Na mit akar Magyarország Romániától?

Orbán Viktor kormányfő nemcsak Magyarországon szeretne rendet teremteni, hanem Romániában is. Ezáltal meg szeretne menteni legalább néhányat a DNA (Országos Korrupcióellenes Igazgatóság – a szerk.) célkeresztjében lévő magyar politikusok közül: elsősorban a székelyföldieket, akik hűek voltak hozzá és a „magyar nemzet egyesítéséért” folytatott harcához.

A budapesti kormány vezetője a Magyarország és szomszédai közötti kapcsolatokról szóló beszédében azt mondta, hogy a romániai magyarok állítólag egy olyan „politikai kampány” célpontjai, amellyel „alá akarják ásni” őket, azt sugallva, hogy ezért rosszak a két állam közötti kapcsolatok. Nem ez az első alkalom, amikor

Orbán Viktor beavatkozik a romániai jogi ügyekbe.

Két hónappal ezelőtt éppenséggel azt nyilatkozta, hogy a román hatóságok által a magyar közösség egyes képviselői ellen elindított bűnvádi eljárásait inkább „aggasztóaknak” tartja, nem pedig olyanoknak, melyek alapján „az lehetne a legfőbb érzése, hogy a jogállamiság elvei győzedelmeskednek”. A budapesti vezető azt szerette volna, ha ennek kapcsán a román kormány „együttműködne” a magyar kabinettel, mintha a korrupcióellenes ügyészek jogi vizsgálatai olyan ügyek lennének, melyek nem törvénysértési gyanúkkal kapcsolatosak, hanem a magyar kisebbség jogait kérdőjeleznék meg.

A magyar kormányfő Romániával kapcsolatos bárdolatlan egyenességének nem feltétlenül a hazáján belüli autoriter irányba való elmozdulással kapcsolatos, mint inkább azzal a kísérletével, hogy feltámassza a nacionalizmust azon a terepen, amit Budapest a térségbeli magyarok „egységes terének” nevez, ahol csaknem egymillió személy megkapta a magyar állampolgárságot.

Semjén Zsolt kormányfő-helyettes a Magyar Állandó Értekezlet decemberi ülésén kijelentette, hogy a „nemzet egyesítése” „megvalósulóban” lévő folyamat, hogy a Kárpát-medencét „egységes” oktatási és kulturális övezetnek tekintik, olyan helynek, ahol „a kompakt közösségekben élőknek joguk van a területi autonómiához”. A magyar kormányfő-helyettes akkor biztosítékokat adott arra, hogy a „mindennapi” dolgokban minden magyar „egyetlen nemzet”, a magyarokról szóló hírek pedig „nem külpolitikaiak”, hanem az állam „belpolitikájával” kapcsolatosak.

Ezt a határokon átnyúló újítást akarja Orbán Viktor bevezetni és ennek a logikának a nevében nyilvánul meg, amikor arra panaszkodik, hogy a korrupcióellenes ügyészek ki akarják „iktatni” a román politikából azokat a magyarokat, akik ellen vizsgálatot folytatnak. A magyar kormányfő

olyan területekre akarja kiterjeszteni a joghatóságot, melyek nem tartoznak országához,

úgy vélekedve, hogy ha szavazatokat kapott a kettős, román és magyar állampolgársággal rendelkező magyaroktól, akkor joga van beavatkozni a román állam ügyeibe.

Az országot kisebbé változtató trianoni szerződés következtében nagyjából 3 millió magyar él a Magyarország körüli államokban. Csaknem másfél millió Erdélyben él, mely stratégiai fontosságú régió Magyarország számára, ahogy az a budapesti vezetők által az utóbbi negyed évszázadban tett különféle nyilatkozatokból kiderül, akik a román politikusokkal egyetemben ásták alá a „megbékélés” gondolatát.

Robert D. Kaplan amerikai elemző, aki könyvet írt Romániáról (Európa árnyékában/În umbra Europei, hamarosan megjelenik a Humanitas Kiadónál), a România liberănak adott interjújában (magyarul itt olvasható – a szerk.) azt magyarázta, hogy „Magyarország a szíve mélyén az elvesztett területeit akarja visszaszerezni”, még akkor is, ha „ezt senki sem mondja ki nyíltan, nyilvánosan”.

A budapesti szélsőségesek nem félnek

jövőre vonatkozó célként meghatározni a visszatérést a trianoni szerződés előtti határokhoz, míg Romániában ez a félelem még mindig ott kísért a Parlamentben, vagy különféle közintézményekben.

Míg a magyaroknál az elfojtott vágyak mélységéről van szó, a románoknál egy leküzdetlen kisebbrendűségi komplexusról, mely arra készteti őket, hogy ne legyenek toleránsak a magyarok iránt és képtelenek legyenek határozottan reagálni Orbán Viktor autokratikus kisiklásaira.

A címet és alcímeket a szerkesztőség adta.