirgizisztán, Ukrajna, Oroszország, Tádzsikisztán, Moldova, Fehéroroszország, Grúzia, Azerbajdzsán, Kazahsztán, Türkmenisztán, átlag) (adevarul.ro)
A címet és alcímeket a szerkesztőség adta. Fotók: adevarul.ro, ioanscurtu.ro
December 21-22. a téli napfordulót jelzi. Van néhány dolog, ami örökérvényű és zsigeri.
Nem vicc, nem trollkodás, tényleg ez történt.
Kollégánk és barátunk írt egy könyvet, mi pedig beszámolunk arról, hogy milyen volt a bemutatója. De legalábbis megközelítőleg.
A romániai visszaszolgáltatási eljárás során nem lehet jogbiztonságról beszélni – mondta dr. Murádin János történész a Sapientia EMTE Kolozsvári Karán tartott VII. Társadalomtudományi Seregszemlén.
Óra közben omlott rá a diákokra egy iskolai tanterem mennyezete, az épületet nemrég tatarozták. A villanyáram brutálisan megdrágult egy év alatt, de más termékekért és szolgáltatásokért is jóval többet fizetünk – itt a friss statisztika.
Vasárnap nagy kiterjedésű tűz ütött ki a Nagyváradi Egyetem egyik épületében, amelynek következtében egy műhely és egy mérnöki laboratórium teljesen megsemmisült – tájékoztatott a Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Felügyelőség (ISU).
Román és magyar történészek válaszoltak a ki volt előbb Erdélyben égető kérdésére az MCC kolozsvári képzési központjában tartott kerekasztal-beszélgetésen.
Már erős szagot árasztott egy 47 éves férfi bomlásnak indult holtteste egy csíkszeredai lakásban, amikor megtalálta a rendőrség hétfőn. A holttestet boncolás céljából elszállították, és vizsgálják a halál körülményeit.
Hamis tartalmak terjednek az interneten, a célzott csalási módszerre figyelmeztet az egyik legnagyobb romániai bank, a Banca Transilvania. A csalók célja, hogy megszerezzék a bank ügyfelek személyes és pénzügyi adatait.
Eltelt több mint húsz év, de nem zárják le Andreea Simona Simon eltűnésének ügyét, a nyomozást folytatják. A büntetőeljárás részletei viszont nem váltak nyilvánossá még két évtized után sem. Az alig 9 éves kislány 2005-ben tűnt el Csíkszeredában.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
December 21-22. a téli napfordulót jelzi. Van néhány dolog, ami örökérvényű és zsigeri.
Nem vicc, nem trollkodás, tényleg ez történt.
Kollégánk és barátunk írt egy könyvet, mi pedig beszámolunk arról, hogy milyen volt a bemutatója. De legalábbis megközelítőleg.
A romániai visszaszolgáltatási eljárás során nem lehet jogbiztonságról beszélni – mondta dr. Murádin János történész a Sapientia EMTE Kolozsvári Karán tartott VII. Társadalomtudományi Seregszemlén.