Szászveresmart erődtemploma | A kép forrása: Wikipédia
Vár állott, most kőhalom
szabot
2016. február 20. szombat, 16:55
Két szász erődtemplom tornya is leomlott az elmúlt napokban. Tízmillió euróból lehetne megmenteni a felújításra várókat.

Teljesen összedőlt péntek este Szászveresmart (Rotbav / Rothbach) erődtemplomának tornya, illetve magának a templomnak egy része – számolt be a Brassó megyei BizBrasov portál, amely szerint a helyiek az evangélikus egyház nemtörődömségének tudják be a szomorú esetet. Azt állítják, a templom rozoga volt évek óta, az egyház pedig mint az épület vagyonkezelője nem foglalkozott a felújításával.

A tűzoltók szálltak ki tegnap este, hogy elhárítsák a további omlásveszélyt. A katasztrófavédelem szóvivője szerint senki sem sérült meg az omlás miatt.
 
A szászveresmarti templom az egyik legrégebbi Erdélyben, 1250 körül kezték építeni román stílusban. A 15. században erősítették meg, majd fallal vették körbe, és tipikus szász erődtemplommá alakították. Egyike azoknak az erődtemplomoknak, amelyeknek falai jó állapotban maradtak.
 
Az erődítményben raktárak, műhelyek, közös konyha, kaptárak kaptak helyet, ezek azonban elpusztultak a sorozatos támadások és tűzvészek során. A toronykapu volt az erődítmény bejárata, ebben volt egy cella a foglyok, elítéltek számára. Az építménynek ez a része a BizBrasov szerint még ma is áll.
 
Ide menekült Giorgio Basta 1602-ben Báthory Gábor fejedelem elől, aki sikertelenül támadta az erődöt, elfoglalni nem tudta, viszont jelentős pusztítást okozott. 1603-ban a kaputorony is leomlott. A fából készült építményeket utána kőből építették újra.
 
1732-ben az erődtemplom és a falu is leégett egy hatalmas tűzvészben. 1738-ban kezdték az újjáépítést, egyedül a torony őrizte meg eredeti formáját – írja a Monitorul Expres portál.
 
Szászveresmart ledőlt tornya
 
Torony nélkül a szászveresmarti erődtemplom | A kép forrása a település Facebook-oldala. További képek >>>
 
A 19. században a dél-keleti torony homlokzatán még látszott az 1522-es évszám. A keleti falat lebontották a 19. században, hogy parókiát építsenek, amely ma is jó állapotban van. A portál szerint akkoriban 70 szász család élt a faluban, ma mintegy tíz személy jár a templomba havonta egyszer, mert akkor jön istentiszteletet tartani Pál András Prázsmárról. 
 
A templom legértékesebb részének az 1740-ben épült oltár képét tartják. Az orgonát 1907-ben hozták Pécsről, a toronyórát Lipcséből, amely jól működött a legutolsó időszakig. Péntek este kilenckor viszont már csak kettőt ütött, majd a torony teljesen összeomlott a templomfal szintjéig.
 
A legenda szerint a templom alatt katakombák és titkos járatok húzódnak, de eddig csak egy feltételezett alagút romjaira bukkantak az Olt partján. Állítólag megpróbálták bejárni, de több helyen is beomlott, innen feltételezik, hogy régi lehetett.
 
Néhány napja omlott le a rádosi erődtemplom tornyának egy része is – számolt be a Digi24 hírtelevízió pénteken. A szintén Brassó megyei Rádos tornya több mint 500 éve állt, a szakértők gyors beavatkozást sürgetnek, hogy ne omoljon tovább. A hatóságok már kibocsátották a javításhoz szükséges engedélyt, de a munkálatok több mint 800 ezer euróba kerülnének. A tudósítás szerint az evangélikus egyház munkatársai németországi alapítványok gyorssegélyében reménykednek.
 
 
Tavaly hosszanti repedés jelent meg a tornyon, amely hónapról hónapra szélesedett. A tél pedig a változó hőmérséklettel és sokféle, bőséges csapadékkal tovább rombolta az épületet. Múlt vasárnap délután végül lezuhant a templom harangja, vele együtt leomlott a torony egy része. A közelben lakók szinte földrengésként érzékelték a toronyfal kidőlését.
 
Az evangélikus egyház szebeni vezetői rögtön mozgósították a szakértőket, építészeket, mérnököket, a Brassó megyei tanács kulturális igazgatóságának vezetését, amely a javításhoz szükséges engedélyt kell, hogy kibocsássa.
 
Rádos erődtemplomaMegrendült a bizalma a régi építmények stabilitásában – nyilatkozta a Digi24-nek Bodor Csaba építőmérnök, aki már a terepszemlekor hiányolt egy építőcéget, amellyel azonnal meg tudnák beszélni a romok eltakarítását, a torony külső és belső aládúcolását.
 
A rádosi templomot már 2014-ben bevették egy átfogó felújítási projektbe, amely európai uniós pénzből finanszírozta volna az erdélyi evangélikus erődtemplomok felújítását. A szakemberek szerint viszont már nem lehet tovább várni a pénz befutására, az omlás sürgős munkálatokat tett szükségessé, amelyek fedezetét kivándorolt erdélyi szászok szervezeteitől remélnek megkapni.
 
A rádosi erődtemplomot a 15. században kezdték el építeni, és a tudósítás szerint az építés befejezése óta nem végeztek nagyobb felújítási vagy módosítási munkálatokat rajta, épp ezért építészeti jelentősége kiemelkedő. Az A kategóriás műemlék egyik legjelentősebb része egy 1400 utánról, de még a reformáció előttről származó falfestmény.
 
Az evangélikus egyház felújítási projektjének keretében eddig 20 erdélyi erődtemplomot restauráltak. 18 másik vár felújításra és arra, hogy bekerüljön az erődtemplomok köré szervezett turistaprogramokba. A 18 közül 12 Brassó megyében található, mint például Feketehalom, Szászhermány, Szentpéter, Kőhalom vagy Homoród. A templomok felújítása közel tízmillió euróba kerülne.
 
comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/13939
Hej, zengték a jeles jelöltek a „magyar nótát” egyre-másra. Kivéve a PSD-vezért. Neki tele volt a szája.
Jól látják, kedves Olvasók. A nagy tudású politikai elemző szerint Magyarország egy kisebb orosz medve, amely persze folyton Erdélyre feni a fogát.
Yuval Harari tézisei alapján a szerző többek közt levonja a következtetést: az állítólagos hazaszeretetével dicsekvő ultranacionalista dragnióta rezsim sohasem fog hazafinak számítani.
A Facebookon, egy élő bejelentkezésben kérte követőit, hogy szóljanak a rendőrségnek és menekítsék ki a helyszínről.
Nem csak Che Guevara és Marx, hanem Boc, Băsescu, Dragnea, Cioloş is pólóra került. Meg Orbán, Merkel, Trump vagy Macron is.
„Magyar az, akinek fáj Trianon”. De hogyan lehet feldolgozni ezt a traumát? És kinek a felelőssége?
A gyűlölet magasztalói és prédikálói visszafordítják a román társadalmat abba a korba, amikor a nacionalista hév pótolni tudta a sokak számára hasznos racionális megoldásokat.
A legnagyobb világsztárok közül kevesen és ritkán jutnak el Romániába, de nem azért, mert nem akarnak: az autópályák és az ideális fellépőhelyszínek hiánya ijeszti el Bonót, Beyoncét és társait.
Bár Nagyvárad gyógyszerészettörténeti emlékeit a rendszerváltás után szétlopkodták, az irgalmas rendiek Gránátalma patikájának berendezése túlvészelt minden viszontagságot. A katolikusok teljesen önerőből feltárták, leltározták és most a közönségnek is megmutatják.
Gryllus Dánielt kérdeztük a Kaláka és Kányádi Sándor kapcsolatáról Kolozsváron, ahol a zenekar Bogdán Zsolt színművésszel a tavaly elhunyt költő verseiből adott elő egy estére valót.
Ráadásul rekord idő alatt. Na de: Sebastian Ghițát nem sikerült kipiszkálni Szerbiából, pedig állítólag akarták. És Markó Attilát se Magyarországról. Igaz, azt annyira nem is erőltették.
Több megyében is menekülniük kellett az embereknek az áradások elől.
Nem volt olyan szövetség, melyben Románia kitartott volna, állítja a szerző. És ha már hagyomány, akkor tessék, itt az újabb nemzetközi botrány.
Diószegi László így büntetné meg a rájátszásban katasztrofálisan teljesítő játékosait.