A reklámcég vette le Landman Gábor óriásplakátját

Nem tudja bizonyítani, de sejti, mi történhetett.
Hirdetés

A reklámtörvény egyik cikkelyére hivatkozva vette le a hirdetőtáblákat üzemeltető cég azt az óriásplakátot, amelyet Landman Gábor, Hollandiában élő, a romániai nyelvi jogokért küzdő aktivista helyeztetett el Kolozsvár mellett, az E60-as út mentén.

Megkeresésünkre Landman elmondta: annyit sikerült megtudnia, hogy a reklámcég egy hónap után levette az óriásplakátot, mivel az nem felel meg a 2013/185-ös reklámtörvény egyik előírásának.

Landmant két évvel ezelőtt megbilincselték, miután a marosvásárhelyi rendőrségen magyar nyelvű ügyfélszolgálatot kért.

A törvény 15. cikkelye p. bekezdésének 4. pontja ugyanis kimondja, hogy tilos az olyan reklámanyagok elhelyezése, amelyek formájukban, tartalmukban, méretükben és színükben összetéveszthetők a közúti közlekedési vagy tájékoztató táblákkal, vagy eltakarják azokat.

A plakáton valóban látható volt egy – a valóságban nem létező – háromnyelvű Kolozsvár-helységnévtábla, az, amelynek kihelyezését hiányolja Landman. A plakát egyébként Landman Romániában bejegyzett tanácsadó cégét reklámozza, de közvetlenül Emil Boc kolozsvári polgármestert szólítja meg azzal, hogy a cégnek nem sovinizmusra, hanem Schengenre van szüksége.

A Landman Gáborral korábban készített interjúnk itt olvasható.

A reklámcég semmiféle írásos dokumentumot, hivatalos értesítést nem küldött Landmannak, aki azt mondja: így csak azt tudja bizonyítani, hogy eltűnt a plakátja, azt csak sejti, hogy pontosan mi is történt. Érdekes, hogy a reklámcég egy hónap után jött rá: törvényt sért a plakát. „Nem tudom bizonyítani, de elképzelhető, hogy a cégre nyomást gyakoroltak és mivel a cég nem akar ebbe az ügybe belekeveredni, inkább levette a plakátot” – mondja Landman Gábor.

Landman nem akarja tovább bolygatni az ügyet, hiszen – mint mondja –, az akció végül is elérte célját: nagy médiafigyelmet kapott és sikerült felhívni a figyelmet arra, hogy Romániában nem tartják tiszteletben a nyelvi jogokat.

Landman évekkel ezelőtt a Hollandiában bejegyzett alapítványával, a European Language Rights-szal perelte a városházát háromnyelvű helységnévtáblákért. A pert végül azért veszítette el, mert a bíróság helyt adott a városháza azon kifogásának, hogy külföldi civil szervezet nem illetékes perelni a kérdésben.
Hirdetés

„Holland vállalkozóként Romániában én nem tudok olyan nyelvi jogokkal élni, amit több ezer román élvez Hollandiában. Rengeteg példa van, hadd említsek csak egyet: Zundertben zavartalanul működik olyan román bolt, ahol csak egynyelvű, román feliratok vannak, a személyzet nem tud hollandul vagy frízül, Hollandia egyik hivatalos nyelvén sem, a termékeken is csak román felirat van, mindenhol a román zászló látható, mégsem emel senki kifogást. Ehhez képest hol vannak a romániai magyarok jogai? Velem még angolul sem tudnak értekezni a romániai hivatalokban vagy rendőrségen.” – fogalmazott.

Landman hozzátette, hogy az incidensről mindenképpen értesíti a holland hatóságokat, a nagykövetséget.

Egynyelvű román bolt a hollandiai Zundertben.

 

Hirdetés