// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Küszöbön a rágalmazás elleni törvény

// HIRDETÉS

Akár egy garzonlakás árába is kerülhet egy becsületsértő bejegyzés a Facebookon, ha elfogadják ezt a jogszabályt.

A képviselőház jogi és emberi jogi bizottsága elfogadta Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke törvénykezdeményezését, mely a rágalmazásért járó büntetések drasztikus emeléséről, és egy becsületsértés-ellenes tanács létrehozásáról szól. Dragnea azt szeretné elérni, hogy az Országos Diszkriminációellenes Tanács keretében hozzanak létre egy szankcionáló jogkörrel is felruházott külön intézményt az emberi méltóság és a tolerancia védelmében.

A törvénykezdeményezés megszabja azt is, hogy milyen összeggel büntethetőek a magánszemélyeket vagy társadalmi csoportokat rágalmazók, becsületsértők: előbbi esetben ezer lejtől 30 ezer lejre, utóbbiban 2 ezer lejtől 100 ezer lejre terjedhet az összeg. A szenátus által már elfogadott tervezetben egyébként ennél jóval kisebb összegek szerepeltek. A PSD ideiglenes elnöke még tavaly októberben jelezte, hogy módosítani fogja a jogszabályt.

Ha érvénybe lép, arra kötelezi a rádiókat, televíziókat, hogy a toleranciát népszerűsítő adásokat tűzzenek műsorra, a pedagógusok beszéljenek a diákoknak a tolerancia fontosságáról, továbbá az oktatási intézmények dolgozzanak ki egy tervet az intolerancia megelőzésére. Minden 50-nél több alkalmazottat foglalkoztató vállalat hasonló terveket kell megvalósítson.

A képviselőház szakbizottságában 17-en szavaztak a törvénykezdeményezés mellett, 5-en ellene. A Nemzeti Liberális Párt (PNL) képviselői azért szavaztak ellene, mert úgy vélik, hogy a büntetőtörvénykönyv, és különösen a polgári törvénykönyv elegendő védelmet nyújt a rágalmazókkal, becsületsértőkkel szemben, Dragnea törvénykezdeményezése pedig túlzó büntetéseket szab ki. Az indítvány érvénybe lépése egyet jelentene a Facebook cenzúrásával, és jelentősen korlátozza az újságírók szólásszabadságát is. Civil szervezetek is kifejezték tiltakozásukat, akik úgy gondolják, hogy Dragnea ötletei társadalmi megfélemlítést jelentenek.

A rágalmazásellenes intézmény mintegy 3 millió lejjel terhelné a központi költségvetést, és tíz személy számára biztosítana munkahelyet. A létrehozásáról immár a képviselőház dönt.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS