Mármint a 2015-ös év projektjein dolgozó csapat. Az egyik legnagyobb eredményüknek a többnyelvűsítés terén elértet tartják.
Már-már nosztalgikus hangulatban zajlott a Kolozsvár 2015 – Európa Ifjúsági Fővárosa projekt Bulgakov kávéházbeli évzáró sajtóreggelije, amelyen az ififőváros programjainak koordinálásáért felelős Share Föderáció képviselőjén kívül a partnerszervezetek (MIÉRT, KMDSZ, cserkészszövetség, KIFOR, IKE, MIK, RMDSZ, Sapientia – EMTE) reprezentánsai is részt vettek. Elég egyöntetű a vélemény, miszerint a 2015-ös év az ifjúsági szervezetek számára kivételes lehetőségekkel járt, ezekkel a lehetőségekkel pedig a szóban forgó szervezetek igyekeztek is élni, ezért aztán mindegyik szervezet kiemeli a számára legfontosabb programokat.
Borzási Sarolta, a Share magyar közösségért felelős alelnöke fáradhatatlanul sorolja az ifjúsági év eseményeit, az Untold fesztiváltól a Com’on Kolozsvárig, a Day 15-től a V4+ találkozóig, a Kolozsvár sosem alsziktól a Magyar Napok ifjúsági pavilonjáig – mi most nem fogjuk listázni az összeset, mert nem győznék végigolvasni. Izgalmasabb viszont megnézni az ifjúsági főváros évét számokban:
• Az önkormányzat jelentősen megemelte a költségvetés ifjúsági programokra szánt részét: 2012-ben még mintegy 2, 5 millió lejről beszélhetünk, ez az összeg 2015-re elérte a 10 milliót;
• mintegy 26 százalékkal növekedett a turisták száma a kincses városban;
• az ififőváros programjain összesítve több mint egymillió hazai, illetve 100 ezer külföldi résztvevő fordult meg;
• a projekt 5400 önkéntest foglalkoztatott, ebből kb. 2000 magyar;
• 300 nemzetközi eseményt rendeztek, amelyeken
• több mint 20 ifjúsági szervezet képviseltette magát.
A projektnek azonban vannak kevésbé számszerűsíthető eredményei is, ilyen az, hogy Kolozsvár fejlesztési stratégiájába beiktattak egy ifjúsági fejezetet – ez bizonyosan nem történt volna meg az ifjúsági fővárosi cím „nyomása” nélkül. Kérdésünkre, hogy ez a fejezet konkrétan mit tartalmaz, nem kaptunk egyértelmű választ: egyelőre csak irányelvek vannak (mint például a folyamatos konzultáció az ifjúsági szervezetekkel), ezeket még nem töltöttek fel konkrét tartalommal.
Horváth Anna alpolgármester – több más felszólalóhoz hasonlóan – kiemeli, hogy a Share Föderáció román és magyar fiatalokból álló csapata, az együttműködés kultúrájának felvállalásával, áttörést ért el a többnyelvűsítésben. Ma már természetes, hogy például a jegyautomaták vagy egyes kültéri reklámfelületek többnyelvűek, és ez nem lett volna elérhető az ififőváros szellemisége nélkül.
Geréd Imre városi tanácsos arról számol be, hogy az RMDSZ – a Communitas Alapítványon keresztül – idén 100 ezer, tavaly 75 ezer lejnyi pályázati keretet különített el az ififővárosi projektben részt vevő magyar ifjúsági szervezetek számára. Arról viszont, a jelen lévő sajtósok kitartó érdeklődése ellenére, egyelőre nem tud beszámolni, hogy pontosan milyen projekteket díjaztak ebből az összegből, és milyen arányban.
Talpas Botond, a Magyar Ifjúsági Konferencia erdélyi régióelnöke viszont az ifjúsági fővárosi év legfontosabb hozadékának egy másfajta, a romantizált, „dunatévés” imázstól eltérő – vagy azt kiegészítő – Kolozsvár-kép kialakulását tartja. Kolozsvár mintha megtalálná lassan a helyét, mi pedig elfogadjuk, hogy se nem magyar, se nem román város, hanem sokszínű, akárcsak Erdély. Ennél szebb végszót pedig mi sem találhattunk volna.
