// 2026. szeptember 14., hétfő // Szeréna, Roxána

Hogy lehet kicselezni a dohánystop-törvényt?

// HIRDETÉS

Hamarosan vége a kocsmai füstölésnek. Egyesek ujjonganak. Mások mérgelődnek. Mások meg gondolkodnak.

Nevezetesen azon, hogyan lehetne túlélni a dohányzás szempontjából végzetes március 13-át, amikor is érvénybe lép Európa egyik legvadabb bagófüstellenes törvénye.

Az egyik ilyen haladó gondolkodó, Mihai Ursu újságíró, a következő módszereket ajánlja:

1. Csak tagoknak. Magyarán, a kocsma immáron nem nyilvános hely, hanem magánklub. Vagyis vannak tagsági kártyák, a tagok aláírnak egy belépési nyilatkozatot (amely tartalmazza a szentségtörő kitételt, hogy ebben a klubban bizony füstölés van), fizetik a szimbolikus havi tagdíjat, a bejáratnál pedig ott áll egy cerberus, aki távol tartja a kiskorúakat. És ennyi.

2. Lock-in (magyarán, bezár). A Nagy-Britanniában divatozó módszer hívei a nap egy bizonyos órája után egyszerűen lakatot tesznek a kocsmára. Attól a perctől kezdve a kocsma nem nyilvános hely. Aki bent van, bármikor kimehet, viszont senki sem jöhet be. Ja, és mindenki dohányozhat. És ennyi.

3. Templom. A kicsit elrugaszkodott javaslat azon a történelmi előzményen alapszik, hogy a rasztafariánusok alapította vallás szerves része a füvezés. Ha az ember hitéhez hozzátartozik a szívás, az elvileg állam nem állhat a megváltás útjába. Persze a rasztafariánusok azért gyakran megszívták, és nem a pipára gondolunk. Mert a törvény az törvény. Viszont a dohány nem illegális drog. Még ha egészségtelen is. Úgyhogy vallást is lehet alapítani, melynek része a Mindenhatóval füstölés útján történő kapcsolatfelvétel. Beiratkozás az 1. pontban leírtak szerint. És ennyi.

4. Kutatóközpont. Ez a javaslat, ha lehet, még vadabb. A lényeg, hogy módosítani kell a helyiség rendeltetését. Ez itt nem kocsma, kérem, hanem dohányzáskutató intézet. Legalább egy precedenst ismerünk, a kies Nagy-Britanniából. Az illető kocsma tulajdonosa percek alatt megduplázta közönségét. Igaz, a helyi hatóságok nem hagyták annyiban a dolgot, és dzsihádot indítottak a brit tudósok eme különc képviselője ellen. Ám Romániában nem valószínű ez a hivatali hozzáállás. Hiszen annyi pénz és energia megy el a közegészségügyi rendszer javítására. Ugye?

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Politikai alternatíva az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalomból? Alapítók az ábrándoktól a realitásig
Krónika

Politikai alternatíva az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalomból? Alapítók az ábrándoktól a realitásig

Nem zárják ki annak a lehetőségét az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom képviselői, hogy valamikor politikai alternatíva nőjön ki a szervezetből, de szerintük annak nincs realitása jelenleg, hogy párttá alakuljon a csoportosulás.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS