Hát Erdélyt, mi mást akarhatna. A román nemzetféltő médiagépezet teljes sebességre kapcsolt.
Orbán Viktor kormányfő nemcsak Magyarországon szeretne rendet teremteni, hanem Romániában is. Ezáltal meg szeretne menteni legalább néhányat a DNA (Országos Korrupcióellenes Igazgatóság – a szerk.) célkeresztjében lévő magyar politikusok közül: elsősorban a székelyföldieket, akik hűek voltak hozzá és a „magyar nemzet egyesítéséért” folytatott harcához.
A budapesti kormány vezetője a Magyarország és szomszédai közötti kapcsolatokról szóló beszédében azt mondta, hogy a romániai magyarok állítólag egy olyan „politikai kampány” célpontjai, amellyel „alá akarják ásni” őket, azt sugallva, hogy ezért rosszak a két állam közötti kapcsolatok. Nem ez az első alkalom, amikor
Két hónappal ezelőtt éppenséggel azt nyilatkozta, hogy a román hatóságok által a magyar közösség egyes képviselői ellen elindított bűnvádi eljárásait inkább „aggasztóaknak” tartja, nem pedig olyanoknak, melyek alapján „az lehetne a legfőbb érzése, hogy a jogállamiság elvei győzedelmeskednek”. A budapesti vezető azt szerette volna, ha ennek kapcsán a román kormány „együttműködne” a magyar kabinettel, mintha a korrupcióellenes ügyészek jogi vizsgálatai olyan ügyek lennének, melyek nem törvénysértési gyanúkkal kapcsolatosak, hanem a magyar kisebbség jogait kérdőjeleznék meg.
A magyar kormányfő Romániával kapcsolatos bárdolatlan egyenességének nem feltétlenül a hazáján belüli autoriter irányba való elmozdulással kapcsolatos, mint inkább azzal a kísérletével, hogy feltámassza a nacionalizmust azon a terepen, amit Budapest a térségbeli magyarok „egységes terének” nevez, ahol csaknem egymillió személy megkapta a magyar állampolgárságot.
Semjén Zsolt kormányfő-helyettes a Magyar Állandó Értekezlet decemberi ülésén kijelentette, hogy a „nemzet egyesítése” „megvalósulóban” lévő folyamat, hogy a Kárpát-medencét „egységes” oktatási és kulturális övezetnek tekintik, olyan helynek, ahol „a kompakt közösségekben élőknek joguk van a területi autonómiához”. A magyar kormányfő-helyettes akkor biztosítékokat adott arra, hogy a „mindennapi” dolgokban minden magyar „egyetlen nemzet”, a magyarokról szóló hírek pedig „nem külpolitikaiak”, hanem az állam „belpolitikájával” kapcsolatosak.
Ezt a határokon átnyúló újítást akarja Orbán Viktor bevezetni és ennek a logikának a nevében nyilvánul meg, amikor arra panaszkodik, hogy a korrupcióellenes ügyészek ki akarják „iktatni” a román politikából azokat a magyarokat, akik ellen vizsgálatot folytatnak. A magyar kormányfő
úgy vélekedve, hogy ha szavazatokat kapott a kettős, román és magyar állampolgársággal rendelkező magyaroktól, akkor joga van beavatkozni a román állam ügyeibe.
Az országot kisebbé változtató trianoni szerződés következtében nagyjából 3 millió magyar él a Magyarország körüli államokban. Csaknem másfél millió Erdélyben él, mely stratégiai fontosságú régió Magyarország számára, ahogy az a budapesti vezetők által az utóbbi negyed évszázadban tett különféle nyilatkozatokból kiderül, akik a román politikusokkal egyetemben ásták alá a „megbékélés” gondolatát.
Robert D. Kaplan amerikai elemző, aki könyvet írt Romániáról (Európa árnyékában/În umbra Europei, hamarosan megjelenik a Humanitas Kiadónál), a România liberănak adott interjújában (magyarul itt olvasható – a szerk.) azt magyarázta, hogy „Magyarország a szíve mélyén az elvesztett területeit akarja visszaszerezni”, még akkor is, ha „ezt senki sem mondja ki nyíltan, nyilvánosan”.
jövőre vonatkozó célként meghatározni a visszatérést a trianoni szerződés előtti határokhoz, míg Romániában ez a félelem még mindig ott kísért a Parlamentben, vagy különféle közintézményekben.
Míg a magyaroknál az elfojtott vágyak mélységéről van szó, a románoknál egy leküzdetlen kisebbrendűségi komplexusról, mely arra készteti őket, hogy ne legyenek toleránsak a magyarok iránt és képtelenek legyenek határozottan reagálni Orbán Viktor autokratikus kisiklásaira.
A címet és alcímeket a szerkesztőség adta.
Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…
A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.
Az is nagy teljesítmény lesz tőle, ha végigviszi elnöki mandátumát. Az elsőt és egyetlent, mert második biztosan nem lesz, a rendszer láthatóan kezdi megunni az ilyen típusú figurákat.
„Élő kövekből épült lelki templomért” mondtak hálát vasárnap délután Aradon, amikor is Bogdán Szabolcs János királyhágómelléki református püspök megáldotta a belvárosi református egyházközség kívül-belül felújított templomát és parókiáját.
Több mint 17 ezer szekuritátés besúgót azonosított a CNSAS 26 év alatt. Nemzetbiztonsági kockázatok miatt kiutasítottak három pakisztáni állampolgárt Romániából.
Földrengésre riasztottak szerdára virradóan az okostelefonok, az Android földrengés-előrejelző rendszere jelzett többek között Székelyudvarhelyen is, földrengésre figyelmeztetve.
A nyugdíjakat 7,3 százalékkal kell emelni – jelentette be Florin Manole munkaügyi miniszter.
A nyomozók tudták hol kell keresni azt nagy mennyiségű pénzt, amelyet november 12-én és 13-án végzett összehangolt nyomozási akciók során találtak meg – mondta az NVVH elnöke az RTL Házon kívül című műsorában vasárnap.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…
A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.