Visszasírjuk a komcsikat. De nem csak mi. Egész Kelet-Európa!
A demokrácia felé irányuló tökéletlen átmenet miatt a kelet-európaiak inkább visszavágynak az „Aranykorszak” által jelképezett jó időkbe. Egy IRES-felmérés azt mutatja, hogy 2016 elején továbbra is a PCR (Román Kommunista Párt – a szerk.) maradt a legkedveltebb párt. A szomszédos népek is visszasírják a kommunista rezsimet, mert a demokrácia korrupt vezetőket hozott nekik.
A kelet-európai országokban a piacgazdaságra való áttérés instabilitásban, a nemzeti pénz árfolyamának ingadozásaiban, ellenőrzés alól kiszabadult inflációs rátákban és munkanélküliségben nyilvánult meg. Mindez a nagy korrupciós ügyekkel és egy legjobb esetben is impotens – legrosszabb esetben viszont bűnöző – politikai osztállyal összeadódva oda vezetett, hogy a kelet-európaiak egyre nagyobb része azonosítja a gazdasági gondokat a demokráciával.
akkor is, ha a statisztikák az ellenkezőjét mutatják. Következésképpen a kelet-európai választók jelentős részében az a meggyőződés alakult ki, hogy korábban jobb volt. A szélsőjobboldal viharos megerősödése után, amit a 2007-2008-ban kirobbant heveny gazdasági válsággal magyaráztak, most a kommunizmus iránti egyre hangsúlyosabb nosztalgiának vagyunk a tanúi a gazdasági stagnálás és a munkanélküliség riasztó arányai közepette.
Mielőtt összehasonlítanánk a kommunizmus és a demokrácia alatti életszínvonalat és társadalomfejlődést, előbb idézzük fel, hogy milyen alapba vertek gyökeret a kelet-európai szocialista rezsimek. A kelet-európai államokban a kommunizmus a második világháború utáni újjáépítési időszakot jelentette és így egy tragédia lezárásával azonosult. Az előrelépések jelentősek voltak, tekintettel arra, milyen siralmas állapotban voltak a társadalmak a 40-es évek közepén.

Egy főre eső GDP 1950-ben és 1973-ban (felülről lefele haladva: Románia, Bulgária, Magyarország, Lengyelország, Németország, Franciaország (adevarul.ro)
Ennek megfelelően az IRES nemrég készített felmérése azt mutatja, hogy
a jelenlegi politikai csoportosulásoknál. Ezek az eredmények már nem jelentenek meglepetést. A románok folyamatosan azt jelezték, hogy visszasírják a kommunista rezsimet. A nosztalgia 2010-ben érte el csúcspontját, amikor egy szintén az IRES által készített másik felmérés szerint a románok 41 százaléka megválasztaná elnöknek Nicolae Ceauşescut. A válaszolók 63 százaléka azt állította, hogy a kommunisták idejében jobban élt, 68 százalékuk azt, hogy elméletként a kommunizmus jó dolog, csak rosszul alkalmazták.
Egy 2014-ben készült magyarországi felmérés (a legutóbbi ilyen témájú) azt mutatta, hogy
mint a kommunizmus idején. 42 százalék megbánta a demokráciára való áttérést és inkább visszatérne a kommunizmusba. Ezzel párhuzamosan 71 százalék azt mondta, hogy Magyarország rosszul járt az EU-integrációval.
Németországban a volt kommunista Kelet-Németország (Német Demokratikus Köztársaság) lakói 2009-ben (a legutóbbi ilyen témájú felmérésben) azt állította, hogy a kommunizmus idején magasabb volt az életszínvonal.
A csehek egyharmada ugyanezen a véleményen volt 2014-ben, az SC&C által készített felmérés szerint. A demokrácia legnagyobb sikereinek a határok megnyitását tartották és azt, hogy az üzletekben több termék és áru van. Ezzel szemben a kuponos tömeges privatizációkat, a közszférát és az emberek közötti kapcsolatok romlását a csehek a demokrácia kudarcainak tekintették.
2010-ben a szerbek 81 százaléka azt állította, hogy a szocialista Jugoszláviában jobban élt. Ugyanakkor azt is, hogy Tito idejében volt a legmagasabb életszínvonaluk. 45 százalék azt mondta, hogy a demokrácia előtt jobban bíztak az állam intézményeiben.
A korábban a Szovjetunióhoz tartozó 11 országból hat esetben 2013-ban többségben voltak azok, akik szerint a Szovjetunió szétesése több kárt okozott, mint jót, derül ki egy Gallup felmérésből.

A Szovjetunió szétesését sajnálók aránya (balról jobbra: Örményország, Kirgizisztán, Ukrajna, Oroszország, Tádzsikisztán, Moldova, Fehéroroszország, Grúzia, Azerbajdzsán, Kazahsztán, Türkmenisztán, átlag) (adevarul.ro)
A címet és alcímeket a szerkesztőség adta. Fotók: adevarul.ro, ioanscurtu.ro
December 21-22. a téli napfordulót jelzi. Van néhány dolog, ami örökérvényű és zsigeri.
Nem vicc, nem trollkodás, tényleg ez történt.
Kollégánk és barátunk írt egy könyvet, mi pedig beszámolunk arról, hogy milyen volt a bemutatója. De legalábbis megközelítőleg.
A romániai visszaszolgáltatási eljárás során nem lehet jogbiztonságról beszélni – mondta dr. Murádin János történész a Sapientia EMTE Kolozsvári Karán tartott VII. Társadalomtudományi Seregszemlén.
Sokánt, ahogy az úri közönség szokta mondani. Egy meleg karmester vezényelte a 2026-os bécsi újévi hangversenyt. És persze, jött a botrány.
A január elsején életbe lépett helyi adóemelések egyik leglátványosabb, egyúttal leghevesebben vitatott eleme az autóadó újraszámítása lett. Sok tulajdonos többszörös, óriási nagyságrendű ugrással szembesült.
Kolozsváron jönnek a pénzbírságok, ha nincs látható helyen házszám az ingatlanokon. Pórul járhatnak, akik elsiették az adók befizetését a Ghiseul.ro portálon.
Nem mindennapi balesetet szenvedett csütörtök délben egy fiatal, marosvásárhelyi sofőr Predealon: autójával egy üdülőtelepi panzió tetejére csúszott rá az útról.
Egy 43 éves férfi csütörtök éjjel életét vesztette a nagyszebeni tömegközlekedési vállalat egyik autóbuszán. A sofőr szerint csak a végállomáson értesítették, hogy egy utas meghalt, mert többen nem akarták megszakítani az útjukat.
Több panasz is érkezett az ünnepi időszakban a Székelyudvarhelyi Városi Kórház sürgősségi osztályára. Az intézmény vezetősége javítani szeretne a helyzeten, ám a közösségi médiában tett névtelen bejegyzéseket egyszerűen figyelmen kívül hagyják.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
December 21-22. a téli napfordulót jelzi. Van néhány dolog, ami örökérvényű és zsigeri.
Nem vicc, nem trollkodás, tényleg ez történt.
Kollégánk és barátunk írt egy könyvet, mi pedig beszámolunk arról, hogy milyen volt a bemutatója. De legalábbis megközelítőleg.
A romániai visszaszolgáltatási eljárás során nem lehet jogbiztonságról beszélni – mondta dr. Murádin János történész a Sapientia EMTE Kolozsvári Karán tartott VII. Társadalomtudományi Seregszemlén.