// 2026. szeptember 14., hétfő // Szeréna, Roxána

A szocdemek együttműködnek a parlament „migránspártjával”

// HIRDETÉS

Hivatalosabban: a PSD választási keretmegállapodást kötött az UNPR-vel.

Keretmegállapodást kötött a júniusi helyhatósági választásokon történő együttműködésről csütörtökön a román Szociáldemokrata Párt (PSD) korábbi koalíciós partnerével, a Románia Haladásáért Országos Szövetséggel (UNPR), amely jelenleg a mérleg nyelvét képezi a bukaresti parlamentben a jobb- és baloldal között.

A megállapodás szabad kezet ad a két párt területi szervezeteinek, hogy helyi érdekeik függvényében döntsenek az esetleges együttműködés módjáról. A megállapodás szerint a két párt az önkormányzati voksoláson elért eredmények ismeretében később határoz az év végi parlamenti választásokon történő együttműködésről.

A megállapodásban az UNPR vállalta, hogy nem támogatja a jobboldali pártok által sürgetett kétfordulós polgármester-választás bevezetését. A tervezetet, mint ismeretes, az RMDSZ is ellenzi.

Az UNPR, amely a 2012-es parlamenti választások óta a frakciójába átült képviselőknek köszönhetően megháromszorozta parlamenti súlyát, eredetileg nagyobb árat kért a szociáldemokratáktól koalíciós hűségéért, de az Oprea-ügy bekavart: a bűnvádi eljárás alá helyezett pártelnök megtépázott imázsa miatt be kellett érnie egy „halvány ígérettel”.

Az UNPR állítólag először 50, később pedig csak 35 befutó parlamenti helyet követelt a PSD-től cserében azért, hogy nem engedi megváltoztatni a tisztségben lévő polgármesterek újraválasztását segítő és így a PSD-nek kedvező egyfordulós helyhatósági választási törvényt. A PSD azonban úgy ítélte meg, hogy a közvélemény-kutatásokban 2-3 százalékra taksált UNPR most már nem segíti, hanem visszahúzza a pártot, ezért nem akarta elkötelezni magát amellett, hogy ismét „nyakába vegye” az UNPR-t.

Az UNPR a „parlamenti migrációból” (román nevén: „traszeizmus”) sportot űző politikusok gyűjtőpártjaként alakult 2010-ben. Egyszer sem szerzett legitimitást a választásokon, hiszen mindig a PSD jóvoltából jutott parlamenti képviselethez.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS