A Kolozs megyei falvak nyolcadikosainak döntő többsége Kolozsváron képzeli el a jövőjét. Kevesebb mint 10 százalék maradna a szülőfalujában. De akkor mi lesz a falvakkal?
2007 óta minden negyedik évben dr. Kerekes Kinga egyetemi docens a Babeș-Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) tanuló aktuális hallgatóival közösen felmérést készítenek a Kolozs megyei vidéki iskolák nyolcadikosai között. Elsősorban arra kíváncsiak, hogy a falvakon élő, a továbbtanulás szempontjából (is) hátrányos helyzetben lévő diákok hány százaléka szeretne közép- vagy szakiskolába járni, majd egyetemre felvételizni, milyen jövőképpel rendelkeznek, és melyek azok a tényezők, amelyek döntésükben befolyásolják őket.
2015-ben a harmadik ilyen felmérést végezték el a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Kara, illetve a Szociológia és Szociális Munka Kara néhány mesteris hallgatóinak (Ábrahám Beáta, Balázs Angella, Kis Brigitta Ágota és Pirău Horațiu) bevonásával, illetve a Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) nyertes pályázata révén szerzett támogatással. Az eredményekről Ki marad falun? A vidéki fiatalok pályaválasztási döntései és ezek hatása a falvak fejlődésére címmel az EME székházában számoltak be, összevetve a három felmérést, és levonva az adatokból a Kolozs megyei falvak jövőjével kapcsolatos következtetéseiket.
Kerekes Kinga és a kutatásban részt vevő tanítványainak egy része
A népszámlálási adatokból tudjuk, hogy a lakosság képzettségi szintje országosan növekvő tendenciát mutat. 2011-ben a városi lakosság 22,4%-a felsőfokú, 48,1%-a középfokú, 29,4%-a alsófokú végzettséggel rendelkezett. A vidéken élők közül 4,7%-nak van egyetemi végzettsége, 33,4% tanult közép-, illetve szakiskolákban, és 61,8% csak az általános iskolát fejezte be.
A szóban forgó felmérés keretében:
A fiatal mesteris hallgatók szubjektív beszámolója szerint meglepő volt azt tapasztalni, hogy milyen különbségek vannak az egyes iskolák felszereltsége között. Jártak olyan osztályokban, melyekben mindössze hét gyermek tanult, és beszélgettek olyan nyolcadikossal is, aki írni is alig tudott. Bár kevés magyar osztályban fordultak meg, tapasztalataik szerint a magyar nyolcadikosokra inkább jellemző a továbbtanulási szándék, mint román társaikra.
A grafikonból kiderül, hogy 2007-ben 7,97, 2011-ben 3,14 és 2015-ben 3,25 százaléknyian döntöttek úgy, hogy nem végzik el a kilencedik osztályt. 2011-es adatoknál azért szerepel 0 a szakiskoláknál, mert akkor még nem indították újra a szakoktatást.
A továbbtanulást befolyásolja:
Akárcsak a középiskolába, úgy az egyetemre vágyó vidéki fiatalok között is több a lány, mint a fiú. A 2011-es év itt is kitűnik.
A felmérés egyik következtetése, hogy az újabb generáció tagjai magasabban képzettek lesznek, mint a szüleik. Az egyetemet végzett szülők száma azért emelkedett, mert sokan költöztek ki az olyan Kolozsvár-közeli településekre, mint Kisbács vagy Gyalu.
A külföldön dolgozó szülők száma növekvő, a gazdálkodással foglalkozó apukák száma csökkenő tendenciát mutat.
A megkérdezett gyerekek 78,9%-a szeretne Kolozsváron dolgozni, és csupán 7,7%-a mondta azt,hogy külföldre menne, ami az előző két felméréshez képest jóval kisebb arány.
Kolozs megyében nagy különbségek vannak az egyes települések között, így a diákok sem egyenlő eséllyel indulnak pályaválasztáskor. A térképen zölddel jelölték azokat a vidékeket, ahonnan a gyerekek csak néhány kilométert kell megtegyenek a legközelebbi líceumig, és pirossal azokat, ahonnan akár 45 kilométer a távolság. Ezek elhelyezkedése a vasúti közlekedés vonalát követi, holott ma már inkább a gépjárműves közlekedés a jellemző vidéken is. A hátrányosabb helyzetű településeken gyorsabb az elöregedés és az elvándorlás folyamata.
A következtetések:
Kerekes Kinga érdeklődésünkre elmondta: azért éppen a nyolcadikosok képezik a kutatás tárgyát, mert ez az a sorsdöntő pillanat, amikor egy vidéki gyermek jövője megpecsételődik. Csupán általános iskolai végzettséggel vidéken sem lehet túl sokat kezdeni, azonban ha a szülők számára túl nagy anyagi erőfeszítést jelent gyermekük városon való taníttatása, akkor az a gyermek lemorzsolódik. Azt is megtudhattuk, hogy a felmérés nemcsak a mintavétel idejére korlátozódik, hanem igyekeznek azoknak a gyerekeknek a pályaútját végigkövetni, akikkel elbeszélgettek. Bizonyos esetekben ugyanis nem elég az, hogy a gyerekben megvan a szándék a továbbtanulásra, ha nem kap rá lehetőséget, vagy az időközben felmerülő nehézségek miatt meggondolja magát.
Kerekes Kinga véleménye szerint olyan oktatáspolitikára van szükség, mely figyelembe veszi a távolság miatt eleve hátrányos helyzetből induló gyermekek érdekeit is. Annál is inkább, mivel senki sem kérdezte meg ezeket a tanulókat arról, hogy milyen jövőt szeretnének, és azt sem magyarázzák el neki, hogy pályaválasztásukhoz milyen képzettségi feltételeknek kell eleget tenniük.
A grafikonok a felmérés készítőinek munkája
„A politikai vezetés így teljesen elengedte a vadgazdálkodást, az állatok pedig zavartalanul szaporodtak. Nem csak a a medvék, hanem a farkasok is. Néhány év alatt a Felső-Nyárádmentén – és a többi erdős vidéken is – drámaivá vált a helyzet.”
A vagyonnyilatkozatok titkosítása nagy port kavart a romániai közéletben. Most megjött az indoklás is.
A direkt magyarellenesség helyett továbbra is a szofisztikált ellehetetlenítési módszerekben bízik az európai táborba visszatért román állam.
A kolozsvári Jazz in the Park fesztivál továbbra sem (túl) drága, viszont szaporodnak a politikai üzenetek. És a bulizene. Ami önmagában nem baj. Virágozzék minden virág. Csak ne feledkezzünk meg a jazzről.
Az ember igyekszik érteni, hogy a természetet óvni kell. És azt is, hogy az állatokat szeretni kell. De azt is meg kellene érteni, hogy jelen pillanatban nem az embernek kell mennie, hanem a medvének. Pont.
Válságba taszítják a közoktatást a bukaresti kormány válságkezelési intézkedés-tervezetének előírásai a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége szerint. A szakmai szervezet teljes egészében elutasítja a kilátásba helyezett megszorításokat.
Állami költségvetésből buliztak a Salromnál, miközben megfeszített erővel keresték a hatóságok a parajdi bányakatasztrófa megoldását. A betegszabadságokat is érintik a kormány új megszorítási intézkedései.
Két autó ütközött Fenyéden vasárnap délután. A balesetben hárman sérültek meg, egyiküket helikopterrel szállították el a marosvásárhelyi kórházba.
Több módosító javaslatot nyújtott be a Szociáldemokrata Párt (PSD) a deficitcsökkentő intézkedésekről szóló törvénytervezethez, amelyért hétfőn készül felelősséget vállalni a kormány a parlamentben.
Elsőfokú árvízvédelmi készültséget rendelt el hétfőn az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) tizenöt megye folyóvizeire.
Tüntetéshullám indul az országban a megszorító intézkedések miatt, és az ország 15 megyéjére adtak ki árvízriadót.
Tüntetéshullám indul az országban a megszorító intézkedések miatt, és az ország 15 megyéjére adtak ki árvízriadót.
Kiderült, hogy a hosszú ideje veszteséges TAROM vezetőinek fizetését nemrég megduplázták.
Kiderült, hogy a hosszú ideje veszteséges TAROM vezetőinek fizetését nemrég megduplázták.
Hétfőn tüntetnek a parlament előtt a pedagógusok és az egészségügyi dolgozók, a sepsiszentgyörgyi rendőrök pedig megakadályoztak egy öngyilkosságot.
Hétfőn tüntetnek a parlament előtt a pedagógusok és az egészségügyi dolgozók, a sepsiszentgyörgyi rendőrök pedig megakadályoztak egy öngyilkosságot.
A Salrom igazgatójának lemondását és új bánya megnyitását követelték Parajdon. A környezetvédelmi miniszter szerint nem orvosolható pusztán vadászattal a medveprobléma.
A Salrom igazgatójának lemondását és új bánya megnyitását követelték Parajdon. A környezetvédelmi miniszter szerint nem orvosolható pusztán vadászattal a medveprobléma.
Július 7-től a szolgáltatók blokkolni fogják a Románián kívülről érkező hamis telefonhívásokat, és Toni Greblă-t kirúgták az állandó választási hatóság éléről, mert megemelte a saját fizetését.
Július 7-től a szolgáltatók blokkolni fogják a Románián kívülről érkező hamis telefonhívásokat, és Toni Greblă-t kirúgták az állandó választási hatóság éléről, mert megemelte a saját fizetését.
Állami költségvetésből buliztak a Salromnál, miközben megfeszített erővel keresték a hatóságok a parajdi bányakatasztrófa megoldását. A betegszabadságokat is érintik a kormány új megszorítási intézkedései.
Állami költségvetésből buliztak a Salromnál, miközben megfeszített erővel keresték a hatóságok a parajdi bányakatasztrófa megoldását. A betegszabadságokat is érintik a kormány új megszorítási intézkedései.
… valaki kapta magát Fehér megyében és lebetonozott egy folyót… hopp, Bolojan miniszterelnök úr bejelentette a nadrágszíj-intézkedéseket… és Románia napok óta lázban ég egy állítólagos fekete párduc miatt.
… valaki kapta magát Fehér megyében és lebetonozott egy folyót… hopp, Bolojan miniszterelnök úr bejelentette a nadrágszíj-intézkedéseket… és Románia napok óta lázban ég egy állítólagos fekete párduc miatt.
A leköszönő alkotmánybírák eközben talicskával tolnák haza a közpénzt; július 1-jétől elszállnak a villanyszámlák; a kolozsvári fellegváron pedig heves tűz ütött ki kedd délután.
A leköszönő alkotmánybírák eközben talicskával tolnák haza a közpénzt; július 1-jétől elszállnak a villanyszámlák; a kolozsvári fellegváron pedig heves tűz ütött ki kedd délután.
Két megoldásról tárgyaltak a CSAT-ban a parajdi sóbánya ügyében. Százmillió eurót nyúltak le állami és EU-s alapokból, az olasz maffia is érintett.
Két megoldásról tárgyaltak a CSAT-ban a parajdi sóbánya ügyében. Százmillió eurót nyúltak le állami és EU-s alapokból, az olasz maffia is érintett.
Egy belga juhászkutya segíti a vízimentők munkáját az idéntől a román tengerparton. Továbbá: egy Kolozs megyei faluban automatából megy az ügyintézés.
Egy belga juhászkutya segíti a vízimentők munkáját az idéntől a román tengerparton. Továbbá: egy Kolozs megyei faluban automatából megy az ügyintézés.
„A politikai vezetés így teljesen elengedte a vadgazdálkodást, az állatok pedig zavartalanul szaporodtak. Nem csak a a medvék, hanem a farkasok is. Néhány év alatt a Felső-Nyárádmentén – és a többi erdős vidéken is – drámaivá vált a helyzet.”
A vagyonnyilatkozatok titkosítása nagy port kavart a romániai közéletben. Most megjött az indoklás is.
A direkt magyarellenesség helyett továbbra is a szofisztikált ellehetetlenítési módszerekben bízik az európai táborba visszatért román állam.
A kolozsvári Jazz in the Park fesztivál továbbra sem (túl) drága, viszont szaporodnak a politikai üzenetek. És a bulizene. Ami önmagában nem baj. Virágozzék minden virág. Csak ne feledkezzünk meg a jazzről.