Hallgatólagosan elfogadta a román képviselőház a kisebbségi nyelvek közigazgatási használatát betiltó törvényjavaslatot, miután a házszabályban megszabott határidőn belül a tervezetet nem tűzték napirendre.

A magyarellenességéről elhíresült Bogdan Diaconu képviselő törvénytervezete megtiltaná a romániai közintézményeknek, állami hatóságoknak és önkormányzatoknak, hogy a román nyelven kívül bármilyen más nyelven kommunikáljanak, szóban vagy írásban. Előírná, hogy a települési vagy megyei képviselőtestületek üléseit kizárólag románul tartsák, „hivatalos tolmácsolást” biztosítva az „idegen meghívottaknak és a román állampolgársággal nem rendelkező résztvevőknek”. A törvényjavaslat elfogadása esetén „közérdekű feliratot” csak románul lehetne feltüntetni Romániában.

Mint ismert, tavaly augusztusban vita alakult ki arról, miért olvasható magyarul is a Helyi Rendőrség felirat a székelyudvarhelyi önkormányzathoz tartozó rendfenntartók gépkocsiján. Az egykor szociáldemokrata, majd később saját pártot alapító Diaconu erre reagálva dolgozott ki törvénytervezetet bevallottan a magyar feliratok betiltására.

Még nincs veszve minden, mert a parlament mindkét házának el kell fogadnia a törvénytervezeteket ahhoz, hogy hatályba lépjenek. Ezeket témájuk alapján osztják el, és mindig a szenátusé a végső döntés joga. A jogalkotás felgyorsítása érdekében az első háznak nem kötelező megvitatnia minden törvénytervezetet, ezért amennyiben nem tűzi napirendre, fél év után hallgatólagosan elfogadott tervezetként küldi tovább a döntő háznak. A szokásjog szerint azoknak a tervezeteknek a megvitatását „spórolják meg” az első házban, amelyek elfogadását, vagy elutasítását nyilvánvalónak tekintik a bukaresti törvényhozók.

Romániában a 2001-ben elfogadott közigazgatási törvény a közintézményeket kétnyelvű feliratozásra kötelezi azokon a településeken, ahol valamely kisebbség aránya meghaladja a húsz százalékot.