// 2026. szeptember 26., szombat // Jusztina

Újraválasztották Orbán Viktort a Fidesz élére

// HIRDETÉS

A miniszterelnök keményen bírálta a bevándorlással szemben kellő eréllyel fellépni nem akaró nyugati illetékeseket.

Újraválasztották a Fidesz elnökének Orbán Viktort a párt XXVI., tisztújító kongresszusán vasárnap.

A budapesti Hungexpón tartott tanácskozáson a miniszterelnök az 1177 érvényes szavazatból 1174-et kapott.

Orbán Viktor 2003 óta a Fidesz elnöke, korábban pedig 1993 és 2000 között is ő állt a párt élén.

A kongresszuson, újraválasztását követően elmondott beszédében Orbán kijelentette: Európa megújításért kiált, le kell zárni a liberális politika korszakát, és vissza kell térni a demokratikus Európához.

A kormányfő úgy fogalmazott: az elmúlt 25 év egy nagy liberális korszak volt Európában, voltak nagy pillanatai, mára azonban

a liberális politika elvesztette vonzerejét, „kifulladt, lemerült", szembefordult a szabadsággal, ezért szembekerült az emberekkel, a demokráciával.

Az Európai Uniónak új szabályokra van szüksége, és a következő európai korszak vagy demokratikus lesz, vagy nem lesz - mondta Orbán Viktor.

Azt is elmondta: a kormány által képviselt polgári berendezkedés célja, hogy a magyar embereknek ne kelljen félelemben élniük a bűnözök, terroristák és illegális bevándorlók miatt. Ehhez szerinte szigorú, de méltányos jogszabályokra, erős, felkészült, fiatal rendőrségre, elszánt terrorelhárításra és magabiztos katasztrófavédelemre van szükség.

Magyarország védelme közben azt is látni kell, hogy Európa invázió alatt áll, úgy fest, mint egy csatatér - fogalmazott, majd hozzátette, ami most látszik, az csak a jéghegy csúcsa, mivel tízmilliók indulhatnak még Európába, amely most azért gyenge, mert vezetői vergődnek ahelyett, hogy cselekednének.

A kormányfő szerint ráadásul a baloldali elit és számos ország vezetője azon töri a fejét, miként fogadhatnának be még több bevándorlót ahelyett, hogy lépéseket tennének az áradat megállítására.

Minden józanul gondolkodó előtt világos ugyanis, hogy Európa nem bír el ennyi embert, ellátórendszere összeroppanna ekkora teher alatt - mondta, majd kiemelte, sötétebb felhők is gyülekeznek, hiszen a népvándorlás fenyegetést jelent az európai ember biztonságára is, a terrorizmus és a bűnözés növekedésével. Utóbbiról szólva azt mondta, bár erről nem szabad Európában beszélni, a tények mégis azt mutatják, hogy ahol sok bevándorló telepedett le, ott azonnal megnőtt a bűnözés.

Orbán Viktor aláhúzta,

az Európába érkezőknek eszük ágában sincs feladni saját életformájukat, ezért, ha csendben is, de a felszín alatt egy párhuzamos társadalom világa épül a mélyben, amely lassan, de biztosan kisebbségbe szorítja a „mi világunkat".

„Ha így megy tovább, el fogjuk veszíteni Európát" - fogalmazott, hozzátéve, hogy az európai vezetők mégis újabb meghívókat küldenek egy kitervelt és irányított folyamat részeként, amelyben egy bizarr nagykoalíció jött létre embercsempészek, emberjogi aktivisták  és brüsszeli bürokraták között, akik azon dolgoznak, hogy biztonságosan és gyorsan ideszállíthassák a migránsokat. A miniszterelnök szerint ebben a folyamatban programadónként Magyarország is képviselteti magát „egy híres és hírhedt fia által".

Szerinte a kontinenst sújtó „végzetes kórság" szellemi természetű, a bajok közös nevezője pedig az, hogy Európa nem vállalja magát, az európai szellem emberei pedig olyan másodlagos dolgokat tolnak előtérbe, mint az emberi jogok, a haladás, a nyitottság, az újfajta családok, a tolerancia. „Ezek szép és kedves dolgok, de valójában másodlagosak, mert csak származékok" - fejtette ki, kiemelve, hogy Európa már nem hisz abban, amiből ezek a dolgok származnak: a kereszténységben, a józan észben, a katonai erényekben és a nemzeti büszkeségben.

Kijelentette továbbá, az a tény, hogy létezik európai civilizáció, még nem jelenti, hogy jobb vagy rosszabb lenne másoknál, csak annyit jelent: „ezek mi vagyunk, azok pedig ti vagytok".

A miniszterelnök mindenkit buzdított arra, hogy írják alá a Fidesz petícióját - a magyarok által elutasított - kötelező betelepítési kvóta ellen.

Megjegyezte azt is, hogy a migránsügyben Európában „egy irányított médiavilág tárul fel a szemünk előtt". Szerinte a gondolat-, a szólás- és a sajtószabadság ma Magyarországon színesebb, szélesebb és mélyebb, mint tőlünk nyugatra.
 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen
Krónika

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen

Heves vita alakult ki a képviselőházban az RMDSZ és az AUR képviselői között arról a törvénytervezetről, amely szerint a kisebbségeknek joguk van használni a közigazgatásban az anyanyelvüket azokon a településen is, ahol arányuk 20 százalék alá csökken.

A Fotógróf
Főtér

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

Betört a csíkzsögödi autóbontóba, tört-zúzott, majd elkötött egy autót – keresi a rendőrség
Székelyhon

Betört a csíkzsögödi autóbontóba, tört-zúzott, majd elkötött egy autót – keresi a rendőrség

Egy órán át garázdálkodott egy ismeretlen elkövető a csíkzsögödi MCRacing autóbontó udvarán: autószállítókat tört össze, járműveket rongált meg, áttörte a kerítést, majd egy forgalomból kivont autóval hajtott el.

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást
Krónika

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást

Ha minden a tervek szerint halad, október elsejétől hatályba lép az új díjszabási rendszer a romániai országutak használatára vonatkozóan.

„Várható volt” – a leszakadt csobányosi vashídnál jártunk
Székelyhon

„Várható volt” – a leszakadt csobányosi vashídnál jártunk

Személyi sérülés nélkül, de jelentős közlekedési fennakadással járt a Bákó megyei Csobányoson történt hídbaleset. Szerdán hajnalban egy nehéz munkagépet szállító járműszerelvény alatt beszakadt a Tatros fölötti vasszerkezetű híd.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS