// 2026. szeptember 26., szombat // Jusztina

A magyar filmkritikusok is díjazták a Saul fiát

// HIRDETÉS

A fődíj mellett további négy elismerést kapott Nemes Jeles László filmje.

A Magyar Filmkritikusok Díjának pénteki átadásán tarolt a Saul fia; Nemes Jeles László alkotása a fődíj mellett további négy elismerést vitt el a tavalyi filmtermés legjobbjainak kiosztott tizennégyből. Az Anyám és más futóbolondok a családból három, a Szerdai gyerek két díjat nyert, a Liza, a rókatündér lett a legjobb elsőfilm (rendező: Ujj Mészáros Károly).

A Saul fia stábjából Röhrig Géza lett a legjobb férfi főszereplő, Zányi Tamás a legjobb hangmérnök, Erdély Mátyást az operatőrök, Nemes Jeles Lászlót a rendezők között találta a legjobbnak a Magyar Újságírók Országos Szövetsége Film- és Tévékritikus Szakosztálya és a Magyar Filmművészek Szövetsége Filmkritikus Szakosztálya.

Nemes Jeles László az 54 éve kiosztott díj átvételekor arról beszélt: a stáb sok kulcstagja elsőfilmes és a siker egyik kulcsa az volt, hogy „mindenki a szívében hordozta ezt az ügyet”, a fődíjat átadó Tarr Béláról szólva pedig azt emelte ki, ő nála végezhetett olyan műhelymunkát, amelynek során elleshette a titkokat, köztük azt, hogy „milyen fontosak az arcok egy filmben”.

Korábban azt is megemlítette: nagyon aggasztónak találja a digitális technika térnyerését, hiszen a filmkészítés egyik titka az alapanyag, amit nem helyettesíthetnek „egyek és nullák”. Ha elveszítjük a filmet, akkor az emlékezetet is elveszítjük, és ezt szerintem nem szabad hagyni – jelentette ki Nemes Jeles László.

A legjobb dokumentumfilmnek az Azokat, Meggyes Krisztina művét ítélték, a kisjátékfilmek kategóriájában a Kamaszkor vége, Szilágyi Fanni rendezése, az animációs alkotások között A nyalintás nesze, Andrasev Nadja munkája nyert.

A női epizódalakítások legjobbjának Börcsök Enikőt választották a Szerdai gyerekben, a női főszereplők közül Básti Julit (Anyám és más futóbolondok a családból), ugyanebben a filmben mutatott alakításáért vihette el Gáspár Tibor a legjobb férfi epizódalakítás díját.

A legjobb forgatókönyvért odaítélt elismerés Fekete Ibolyáé lett (Anyám és más futóbolondok a családból), különdíjat kapott a Szerdai gyerek (rendező: Horváth Lili); a magyar filmkritikusok Életmű-díjával Hildebrand István operatőr és videórendező, egyetemi tanár sok évtizedes kimagasló művészi munkásságát ismerték el.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

Országos botrány kialakulóban az iskolai egyenruha kötelezővé tételéről, tiltakoznak a magyar diákok is
Krónika

Országos botrány kialakulóban az iskolai egyenruha kötelezővé tételéről, tiltakoznak a magyar diákok is

Megosztó kérdésnek bizonyul Romániában az iskolai egyenruha kötelezővé tétele, miután a szenátus már rábólintott a tervezetre, aminek sok pedagógus és szülő nem örül, magyar diákszervezetek pedig tiltakoznak ellene.

A Fotógróf
Főtér

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

Betört a csíkzsögödi autóbontóba, tört-zúzott, majd elkötött egy autót – keresi a rendőrség
Székelyhon

Betört a csíkzsögödi autóbontóba, tört-zúzott, majd elkötött egy autót – keresi a rendőrség

Egy órán át garázdálkodott egy ismeretlen elkövető a csíkzsögödi MCRacing autóbontó udvarán: autószállítókat tört össze, járműveket rongált meg, áttörte a kerítést, majd egy forgalomból kivont autóval hajtott el.

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást
Krónika

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást

Ha minden a tervek szerint halad, október elsejétől hatályba lép az új díjszabási rendszer a romániai országutak használatára vonatkozóan.

Legtöbb településen drágább lesz a hulladékszállítási díj
Székelyhon

Legtöbb településen drágább lesz a hulladékszállítási díj

Emelkedik a hulladékszállítás díja a legtöbb hargitai településen az új hulladékgazdálkodási rendszer decemberi bevezetésével. Gyergyó térségében lehet a legnagyobb a drágulás, de Csíkban és Udvarhelyszéken is többen magasabb költségekre számíthatnak.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS