// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

A magyar filmkritikusok is díjazták a Saul fiát

// HIRDETÉS

A fődíj mellett további négy elismerést kapott Nemes Jeles László filmje.

A Magyar Filmkritikusok Díjának pénteki átadásán tarolt a Saul fia; Nemes Jeles László alkotása a fődíj mellett további négy elismerést vitt el a tavalyi filmtermés legjobbjainak kiosztott tizennégyből. Az Anyám és más futóbolondok a családból három, a Szerdai gyerek két díjat nyert, a Liza, a rókatündér lett a legjobb elsőfilm (rendező: Ujj Mészáros Károly).

A Saul fia stábjából Röhrig Géza lett a legjobb férfi főszereplő, Zányi Tamás a legjobb hangmérnök, Erdély Mátyást az operatőrök, Nemes Jeles Lászlót a rendezők között találta a legjobbnak a Magyar Újságírók Országos Szövetsége Film- és Tévékritikus Szakosztálya és a Magyar Filmművészek Szövetsége Filmkritikus Szakosztálya.

Nemes Jeles László az 54 éve kiosztott díj átvételekor arról beszélt: a stáb sok kulcstagja elsőfilmes és a siker egyik kulcsa az volt, hogy „mindenki a szívében hordozta ezt az ügyet”, a fődíjat átadó Tarr Béláról szólva pedig azt emelte ki, ő nála végezhetett olyan műhelymunkát, amelynek során elleshette a titkokat, köztük azt, hogy „milyen fontosak az arcok egy filmben”.

Korábban azt is megemlítette: nagyon aggasztónak találja a digitális technika térnyerését, hiszen a filmkészítés egyik titka az alapanyag, amit nem helyettesíthetnek „egyek és nullák”. Ha elveszítjük a filmet, akkor az emlékezetet is elveszítjük, és ezt szerintem nem szabad hagyni – jelentette ki Nemes Jeles László.

A legjobb dokumentumfilmnek az Azokat, Meggyes Krisztina művét ítélték, a kisjátékfilmek kategóriájában a Kamaszkor vége, Szilágyi Fanni rendezése, az animációs alkotások között A nyalintás nesze, Andrasev Nadja munkája nyert.

A női epizódalakítások legjobbjának Börcsök Enikőt választották a Szerdai gyerekben, a női főszereplők közül Básti Julit (Anyám és más futóbolondok a családból), ugyanebben a filmben mutatott alakításáért vihette el Gáspár Tibor a legjobb férfi epizódalakítás díját.

A legjobb forgatókönyvért odaítélt elismerés Fekete Ibolyáé lett (Anyám és más futóbolondok a családból), különdíjat kapott a Szerdai gyerek (rendező: Horváth Lili); a magyar filmkritikusok Életmű-díjával Hildebrand István operatőr és videórendező, egyetemi tanár sok évtizedes kimagasló művészi munkásságát ismerték el.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS