// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Nagyon szeretne a magyar állammal együttműködni az RMDSZ

// HIRDETÉS

A külhoni fiatal vállalkozók támogatásában. Ami pénzosztással is jár.

Az RMDSZ és a - vele együttműködő szervezeteket tömörítő - Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) üdvözli a külhoni fiatal magyar vállalkozók éve programot, amelyet a budapesti kormány hirdetett meg, és hozzájárulna ennek hatékony lebonyolításához - közölte szerdán a szövetség hírlevele Geréd Imrét, az RMDSZ ifjúságért felelős ügyvezető alelnökét idézve.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes pénteken ismertette a tematikus év célkitűzéseit: a kormány 750 millió forintot biztosít a külhoni magyar közösség gazdasági megerősödésére, hogy emelkedjen a magyar vállalkozók száma, és azoké, akik magyar munkavállalókat alkalmaznak - emlékeztetett a hírlevél.

Az RMDSZ ifjúsági főosztálya az erdélyi fiatal vállalkozók és elképzeléseik feltérképezését vállalja, és a MIÉRT-tel közösen tájékoztató kampányt szervez a helyi közösségekben, hogy a fiatalok megismerjék a kiírást. A hírlevél Antal Lórántot, a MIÉRT elnökét idézve hozzáteszi: az RMDSZ és a MIÉRT két évvel ezelőtt már útnak indított egy, az erdélyi fiatal vállalkozók sikertörténeteit bemutató kezdeményezést, a mostani program pedig nagymértékben hozzájárul az általuk elkezdett folyamat népszerűsítéséhez.

„Hiszünk abban, hogy rengeteg olyan fiatal él itthon, aki sikeres a saját szakterületén, azzal foglalkozik, ami örömet szerez neki. Őket arra buzdítjuk, ne hagyjanak fel elképzeléseikkel, az erdélyi magyar közösséget pedig arra, hogy figyeljenek fel ezekre a követendő példákra" - mutatott rá az RMDSZ ügyvezető alelnöke.

A külhoni fiatal magyar vállalkozók éve program keretéből 525 millió forint a vissza nem térítendő támogatás összege, ebből 3-6 millió forintra pályázhatnak a negyvenévesnél fiatalabb külhoni magyar vállalkozók. A pályázat feltételrendszere még kidolgozás alatt áll, várhatóan március elején jelenik meg, az elbírálás áprilisban történik - írta az RMDSZ hírlevele.

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS