Gál Péter elmondta: magyar és erdélyi szakmai szervezetek egyeztetnek azért, hogy minél hamarabb és minél nagyobb szakmai konszenzussal elkészüljön a szóban forgó magyar-székely édességre vonatkozó kérelem, amit Magyarország mihamarabb továbbíthat Brüsszelbe az Európai Bizottságnak.

 

A hagyományos különleges termékoltalom lényege, hogy olyan receptúrát véd, amely már régóta létezik a társadalomban, régóta ismerik az ezzel a receptúrával készült terméket az emberek, és élő hagyományról van szó, amely adaptálja a technológiai változásokat is.

 

A Földművelésügyi Minisztérium kiemelt célja, hogy Magyarország növelje e földrajzi árujelzővel ellátott magyar termékek számát, valamint emelkedjen a Magyarországhoz köthető hagyományos különleges termékek száma is. Így nem is lehet kérdés – vélekedett a helyettes államtitkár –, hogy a kürtőskalács alkalmas a hagyományos különleges termék oltalomra.

 

Tamás Sándor, Kovászna megye tanácsának elnöke az hangsúlyozta: „azért szeretjük a kürtőskalácsot, mert a mienk”. A románok is kürtöskalácsnak nevezik a kürtőskalácsot, de Angliában és Franciaországban is annak mondják. Ez ugyanis egy olyan székely-magyar termék, amelynek egy neve van, kürtőskalács. Ezt a Kárpát-medencében mindenki tudja Konstancától Sopronig. 

 

Sokan jövedelem-kiegészítésként, de már sokan megélhetésük biztosítására is sütik a kürtőskalácsot. Sütésével a világban naponta már ezernél is többen foglalkoznak. A kürtöskalácsot előterjesztették az Erdélyi Magyar Értéktárba való felvételre is – fűzte hozzá.