// 2026. november 20., péntek // Jolán

Az amerikai hadsereg felvonulna Romániában, és Bukarest hallgat

// HIRDETÉS

Kérdés, hogy miért? Biztos tudás persze nincs, de egy-két kézenfekvő hipotézis mindig akad.

A Pentagon, Obama elnök beleegyezésével, négyszer nagyobb költségvetést akar az Oroszország által fenyegetett kelet-európai országok biztonságának szavatolására. Ez több egymást váltó csapatot, több itt tárolt nehézfegyverzetet, több közös hadgyakorlatot jelent – melyeket mind az amerikai polgárok által befizetett adókból finanszíroznának. 2015 novemberében pontosan ezt kérte Bukarestben 9 kelet-európai ország államfője. A Románia és a térség biztonsága szempontjából sorsdöntő bejelentést furcsa csend kísérte Bukarestben. A hatóságok számára észrevétlen maradt az a nap, amikor Románia újabb lépést tett saját biztonsága megerősítése felé, ami további kérdéseket vet fel Románia stratégiai irányvonalát illetően.

Röviden, a Pentagon (az amerikai Védelmi Minisztérium) bejelentette, hogy négyszer többet,

összesen 3,4 milliárd dollárt kér a 2017-es költségvetési évben

az amerikai erők kelet-európai megerősítésére, állítja Ashton Carter védelmi miniszter. Az üzenet alátámasztása érdekében Barack Obama elnök hivatalosan is megerősítette ezt.

Mire fogják felhasználni az amerikaiak ezt a jelentősen megnövelt összeget?

* több felszerelést tárolnak előretolt telepeken

* több csapat jut el váltásokban a NATO keleti határánál lévő országokba

* több közös hadgyakorlat és kiképzés az európai hadseregekkel

* több befektetés a célországok katonai infrastruktúrájába

* több beruházás a NATO-államok önvédelmi kapacitásába

A Pentagon még nem hozott nyilvánosságra részleteket (ezeket a jövő hétre várják), de a New York Times és más amerikai források katonai hivatalosságokat idézve azt jelentették, hogy

Magyarország, Románia és a balti országok

lehetnek a kiegészítő felszerelések és erők célországai.

Románia esetében ez az utóbbi években tett diplomáciai és politikai erőfeszítések jutalma, főleg azóta, hogy Oroszország illegálisan annektálta a Krímet és Ukrajna keleti részében elindította a háborút. Traian Băsescu mandátuma alatt folyamatosan az amerikaiak romániai jelenlétének növeléséért küzdött, tudatában lévén annak, hogy az Egyesült Államok (Nagy-Britannia támogatásával) Románia egyetlen igazi biztonsági garanciája. Az atlantista irányvonalához hű Băsescunak korábban is sikerült elérnie, hogy az amerikaiak befektessenek a deveselui rakétaellenes pajzsba. 2014-ben, a walesi NATO-csúcson pedig (további néhány kelet-európai vezetővel együtt) keményen küzdött azért, hogy Románia támogatási ígéretet kapjon az AEÁ-tól és a NATO-tól. Ez abban öltött testet, hogy több száz közös hadgyakorlatot tartottak 2014-ben és 2015-ben, két parancsnoki és ellenőrzési központot hoztak létre Romániában, és szövetséges nehézfegyverzetet telepítettek előretolt állásokba a NATO keleti határa mentén.

Klaus Johannis is tett helyes lépéseket e téren. A pártokkal folytatott tárgyalásokon elérte a védelmi költségvetésnek a GDP 2 százalékára való növelését. 2015 novemberében egy minicsúcsot szervezett Bukarestben 9 közép- és kelet-európai államfő részvételével. A minicsúcs végén a kilenc vezető közös nyilatkozatot írt alá, melyben további támogatásokat kértek a NATO-tól a keleti szárny „Oroszország agresszív viselkedésével” szembeni védelmére.

Megemlítendő, hogy a kilenc keleti ország kérése, bár akkor tökéletesen jogos volt, egy

NATO-n belüli, háttérben zajló konfliktusról árulkodott:

az országok egy része nagyobb katonai jelenlétet akar a keleti határnál, míg az olyan országok, mint Németország és Franciaország fenntartásokkal kezelik ezt a kérést, mert attól tartanak, hogy ez zavarná Oroszországot. Az volt és most is az a nagy kérdés, hogy melyik oldalnak sikerül meggyőznie az AEÁ-t.

Márpedig a Pentagon bejelentésével, melyet a Fehér Ház közleménye is megerősített, Amerika határozottan kifejezte a kelet-európai országok iránti támogatását. A NATO új tagjai egyben a legsebezhetőbbek is Oroszország új, egyre agresszívebb viselkedésével szemben. És itt nemcsak Moszkva katonai fenyegetéséről van szó, hanem az egyre kifinomultabb eszközökkel folytatott hibrid háborúról is: számítógépes bűnözés, online és offline propaganda, a belpolitikai és belgazdasági döntések korrupción keresztül való befolyásolása.

Úgy tűnik, hogy az AEÁ és az Obama-adminisztráció végre megértette: Európa feláldozása az Ázsia–Csendes-óceán térség kedvéért az Európai Unió összeomlásához vezethet. A közös kül- és biztonságpolitikákra képtelen EU most történelme legnagyobb centrifugális hatásainak van kitéve. Az európai projekt szétverése, ami Oroszország számára elsődleges cél, az AEÁ számára geopolitikai katasztrófát jelentene.

Remélem, hogy a Pentagon öt nagy kihívást tartalmazó listáján nem véletlenül szerepel az első helyen Oroszország, megelőzve a feltörekvő Kínát, az észak-koreai és iráni fenyegetést, továbbá a terrorizmust. Ez Amerika visszatérését jelentené Európába, a természetes partneréhez, mely (még mindig) osztja azokat a zsidó-keresztény értékeket, melyekre az AEÁ is épült. Ez a következő amerikai adminisztrációnak is szóló jelzés lenne.

Mit nyer ezen Románia?

Rengeteget. Közvetlenül, brutálisan kimondva, Románia amerikai katonákat kap a területére (váltásokban, de folyamatosan román földön tartózkodnának – ezzel a technikai lépéssel kívánnak elébe menni Oroszország azon vádjának, hogy a NATO megsérti a kétoldalú szerződést), valamint előretolt állásokba telepített amerikai harci felszerelést.

Közvetett módon a román katonák az amerikai csapatokkal és felszereléssel közösen végrehajtott hadgyakorlatokból fognak hasznot húzni. Minden katona tudja, hogy az ilyenfajta hadgyakorlatok sorsdöntőek a karrierje szempontjából. Ugyanez érvényes a parancsnoki és ellenőrzési központokban feladatot teljesítő tisztekre is.

Románia támogatást kaphatna ahhoz a MApN (Honvédelmi Minisztérium – a szerk.) stratégiájában rögzített kezdeményezéséhez is, melynek célja egy fekete-tengeri NATO-flotta létrehozása. A flotta állandó tagjai a román, bolgár és török (a NATO Fekete-tengerrel határos országai) hajók lennének, de ehhez amerikai és esetleg európai támogatást is kapnának. Az AEÁ és a Fekete-tengerrel nem határos többi állam nem tartózkodhatnak hadihajóval 21 napnál hosszabb ideig a Fekete-tengeren (montreux-i megállapodás), de a hajók gyakori cserélgetésével majdnem állandó jelenlétet biztosíthatnak.

Tehát ez sorsdöntő bejelentés volt Románia szemszögéből nézve. Csakhogy Bukarestben ennek semmi nyoma nem volt. Egyik intézmény sem reagált a Pentagon és a Fehér Ház bejelentésére. Más térségbeliek viszont igen: a cseh védelmi miniszter üdvözölte a kezdeményezést, akárcsak lett kollégája. Valamint a NATO főtitkára.

Romániában miért nem reagált senki hivatalos szinten?

Az egyik lehetséges ok az AEÁ által bejelentett lépések/támogatások mértéke miatti csalódottság lehet. Vajon többre számított Románia, többet akart volna? Még nem tudjuk, de azt hiszem, ez a kevésbé valószínű forgatókönyv.

Mindenesetre a bukaresti apátia azokat az utóbbi időben felmerült találgatásokat táplálja, melyek szerint Románia elkezd letérni az atlantista, Amerika-barát pályáról, hogy egy EU-n belüli „mélyrehatóbb” integráció, vagyis a Németországgal vagy Franciaországgal kiépített kiváltságos kapcsolatok felé vegye az irányt. Az utóbbi időben több olyan gesztus is volt, melyek ezeknek a gyanúknak a megjelenéséhez vezettek. Az egyik ilyen jel Klaus Johannis elnök elhúzódó apátiája, aki a dolgok sűrűjéből hiányzó, az összetett és határozott elkötelezettségeket kerülő vezető képét alakította ki magáról. Egy másik jel a Cioloş-kormány egyes minisztereinek érdektelensége az AEÁ-val meglévő stratégiai partnerségből fakadó cselekvési terv végrehajtása iránt. A politikai körökben az sem maradt észrevétlenül, hogy az amerikai nagykövet hiányzott a Johannis elnök és a Bukarestbe akkreditált diplomáciai misszióvezetők közötti január 21-i találkozóról. Hans Klemm nagykövet és a felesége azon a napon az AEÁ-nagykövetség Facebook-oldala szerint bukovinai kolostorokat látogattak meg.

Tudjuk, hogy Cioloş kormányfő áprilisban egy újabb németországi látogatásra, egy jelentős gazdasági töltetű road-show-ra készül. Nincs abban semmi rossz, ha megpróbálnak német befektetőket vonzani a gazdaságba, melynek rendkívül nagy szüksége van rájuk. Az a kérdés, hogy ezeket a lépéseket a tengeren túl is megteszik-e, az amerikai cégek iránti nyitottság jeleként. Mert különben tovább sokasodnak majd a Románia irányvonalával kapcsolatos kérdőjelek.

Ezek a Románia stratégiai opciójával kapcsolatos kérdések nem most születtek. De vajon jogosak is? Nem tudjuk, mert Johannis elnök utolsó megjelenése a sajtóban egy interjú volt az oktatásról a MarketWatch folyóiratban (meggyőződésem, hogy ezt mindenki együltében olvasta végig). Az tény, hogy Bukarest hallgatása tovább táplálja őket.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Hogyan és miért lett Nicușor Danból a 2.0-ás cotroceni fikusz?
Főtér

Hogyan és miért lett Nicușor Danból a 2.0-ás cotroceni fikusz?

Az is nagy teljesítmény lesz tőle, ha végigviszi elnöki mandátumát. Az elsőt és egyetlent, mert második biztosan nem lesz, a rendszer láthatóan kezdi megunni az ilyen típusú figurákat.

Jelentős földrengés a Székelyföld közelében, sérültek is vannak
Krónika

Jelentős földrengés a Székelyföld közelében, sérültek is vannak

Komoly, 5,7-es erősségű földrengés történt szerdára virradóra Romániában – közölték az illetékes hatóságok. A rengésnek az országban több sérültje is van.

A PSD-s főbojár megüzente: az RMDSZ írjon haza, ha nem tetszik neki a közigazgatási reform
Főtér

A PSD-s főbojár megüzente: az RMDSZ írjon haza, ha nem tetszik neki a közigazgatási reform

Csoma Botond nem maradt adós a válasszal, szerinte süket duma zajlott eddig az átszervezésről. És az e heti cukiság: Nicușor Dan felpróbált egy VR-szemüveget, bár ő anélkül is pont ugyanúgy mozog.

Földrengésre riasztottak szerdára virradóan, megszólaltak a telefonok Székelyföldön is
Székelyhon

Földrengésre riasztottak szerdára virradóan, megszólaltak a telefonok Székelyföldön is

Földrengésre riasztottak szerdára virradóan az okostelefonok, az Android földrengés-előrejelző rendszere jelzett többek között Székelyudvarhelyen is, földrengésre figyelmeztetve.

Kiderült, mekkora nyugdíjemelést javasol a miniszter, kiemelt szerepben a kártyás utalás
Krónika

Kiderült, mekkora nyugdíjemelést javasol a miniszter, kiemelt szerepben a kártyás utalás

A nyugdíjakat 7,3 százalékkal kell emelni – jelentette be Florin Manole munkaügyi miniszter.

Nem büntethet a rendőr, ha nincs nálad a jogosítványod – fontos változás jön a KRESZ-ben
Székelyhon

Nem büntethet a rendőr, ha nincs nálad a jogosítványod – fontos változás jön a KRESZ-ben

Nem bírságolhatja meg a rendőrség azokat az autósokat, akik nem tudják felmutatni jogosítványukat vagy járművük forgalmi engedélyét, ha bemutatják személyazonosító okmányuk papíralapú vagy elektronikus másolatát.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS