// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Elfogták a bányászjárás egyik elítélt vezetőjét

// HIRDETÉS

Az utolsó, 1999-es bányászjárás vezére tíz éve bujkált az ötéves börtönbüntetése elől.

Tizenegy évig tartó rejtőzködés után a hatóságok kezére került Romeo Beja volt román bányászvezér, akit az utolsó, 1999-es bányászjárásért ítéltek el öt év börtönbüntetésre – jelentették szerdán a román hírközlő eszközök.

1999. január 18. és 22. között Románia több megyéjét dúlták fel bányászok. Elégedetlenségüket az váltotta ki, hogy magasabb végkielégítést akartak, amit az akkori bukaresti kormány nem adott meg. A vájárok Miron Cozma és Romeo Beja szakszervezeti vezérekkel az élen megpróbáltak eljutni a román fővárosba, de a Vâlcea megyei Costești-nél feltartóztatták őket a karhatalmi erők. Addig azonban

 

több megyét végigpusztítottak, háromszáz embert – köztük hivatalos személyeket –bántalmaztak.

Beját emiatt öt év szabadságvesztésre ítélték el jogerősen 2005-ben, de még mielőtt bezárhatták volna, elmenekült Romániából, és nyoma veszett mostanig. A média szerdán arról számolt be, hogy a volt szakszervezeti vezért különös módon fogták el. 

 

Ugyanis itthon bukkant fel, és rendkívüli fellebbezést nyújtott be a bíróságon a 2005-ben született ítélet ellen. Ez ügyben a bukaresti ítélőtábla most beidézte, szerdán meg is jelent a testület előtt, hogy kifejtse álláspontját. A Digi 24 hírtelevízió szerint Beja elmondhatta beszédét, de közben értesítették a rendőröket, akik őrizetbe vették, és elszállították a bukaresti Rahova börtönbe.

 

Őt a román média Miron Cozma jobb kezeként emlegette.

 

Cozmát az igazságszolgáltatás tíz év szabadságvesztésre ítélte szintén a bányászjárások miatt, 2007-ben szabadult a börtönből.

 

A Zsil-völgyi bányászok először 1990-ben utaztak Bukarestbe, hogy „rendet teremtsenek", miután nagyszabású ellenzéki tüntetések törtek ki Ion Iliescu akkori elnök ellen. A bányászok tüntetőket, ártatlan járókelőket, diákokat vertek meg brutálisan, és feldúlták az ellenzéki pártok székházait.

 

1991-ben is Bukarestbe utaztak, megbuktatták a Petre Roman vezette kormányt, amely nem volt hajlandó teljesíteni gazdasági és szociális jellegű kéréseiket.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS