// 2026. június 7., vasárnap // Róbert

Klaus Johannis ezúttal a román diaszpórának udvarol

// HIRDETÉS

A román államnak nemcsak a határon belül, hanem a határon kívül élő románokat is szolgálnia kell. Egyelőre azonban inkább az ország szorul rá a külföldön élők „szolgálataira”.

Johannis egy bukaresti rendezvényen beszélt arról, hogy a külföldön élő románokra nem veszteségként, hanem „Románia fejlődésének hordozójaként” kell tekinteni. Az eseményen Dacian Cioloș kormányfő is részt vett.

„A román államnak egyaránt kell szolgálnia az ország határain belül és a határokon kívül élő románokat. (...) Olyan dinamikus világban élünk, amelyben a nemzeteket már nem veszik körül határok, és amelyben az identitások egymásra tevődnek. Egy erős Románia olyan emberekre épül, akik képesek jólétet teremteni. Ebben

nem tekinthetünk el Románia aktív részének a felétől,

amelyik a határokon túl dolgozik” – fogalmazott a román államfő.

Johannis szerint az elnöki palotában tartott diaszpóratanácskozás arra hivatott, hogy új szemlélet alapjait tegye le, amelyben nemzeti prioritásnak számít az odafigyelés a határon túli románokra, és amelyre közpolitikák és programok épülhetnek.

Az államfő szerint a diaszpóra lehetőségnek tekintése azon alapul, hogy a határon túli románok olyan tapasztalatra, szakértelemre és kapcsolatokra tesznek szert, amelyekkel Romániában nem rendelkezhetnének. Sajnálatosnak nevezte ugyanakkor, hogy

kevés külföldön élő román tervezi, hogy hazaköltözzön Romániába.

„Románia nem engedheti meg magának, hogy elpazarolja azt az értékes humán erőforrást, amelyet a határon túli románok jelentenek” – állapította meg az elnök. Szerinte ők nemcsak „a román lélek nagykövetei” és a román kultúra és szokások hordozói, hanem a terveknek, a beruházásoknak, a kutatásnak, valamint a művészeti és kulturális cseréknek is forrásai. Klaus Johannis azt is kiemelte, hogy Románia nemzetközi megítélését nemcsak a helyi valóság alakítja, hanem az is, hogy

miként láttatják az országot a külföldön élő románok.

Az államfő úgy vélte: hosszú távon az a cél, hogy a románokat ne a szükségszerűség taszítsa külföldre, hanem saját választásuk.
A román hatóságok 2-3 millióra becsülik a külföldön tartózkodó román vendégmunkások számát.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Egy szegény kis adófizető panaszai

Szántai János

Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Amikor egy rockkoncertet csak ülve lehetett megnézni – lázadó erdélyi fiatalok és a Szekuritáté

Sánta Miriám

Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.

Vázlat az erdélyi kultúra működtetésének anyagi nyomorúságáról

Fall Sándor

Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A fegyveres erők főparancsnoka és a védelmi miniszter mást mond oroszdrón-ügyben…
Főtér

A fegyveres erők főparancsnoka és a védelmi miniszter mást mond oroszdrón-ügyben…

… a konstancai orosz főkonzul elhordta az irháját, de az orosz zászlót ott hagyta emlékül az épület tetején… és egy PSD-s polgi nagylelkűen kölcsönadja saját úszómedencéjét a helybeli gyerekeknek.

Tusnádfürdő sikere, avagy hogyan lett egy székelyföldi településen a medveproblémából követendő modell
Krónika

Tusnádfürdő sikere, avagy hogyan lett egy székelyföldi településen a medveproblémából követendő modell

Öt évvel ezelőtt még átlagosan tizenöt medve fordult meg nap mint nap Tusnádfürdőn, sokszor a település utcáin bóklászva. A helyiek biztonságot követeltek, a városvezetés és a szakemberek pedig a konfliktusok megelőzésében keresték a megoldást.

Az egyesült Nagy-Románia máig nem jelent egységesítést
Főtér

Az egyesült Nagy-Románia máig nem jelent egységesítést

A mítosztalanított román–magyar közös történelem nem széles körű fogyasztásra alkalmas termék, de az MCC-történészkerekasztal előadói egyelőre optimisták.

Tengeri drón robbant fel a konstancai kikötőnél – videóval
Székelyhon

Tengeri drón robbant fel a konstancai kikötőnél – videóval

Felrobbant egy tengeri drón pénteken a konstancai kikötőben; a robbanás hangja a környező lakónegyedekben is hallható volt.

Halálra sebzett a medve egy fiatal férfit az egyik erdélyi megyében
Krónika

Halálra sebzett a medve egy fiatal férfit az egyik erdélyi megyében

Egy 34 éves férfi életét vesztette szombat reggel, miután a hatóságok szerint medvetámadás érte a Szeben megyei Prod település közelében – közölte a Szeben Megyei Katasztrófavédelmi Felügyelőség (ISU).

Idétlenkedő csíkszeredai tanácsosok
Székelyhon

Idétlenkedő csíkszeredai tanácsosok

Heherészve, előítéletekre épülő székely vicceket olvasgatva gyűjt követőket egy podcastműsorban két csíkszeredai önkormányzati képviselő. Miközben tanácsosként egyetlen határozattervezetet sem nyújtottak be.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Egy szegény kis adófizető panaszai

Szántai János

Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Amikor egy rockkoncertet csak ülve lehetett megnézni – lázadó erdélyi fiatalok és a Szekuritáté

Sánta Miriám

Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.

Vázlat az erdélyi kultúra működtetésének anyagi nyomorúságáról

Fall Sándor

Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.

// HIRDETÉS