// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Meghalt Umberto Eco

// HIRDETÉS

A világhírű olasz regényíró, filozófus, kritikus 84 éves korában hunyt el.

Umberto Ecót péntek este, otthonában érte a halál – közölte családja. A The Guardian szerint az író rákban szenvedett.

Umberto Eco 1932. január 5-én született az észak-olaszországi Alessandriában. Egyházi nevelésben részesült, majd a torinói egyetemen középkori filozófiát és irodalmat tanult. 1954-es diplomaszerzése után nem sokkal az egyetemen helyezkedett el, illetve számos kiadóháznak dolgozott lektorként. 

 

Munkássága során főleg a középkori filozófiával és szemiotikával foglalkozott, de történeti, filozófiai és szemiotikai tárgyú írásai mellett jelentek meg tömegkommunikációval, irodalomkritikával és antropológiával kapcsolatos munkái is. Módszertani könyve, a Hogyan írjunk szakdolgozatot a magyar oktatási nyelvű egyetemeken is kötelező anyag szokott lenni.

 

Karrierje során a későbbiekben többek között oktatott a Harvard és a Columbia egyetemeken, és számos intézménytől kapott tiszteletbeli fokozatokat, de leginkább a bolognai egyetemen oktatott.

 

Tudományos és közéleti munkássága mellett Eco számos regényt is írt, ezek közül leghíresebb az 1980-ban megjelent A rózsa neve című középkori krimije, amelyből 1986-ban Sean Connery és Christian Slater főszereplésével készült film.

 

 

1988-ban jelent meg a Foucault-inga, 1994-ben A tegnap szigete, 2000-ben a Baudolino, 2005-ben a Loana kirányő titokzatos tüze, 2010-ben pedig A prágai temető című regénye, melyeket magyarra is lefordítottak. 2015-ben olaszol Numero Zero címen megjelent regényének magyar kiadását az Európa Könyvkiadó még korábban 2016 első felére ígérte.

 

Umberto Eco 2007-ben Magyarországon is járt, abban az évben ő volt a Budapesti Könyvfesztivál vendége – írja a hvg.hu.

 

„Halála óriási veszteség a kultúra számára, hiányozni fognak az írásai és a hangja, világos és élénk gondolatai, illetve embersége” – nyilatkozta a helyi sajtónak Matteo Renzi kormányfő – írja a Guardian.

 

Nem az olvasók elvárása szerint ír – mondta Eco a Guardiannak egy tavalyi interjúban: „Szerintem a szerzőnek azt kell írnia, amire az olvasó nem számít. A lényeg nem az, hogy megkérdezzük az olvasót, hogy mit szeretne, hanem hogy megváltoztassuk ... hogy megalkossuk azt az olvasót, akit szeretnénk mindegyik történethet.”

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS