Kérdés, hogy miért? Biztos tudás persze nincs, de egy-két kézenfekvő hipotézis mindig akad.
A Pentagon, Obama elnök beleegyezésével, négyszer nagyobb költségvetést akar az Oroszország által fenyegetett kelet-európai országok biztonságának szavatolására. Ez több egymást váltó csapatot, több itt tárolt nehézfegyverzetet, több közös hadgyakorlatot jelent – melyeket mind az amerikai polgárok által befizetett adókból finanszíroznának. 2015 novemberében pontosan ezt kérte Bukarestben 9 kelet-európai ország államfője. A Románia és a térség biztonsága szempontjából sorsdöntő bejelentést furcsa csend kísérte Bukarestben. A hatóságok számára észrevétlen maradt az a nap, amikor Románia újabb lépést tett saját biztonsága megerősítése felé, ami további kérdéseket vet fel Románia stratégiai irányvonalát illetően.
Röviden, a Pentagon (az amerikai Védelmi Minisztérium) bejelentette, hogy négyszer többet,
az amerikai erők kelet-európai megerősítésére, állítja Ashton Carter védelmi miniszter. Az üzenet alátámasztása érdekében Barack Obama elnök hivatalosan is megerősítette ezt.
Mire fogják felhasználni az amerikaiak ezt a jelentősen megnövelt összeget?
* több felszerelést tárolnak előretolt telepeken
* több csapat jut el váltásokban a NATO keleti határánál lévő országokba
* több közös hadgyakorlat és kiképzés az európai hadseregekkel
* több befektetés a célországok katonai infrastruktúrájába
* több beruházás a NATO-államok önvédelmi kapacitásába
A Pentagon még nem hozott nyilvánosságra részleteket (ezeket a jövő hétre várják), de a New York Times és más amerikai források katonai hivatalosságokat idézve azt jelentették, hogy
lehetnek a kiegészítő felszerelések és erők célországai.
Románia esetében ez az utóbbi években tett diplomáciai és politikai erőfeszítések jutalma, főleg azóta, hogy Oroszország illegálisan annektálta a Krímet és Ukrajna keleti részében elindította a háborút. Traian Băsescu mandátuma alatt folyamatosan az amerikaiak romániai jelenlétének növeléséért küzdött, tudatában lévén annak, hogy az Egyesült Államok (Nagy-Britannia támogatásával) Románia egyetlen igazi biztonsági garanciája. Az atlantista irányvonalához hű Băsescunak korábban is sikerült elérnie, hogy az amerikaiak befektessenek a deveselui rakétaellenes pajzsba. 2014-ben, a walesi NATO-csúcson pedig (további néhány kelet-európai vezetővel együtt) keményen küzdött azért, hogy Románia támogatási ígéretet kapjon az AEÁ-tól és a NATO-tól. Ez abban öltött testet, hogy több száz közös hadgyakorlatot tartottak 2014-ben és 2015-ben, két parancsnoki és ellenőrzési központot hoztak létre Romániában, és szövetséges nehézfegyverzetet telepítettek előretolt állásokba a NATO keleti határa mentén.
Klaus Johannis is tett helyes lépéseket e téren. A pártokkal folytatott tárgyalásokon elérte a védelmi költségvetésnek a GDP 2 százalékára való növelését. 2015 novemberében egy minicsúcsot szervezett Bukarestben 9 közép- és kelet-európai államfő részvételével. A minicsúcs végén a kilenc vezető közös nyilatkozatot írt alá, melyben további támogatásokat kértek a NATO-tól a keleti szárny „Oroszország agresszív viselkedésével” szembeni védelmére.
Megemlítendő, hogy a kilenc keleti ország kérése, bár akkor tökéletesen jogos volt, egy
az országok egy része nagyobb katonai jelenlétet akar a keleti határnál, míg az olyan országok, mint Németország és Franciaország fenntartásokkal kezelik ezt a kérést, mert attól tartanak, hogy ez zavarná Oroszországot. Az volt és most is az a nagy kérdés, hogy melyik oldalnak sikerül meggyőznie az AEÁ-t.
Márpedig a Pentagon bejelentésével, melyet a Fehér Ház közleménye is megerősített, Amerika határozottan kifejezte a kelet-európai országok iránti támogatását. A NATO új tagjai egyben a legsebezhetőbbek is Oroszország új, egyre agresszívebb viselkedésével szemben. És itt nemcsak Moszkva katonai fenyegetéséről van szó, hanem az egyre kifinomultabb eszközökkel folytatott hibrid háborúról is: számítógépes bűnözés, online és offline propaganda, a belpolitikai és belgazdasági döntések korrupción keresztül való befolyásolása.
Úgy tűnik, hogy az AEÁ és az Obama-adminisztráció végre megértette: Európa feláldozása az Ázsia–Csendes-óceán térség kedvéért az Európai Unió összeomlásához vezethet. A közös kül- és biztonságpolitikákra képtelen EU most történelme legnagyobb centrifugális hatásainak van kitéve. Az európai projekt szétverése, ami Oroszország számára elsődleges cél, az AEÁ számára geopolitikai katasztrófát jelentene.
Remélem, hogy a Pentagon öt nagy kihívást tartalmazó listáján nem véletlenül szerepel az első helyen Oroszország, megelőzve a feltörekvő Kínát, az észak-koreai és iráni fenyegetést, továbbá a terrorizmust. Ez Amerika visszatérését jelentené Európába, a természetes partneréhez, mely (még mindig) osztja azokat a zsidó-keresztény értékeket, melyekre az AEÁ is épült. Ez a következő amerikai adminisztrációnak is szóló jelzés lenne.
Rengeteget. Közvetlenül, brutálisan kimondva, Románia amerikai katonákat kap a területére (váltásokban, de folyamatosan román földön tartózkodnának – ezzel a technikai lépéssel kívánnak elébe menni Oroszország azon vádjának, hogy a NATO megsérti a kétoldalú szerződést), valamint előretolt állásokba telepített amerikai harci felszerelést.
Közvetett módon a román katonák az amerikai csapatokkal és felszereléssel közösen végrehajtott hadgyakorlatokból fognak hasznot húzni. Minden katona tudja, hogy az ilyenfajta hadgyakorlatok sorsdöntőek a karrierje szempontjából. Ugyanez érvényes a parancsnoki és ellenőrzési központokban feladatot teljesítő tisztekre is.
Románia támogatást kaphatna ahhoz a MApN (Honvédelmi Minisztérium – a szerk.) stratégiájában rögzített kezdeményezéséhez is, melynek célja egy fekete-tengeri NATO-flotta létrehozása. A flotta állandó tagjai a román, bolgár és török (a NATO Fekete-tengerrel határos országai) hajók lennének, de ehhez amerikai és esetleg európai támogatást is kapnának. Az AEÁ és a Fekete-tengerrel nem határos többi állam nem tartózkodhatnak hadihajóval 21 napnál hosszabb ideig a Fekete-tengeren (montreux-i megállapodás), de a hajók gyakori cserélgetésével majdnem állandó jelenlétet biztosíthatnak.
Tehát ez sorsdöntő bejelentés volt Románia szemszögéből nézve. Csakhogy Bukarestben ennek semmi nyoma nem volt. Egyik intézmény sem reagált a Pentagon és a Fehér Ház bejelentésére. Más térségbeliek viszont igen: a cseh védelmi miniszter üdvözölte a kezdeményezést, akárcsak lett kollégája. Valamint a NATO főtitkára.
Az egyik lehetséges ok az AEÁ által bejelentett lépések/támogatások mértéke miatti csalódottság lehet. Vajon többre számított Románia, többet akart volna? Még nem tudjuk, de azt hiszem, ez a kevésbé valószínű forgatókönyv.
Mindenesetre a bukaresti apátia azokat az utóbbi időben felmerült találgatásokat táplálja, melyek szerint Románia elkezd letérni az atlantista, Amerika-barát pályáról, hogy egy EU-n belüli „mélyrehatóbb” integráció, vagyis a Németországgal vagy Franciaországgal kiépített kiváltságos kapcsolatok felé vegye az irányt. Az utóbbi időben több olyan gesztus is volt, melyek ezeknek a gyanúknak a megjelenéséhez vezettek. Az egyik ilyen jel Klaus Johannis elnök elhúzódó apátiája, aki a dolgok sűrűjéből hiányzó, az összetett és határozott elkötelezettségeket kerülő vezető képét alakította ki magáról. Egy másik jel a Cioloş-kormány egyes minisztereinek érdektelensége az AEÁ-val meglévő stratégiai partnerségből fakadó cselekvési terv végrehajtása iránt. A politikai körökben az sem maradt észrevétlenül, hogy az amerikai nagykövet hiányzott a Johannis elnök és a Bukarestbe akkreditált diplomáciai misszióvezetők közötti január 21-i találkozóról. Hans Klemm nagykövet és a felesége azon a napon az AEÁ-nagykövetség Facebook-oldala szerint bukovinai kolostorokat látogattak meg.
Tudjuk, hogy Cioloş kormányfő áprilisban egy újabb németországi látogatásra, egy jelentős gazdasági töltetű road-show-ra készül. Nincs abban semmi rossz, ha megpróbálnak német befektetőket vonzani a gazdaságba, melynek rendkívül nagy szüksége van rájuk. Az a kérdés, hogy ezeket a lépéseket a tengeren túl is megteszik-e, az amerikai cégek iránti nyitottság jeleként. Mert különben tovább sokasodnak majd a Románia irányvonalával kapcsolatos kérdőjelek.
Ezek a Románia stratégiai opciójával kapcsolatos kérdések nem most születtek. De vajon jogosak is? Nem tudjuk, mert Johannis elnök utolsó megjelenése a sajtóban egy interjú volt az oktatásról a MarketWatch folyóiratban (meggyőződésem, hogy ezt mindenki együltében olvasta végig). Az tény, hogy Bukarest hallgatása tovább táplálja őket.
Nem elég siránkozni, hogy az egész ország a TikTokon lóg és hogy az álhírek nemzetbiztonsági veszély jelentenek.
A vártnál is sokkal csúnyább lehet a szász elnök politikai pályafutásának vége. És ezt ő maga érte el lépésről lépésre.
Nincs rendjén, ha a piszkos anyagiak hátráltatják egy kivételesen tehetséges gyermek kiteljesedését.
Ez a muzsika úgy dobog, mint a szív, akárhol is élünk a glóbuszon: fekete is, fehér is, helyi is, univerzális is.
Így utazunk és pisilünk mi útközben, itt nálunk Erdélyben. Mindennemű egyezés a valósággal csupán a véletlen műve.
Megnyitottak vasárnap reggel 7 órakor a Romániában kialakított szavazókörzetek: országszerte csaknem 19 ezer szavazóhelyiségbe várják a szavazásra jogosult több mint 18 millió román állampolgárt, megválasztani a parlament és a szenátus tagjait.
Észbe kaptak a román hatóságok, rácsuknák az ajtót a Călin Georgescut kezére. Eközben Háromszéken macsetével gyilkolt egy részeg férfi.
Újabb választást tartanak vasárnap Romániában, ezúttal a parlament összetételéről döntenek a romániai választópolgárok.
A kormányon lévő Szociáldemokrata Párt (PSD) nyerte az 1989-es romániai rendszerváltást követően 10. alkalommal rendezett parlamenti választást a 21 órás urnazárás után közzétett felmérések eredményei alapján.
Magas feldolgozottságú hivatalos részeredményeket közöltek már hétfőn reggel a 2024-es romániai parlamenti választásokról. Az RMDSZ 6 százalék fölött teljesített.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Az ukrán vezetés afféle adu ászként csapta ki a jogszabályt az asztalra. A kisebbségi közösségek szerint viszont inkább arról szól, hogy kiszúrják vele a nagyvilág szemét.
Az ukrán vezetés afféle adu ászként csapta ki a jogszabályt az asztalra. A kisebbségi közösségek szerint viszont inkább arról szól, hogy kiszúrják vele a nagyvilág szemét.
A román politikai elit képtelen felfogni, hogy ha szeretné megnyerni magának a magyar nemzetiségű román állampolgárokat, akkor Bukarestnek egy ahhoz hasonló stratégiára van szüksége, mint amit Budapest gyakorol több mint egy évtizede.
A román politikai elit képtelen felfogni, hogy ha szeretné megnyerni magának a magyar nemzetiségű román állampolgárokat, akkor Bukarestnek egy ahhoz hasonló stratégiára van szüksége, mint amit Budapest gyakorol több mint egy évtizede.
Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.
Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.
Közvetlen demokrácia és közvetett diszkrimináció: az SZNT elnöke terjedelmes interjúban fejthette ki álláspontját a román nyelvű közönségnek.
Közvetlen demokrácia és közvetett diszkrimináció: az SZNT elnöke terjedelmes interjúban fejthette ki álláspontját a román nyelvű közönségnek.
Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.
Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.
George Friedman szerint ez is egy lehetséges opció, de nem valószínű, mert kudarccal végződne.
George Friedman szerint ez is egy lehetséges opció, de nem valószínű, mert kudarccal végződne.
Van-e jövője a monarchiának? Lehet, de nem nálunk – véli a volt román külügyminiszter.
Van-e jövője a monarchiának? Lehet, de nem nálunk – véli a volt román külügyminiszter.
Marin Gherman az orosz–ukrán háború kitörése után menekült Romániába. Most összegezte a tapasztalatait.
Marin Gherman az orosz–ukrán háború kitörése után menekült Romániába. Most összegezte a tapasztalatait.
Nem elég siránkozni, hogy az egész ország a TikTokon lóg és hogy az álhírek nemzetbiztonsági veszély jelentenek.
A vártnál is sokkal csúnyább lehet a szász elnök politikai pályafutásának vége. És ezt ő maga érte el lépésről lépésre.
Nincs rendjén, ha a piszkos anyagiak hátráltatják egy kivételesen tehetséges gyermek kiteljesedését.
Ez a muzsika úgy dobog, mint a szív, akárhol is élünk a glóbuszon: fekete is, fehér is, helyi is, univerzális is.