Utánanézett az egészségügyi minisztérium, hogy a Colectiv-tűz sérültjeit kezelő kórházak az összeesküvés-elméleteken kívül még minek a táptalajai: természetesen a kórházon belüli fertőzéseknek. Ezt vizsgálta az országos és a bukaresti közegészségügyi hatóság, a közös jelentésből a minisztérium hétfőn vonta le a következtetéseket.
Azt a 11 kórházat vizsgálták, amelybe sérülteket szállítottak az október 30-i diszkótűz után. Az égési sérültek jóval gyakrabban és könnyebben kapják el a kórházon belüli fertőzéseket amiatt, hogy az elsődleges külső védelmet jelentő bőr nagy felületeken sérül, illetve semmisül meg, az ilyen betegeken pedig az orvosok nagyszámú kézi beavatkozást hajtanak végre. A Colectiv-tűz áldozatainak zöme viszont nem ilyen fertőzések miatt hunyt el, állapítja meg a jelentés, hanem amiatt, hogy a tűzben súlyosan roncsolódott a tüdejük.
A vizsgálódó hatóságok arra jutottak, hogy az összes kórház betartotta a tisztaságra, fertőtlenítésre és hulladékkezelésre vonatkozó szabályokat, és biztosította az ehhez szükséges és elégséges fertőtlenítő szereket. Nem találtak olyan esetet, amelyben az orvosi személyzet ne látta volna el maradéktalanul a feladatát, sőt az erőfeszítéseiknek köszönhetően a kórházi kezelés sikeres volt a sérültek többségénél.
A kórházon belüli fertőzések nagyon alacsony szintjét jelentették novemberben, előfordulási arányuk 0-0,8 százalék közötti, egyedül a Égési Sérültek kórházából jelentettek magasabb, 2,8 százalékos arányt.
A 11 kórház közül
- hatban tudták elkülöníteni a Colectiv-tűz sérültjeit az intenzív osztályokon, de még ezek közül sem mindegyikben oldották meg azt, hogy ugyanabba a betegszobába csak az ugyanazzal a baktériummal fertőzött betegeket helyezzék el;
- hétben tudtak kifejezetten az égési sérülésekre szakosodott orvosi és kisegítő személyzetet biztosítani, de ezekben sem külön személyzetet a betegek különböző csoportjaihoz, akiket más-más fertőző baktérium támadt meg;
- nyolcban van állandó, 24 órán át üzemelő mikrobiológiai labor, amely lehető teszi a fertőzés azonosítását, a többi kórház kiszervezte ezt a szolgáltatást.
A laborok hiányos felszereltsége, illetve kiszervezése azzal jár, hogy nem mindegyik kórház tudja saját maga
- ellenőrizni ezeknek a fertőző organizmusoknak a terjedését,
- diagnosztizálni a fertőzéseket,
- megállapítani a fő fertőzésveszélyt jelentő mikroorganizmusok megtelepedését,
- figyelemmel követni az antibiotikumos kezeléseket és a kialakuló rezisztenciát a különböző antibiotikumokra.
A rezisztencia meghatározásának és értelmezésének módszerei nem egyformák a kórházakban, van ahol nem frissítették ezeket – áll a jelentésben. Nem zajlik egységesített szabályok, eljárások szerint néhány kritikus tevékenység sem: a betegek elkülönítése, kockázati zónától függő tiszítása / fertőtlenítése.
Bár nagyon sok az előírás és az eljárásokra vonatkozó szabály, ezeket néhol nem ismerik, vagy nem tartják be, a személyzet ritkán alkalmazkodik ezekhez. A jelentés szerint ezért alapos képzésre van szükség egyrészt az illető egészségügyi egység szakprofiljának, másrészt az adott pillanatban felmerülő fő problémáknak megfelelően, mint amilyenek most az antiobiotikumos kezelés és a rezisztencia kialakulása, az antibiotikum-fogyasztás, a kórházon belüli fertőzések valós számának a megállapítása.
A kórházakból hiányzik
vagy nincs elég orvosi személyzet a kórházon belüli fertőzések ellenőrzésére és megelőzésére (orvos-mikrobiológus, járványügyi orvos, infektológus), és nagyon hiányzik a szakképzett ápolószemélyzet, ami tovább növeli a fertőzéskockázatot.
A hiányosságok nem máról holnapra alakultak ki, különböző okaik vannak, de legfontosabb az a korlát, amit maguk a kórházépületek jelentenek az egészségügyi egységek működésének megszervezésében, illetve a szakképzett személyzet hiánya – áll a minisztérium közleményében. Ezért a tárcavezető országos akcióterv kidolgozását rendelte el rövid-, közép- és hosszú távú célokkal.
Rövidtávú cél egy olyan csoport létrehozása, amely megfigyeli és értékeli a kórházon belüli fertőzések ellenőrzésére és megelőzésére irányuló tevékenységet. Bátorítani akarják a kórházon belüli fertőzések eseteinek korrekt és gyors jelentését.
Középtávon a minisztérium újra bevezetné az orvos-mikrobiológus szakképzést, ösztönözné infektológusok, járványügyi szakemberek szerződtetését a sürgősségi osztályokra, illetve ilyen szakorvosokból álló csapatokat hozna létre.
Hosszú távon pedig korlátozná az antibiotikum-fogyasztást, és országos stratégiákat dolgozna ki és ültetne gyakorlatba a kórházon belüli fertőzések ellenőrzésére.