// 2026. október 31., szombat // Farkas

Klaus Johannis ezúttal a román diaszpórának udvarol

// HIRDETÉS

A román államnak nemcsak a határon belül, hanem a határon kívül élő románokat is szolgálnia kell. Egyelőre azonban inkább az ország szorul rá a külföldön élők „szolgálataira”.

Johannis egy bukaresti rendezvényen beszélt arról, hogy a külföldön élő románokra nem veszteségként, hanem „Románia fejlődésének hordozójaként” kell tekinteni. Az eseményen Dacian Cioloș kormányfő is részt vett.

„A román államnak egyaránt kell szolgálnia az ország határain belül és a határokon kívül élő románokat. (...) Olyan dinamikus világban élünk, amelyben a nemzeteket már nem veszik körül határok, és amelyben az identitások egymásra tevődnek. Egy erős Románia olyan emberekre épül, akik képesek jólétet teremteni. Ebben

nem tekinthetünk el Románia aktív részének a felétől,

amelyik a határokon túl dolgozik” – fogalmazott a román államfő.

Johannis szerint az elnöki palotában tartott diaszpóratanácskozás arra hivatott, hogy új szemlélet alapjait tegye le, amelyben nemzeti prioritásnak számít az odafigyelés a határon túli románokra, és amelyre közpolitikák és programok épülhetnek.

Az államfő szerint a diaszpóra lehetőségnek tekintése azon alapul, hogy a határon túli románok olyan tapasztalatra, szakértelemre és kapcsolatokra tesznek szert, amelyekkel Romániában nem rendelkezhetnének. Sajnálatosnak nevezte ugyanakkor, hogy

kevés külföldön élő román tervezi, hogy hazaköltözzön Romániába.

„Románia nem engedheti meg magának, hogy elpazarolja azt az értékes humán erőforrást, amelyet a határon túli románok jelentenek” – állapította meg az elnök. Szerinte ők nemcsak „a román lélek nagykövetei” és a román kultúra és szokások hordozói, hanem a terveknek, a beruházásoknak, a kutatásnak, valamint a művészeti és kulturális cseréknek is forrásai. Klaus Johannis azt is kiemelte, hogy Románia nemzetközi megítélését nemcsak a helyi valóság alakítja, hanem az is, hogy

miként láttatják az országot a külföldön élő románok.

Az államfő úgy vélte: hosszú távon az a cél, hogy a románokat ne a szükségszerűség taszítsa külföldre, hanem saját választásuk.
A román hatóságok 2-3 millióra becsülik a külföldön tartózkodó román vendégmunkások számát.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kétszáz liter pálinka, egy marihuánás cigi és az állam határai

Fall Sándor

Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Varga László Edgár

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

Sólyom István

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

Szántai János

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Na de miért is visz egy hetedikes diák kést az iskolába?
Főtér

Na de miért is visz egy hetedikes diák kést az iskolába?

Az egyszerűnek tűnő kérdés megválaszolása nehéz. Egy dolog biztos: nem azért, mert bosszút akar állni valamiféle társadalmi igazságtalanságért, ahogy azt egyes karosszék-forradalmárok vizionálják.

Bákó megyei román iskolából jött, mégis az övé lett a legjobb magyar érettségi Csíkban: egy csángó lány útja otthonról haza
Krónika

Bákó megyei román iskolából jött, mégis az övé lett a legjobb magyar érettségi Csíkban: egy csángó lány útja otthonról haza

Kicsi korában a szülei románul beszéltek vele, ma mégis magyarul gondolkodik. Szentes Stefánia a lábnyiki Magyar Háztól Csíkszeredán és a kolozsvári egyetemen át jutott el oda, hogy ma a csángó gyerekeket biztatja arra az útra, amit ő maga is végigjárt.

Orvosi csoda történt, „meggyógyult” a betegszabadságon levő igazgató, miután Diana Buzoianu már nem miniszter
Főtér

Orvosi csoda történt, „meggyógyult” a betegszabadságon levő igazgató, miután Diana Buzoianu már nem miniszter

További csütörtöki hírek: nagyot veszítene az RMDSZ a községek tervezett összevonásával. És jön az első, sürgősségi költségvetés-kiegészítés, novemberben pedig egy második.

Megtalálták a Málnásfürdőről eltűnt kiskorút – frissítve
Székelyhon

Megtalálták a Málnásfürdőről eltűnt kiskorút – frissítve

Egy 16 éves, málnásfürdői lány megtalálásához kéri a lakosság segítségét a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság.

Sok anyaországit elriaszt Erdélytől a magyar–magyar megosztottság, a turizmus is megsínyli
Krónika

Sok anyaországit elriaszt Erdélytől a magyar–magyar megosztottság, a turizmus is megsínyli

Már Erdély több pontján tetten érhető, hogy az áprilisi választások óta kevesebb magyarországi vendég látogat az idegenforgalmi szempontból felkapottabb helyekre. A gazdasági okokon túlmenően a távolmaradáshoz hozzájárul a politikai megosztottság.

Szám szerint 429: megvannak az összevonásra kijelölt községek
Székelyhon

Szám szerint 429: megvannak az összevonásra kijelölt községek

Alexandru Stoica fejlesztési miniszter pénteken közölte, hogy a kormány két szakaszban tervezi megvalósítani az ezerötszáznál kisebb lélekszámú községek összevonását: 2027. március elsejéig önkéntes alapon, ezt követően pedig kötelező jelleggel.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kétszáz liter pálinka, egy marihuánás cigi és az állam határai

Fall Sándor

Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Varga László Edgár

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

Sólyom István

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

Szántai János

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

// HIRDETÉS