// 2026. november 10., kedd // Réka

// Nagyítás

// Archívum

A legnagyobb török szultán sírját találhatták meg magyar régészek

Nagyítás

Szerző: szabot
2015. december 10., 19:13

Nemcsak az egykori mauzóleumot, hanem egy egész oszmánkori települést találtak a szivetvári szőlőhegyen.

I. Szulejmán szultán síremlékének (türbéjének) maradványait fedezhették fel magyar tudósok Szigetvár mellett - jelentették be a Török Együttműködési és Koordinációs Ügynökség (TIKA) Budapesti Programkoordinációs Irodájának szerdai sajtótájékoztatóján.

Pap Norbert, a Pécsi Tudományegyetem Kelet-Mediterrán és Balkán Tudományok Központjának igazgatója kijelentette: minden valószínűség szerint I. Szulejmán szultán sírhelyét, az egykori mauzóleumot, valamint egy unikális oszmán kori települést sikerült megtalálniuk a szigetvár-turbéki szőlőhegyen.

Fodor Pál bal oldalon, Pap Norbert a kép jobb oldalán | MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Ahhoz azonban, hogy teljes bizonyossággal ki lehessen jelenteni, hogy a türbét találták meg, fel kell tárni a többi épület maradványait is, és tisztázni szükséges egymáshoz való viszonyukat - jegyezte meg a kutatócsoport vezetőjeként is dolgozó szakember.

Egy egész település maradványai

Ali Uzay Peker, a Közel-keleti Műszaki Egyetem professzora kiemelte, hogy a legfontosabb egy oszmán kori település felfedezése; a türbe is ennek része. Az építészettörténész szerint a magyar kutatók nagyon komoly munkát tettek le az asztalra: ők a magyar és német nyelvű, a törökök pedig az oszmán forrásokat tekintették át.

Egyértelmű, hogy a most feltárt maradványok egy szultáni építményhez tartoztak 16. századi oszmán díszítésekkel, de azt még nem lehet bizonyossággal megmondani, hogy melyik épület a türbe, és melyik a dzsámi - hangsúlyozta Ali Uzay Peker.

A közös erőből végzett kutatás a magyar-török történelem és kulturális örökség fontos időszakát tárja fel - mondta Sakir Fakili, a Török Köztársaság budapesti nagykövete. Kiemelte: az 1520 és 1566 között uralkodott szultán türbéje utáni kutatás mellett először sikerült egy török alapítású magyarországi település maradványait feltárni. 2016 I. Szulejmán és Zrínyi Miklós halálának 450. évfordulója lesz, melyre számos megemlékezést terveznek.

I. Szulejmánt az Oszmán Birodalom egyik legnagyobb hódítójaként tartják számon:

tizenhárom hadjáraton vezette katonáit; emellett államférfiként is jelentős szerepet játszott, megújította a jogrendszert, a vallási életet, az oktatást, konszolidálta a birodalom területén élő kisebbségek helyzetét - idézte fel Fodor Pál, az MTA BTK főigazgatója.

A szultán 1520-as trónra lépésekor a birodalom 1,5 millió négyzetkilométerre terjedt ki, 1566-ra pedig már 2,5 millió négyzetkilométerre nőtt. Országa magába foglalta Jement, Budát, Etiópiát és a Krím félszigetet is, miközben lakosainak a száma 12-13 millióról 15-20 millióra növekedett. Halála után alig egy-két évtizeddel uralkodására már aranykorként tekintettek vissza.

Ugyanakkor I. Szulejmán Szigetvár falai előtt történt halálakor sok tekintetben felemás eredményeket tudott csupán felmutatni - hangsúlyozta a korszak kutatója. Fodor Pál úgy véli, hogy a szultán túlértékelte az Oszmán Birodalom egyébként valóban kivételes katonai és gazdasági erőforrásait, amelyeket az 1530-as évektől értelmetlenül szétforgácsolt ahelyett, hogy néhány fontosabb célra összpontosított volna.

A történész hangsúlyozta: az mindenképpen tagadhatatlan, hogy kulturális értelemben I. Szulejmán uralkodása az oszmán történelem egyik aranykora, ekkor szilárdultak meg azok a formák és keretek, amelyeket ma a klasszikus oszmán civilizáció egyedi stílusaként tartunk számon. Ennek a stílusnak legkiemelkedőbb példája az Isztambulban 1550 és 1557 között emelt Szülejmánije-dzsámi és a hozzá kapcsolódó épületkomplexum.

Fodor Pál szerint a szultán uralkodását két fő szakaszra lehet bontani. Az első, a trónra lépéstől az 1540-es évek elejéig tartó időszak a világuralom igézetében telt el. I. Szulejmán ekkor úgy vélte, hogy második Nagy Sándorként egyetemes világbirodalmat kell létrehoznia, ebben az elképzelésben támogatta legfőbb bizalmasa, Ibrahim nagyvezír, valamint a korszak világvége-várakozásai is. Ekkora esik Magyarország meghódítása, valamint a Bécs elfoglalására irányuló hatalmas és sikertelen erőfeszítések sora is.

„Szulejmán egy ideig valószínűleg hitt abban, hogy Allah a megváltó, a mahdi szerepét osztotta rá, és hogy az Oszmán Birodalom lesz a muszlim ezredévben az apokaliptikus jóslatokban szereplő utolsó világállam” - fogalmazott a történész.

Szulejmán 1534-ben elvesztette hatalmas befolyással bíró édesanyját, Hafszát, két évvel később pedig könyörtelenül megfojttatta a bizalmát elveszítő Ibrahimot. A két halálesetet követően

mély változások figyelhetőek meg a szultán személyiségében és politikájában.

Uralkodásának második szakaszában I. Szulejmán világuralomhoz fűzött reményei szertefoszlottak, ettől kezdve az oszmán politikában azok a személyiségek kerültek előtérbe, akik a birodalmat inkább az ortodox, szunnita iszlám legfőbb hatalmává kívántak tenni.

Ugyanekkor vált meghatározóvá Szulejmán életében Hürrem nevű ágyasa, majd felesége, aki nagyon jelentős politikai hatalomra tett szert - mondta el Fodor Pál. Hozzáfűzte azt is, hogy ezekben az évtizedekben született meg a legendás szulejmáni törvénykezés, amely sikerrel fogta egybe az addig szétszórt jogi anyagot.

Az 1550-es években több belviszály rengette meg a birodalmat, Hürrem 1553-ban elérte, hogy Szulejmán végezze ki egy másik ágyastól származó, népszerű legidősebb fiát, Musztafát. 1558-ban Szulejmán Hürremtől született fia, Bajezid robbantott ki nyílt lázadást apja ellenében. Noha a felkelés sikertelenül végződött, és Bajezidot megölték, az események súlyos csapást mértek Szulejmán egészségére és népszerűségére.

Hürrem 1558-as halála után a szultán évekre búskomorságba süllyedt, amiből csak az 1566-os szigetvári hadjárat emelte ki. Ugyanakkor a hadjárat lefolyása - amelyre az agg szultán súlyos betegen, ló helyett hintóban indult el - önmagában is jelzi az idők változását, hiszen az első éveiben még világuralomról, Bécs elfoglalásáról álmodó Szulejmán élete utolsó útján egy közönséges magyar határvár meghódításával bajlódott - emelte ki Fodor Pál.

A történész úgy véli, hogy ma Törökországban I. Szulejmán egyre inkább hasonló helyet vív ki magának a hivatalos nemzeti emlékezetben, mint a köztársaságot alapító Kemal Atatürk.

A szultán újrafelfedezése

az 1980-as évek óta figyelhető meg, korábban a köztársasági elit az Oszmán Birodalom idejére elfelejtendő, a törököket romlásba taszító korként tekintett. Ma viszont Szulejmán uralkodását a török történelem, a török teremtő erő és vallási tolerancia megnyilvánulásának egyik legfényesebb korszakaként ünneplik Törökországban.

Fodor Pál hozzátette: a szultán magyarországi megítélése csupán annyiban van változóban, hogy sokan követik a Szulejmán című televíziós szappanopera-sorozatot, így egyre többen kezdik „török szemüvegen át látni ezt az egész, magyar szempontból borzalmas korszakot”.

Hozzátette: számos történeti kérdés is megoldásra vár még, nem ismerni még pontosan az ostrom menetrendjét - a források ebben eltérnek -, és nem tudni egészen biztosan azt sem, melyik napon halt meg a szultán, és milyen körülmények között temették el.

Pap Norbert az eddigi munkáról elmondta: az évek óta zajló kutatásokban

a fordulatot a geográfiai megközelítés hozta.

A 2014 őszén a turbéki szőlőhegyen kezdődött vizsgálatok alapját az jelentette, hogy a szigetvári Barátság parkban, valamint a turbéki Segítő Boldogasszony templomban végzett korábbi ásatások nem jártak sikerrel. A korábbi vizsgálatok nem helyeztek hangsúlyt a történeti forrásokban fellelhető földrajzi információkra és arra, hogy a táj képe megváltozott az elmúlt évszázadokban.

Tájrekonstrukciót végeztek 1566-ra és 1689-re, a város elpusztulásának idejére fókuszálva. Kiderült, hogy a táj sokkal vizesebb volt, mint ma. A levéltári kutatás valószínűsítette, hogy a szigetvári vártól 4-5 kilométerre északkeletre, egy dombtetőn kell keresni, ahol 450 évvel ezelőtt szőlő és gyümölcsös volt.

Ott kutattak, ahol az 1970-es években lakossági bejelentésre már voltak ásatások, 1982-re azonban arra jutottak, hogy török őrtorony állhatott ott. Most viszont kimondhatták, hogy ott oszmán kori település volt nagy épületekkel - fejtette ki Pap Norbert.

„Nyolc méterre a feltételezett türbétől egy nagyobb épület van, ahol egy dzsámi állhatott, és a közelben egy dervis kolostor maradványai is találhatóak. Az épületegyüttest árok veszi körül” - mondta a kutató. Hangsúlyozta, hogy minden információ és jel egy irányba mutat, a megtalált épületegyüttes I. Szulejmán türbéjét foglalja magába, ide temethették a szultán belső szerveit.

Utalt arra, hogy a geográfusokból, történészekből, régészekből álló csoport új módszereket alkalmazva, írásos emlékek, geofizikai mérések és régészeti munkák révén 2013-ban bukkant rá egy addig ismeretlen oszmán kori település, a türbéhez kapcsolódó Turbék maradványaira.

Az 1570-es években épült és az 1680-as évek végén elpusztult város

felfedezése azért volt unikális, mert az oszmánok általában nem hoztak létre településeket, hanem a már meglévőkbe költöztek. Turbékhoz hasonló várost eddig senki sem talált a hódoltságkori Magyarország területén, létrejötte egyértelműen Szulejmán szigetvári halálához köthető.

Zrínyi Miklós 1566-ban két és félezer katonával egy hónapon keresztül állt ellen a Bécs elfoglalására tartó I. Szulejmán szultán vezette százezres török sereg ostromának. Szeptember 8-án, amikor a magyar csapat létszáma háromszázra fogyatkozott, a katonák Zrínyivel az élükön kilovagoltak a várból, és harc közben elestek.

A kutatócsoport szerint Szulejmán szeptember 6-án, a katonai ostromtáborban hunyt el, halálát 48 napig titkolták a hadsereg előtt. A uralkodó belső szerveit eltemették, a táborhelyet megjelölték, amely fölé egy 1692-ig biztosan fennálló türbe, majd mellé dzsámi, derviskolostor, kaszárnya és más létesítmények épültek.

Pap Norbert közölte, hogy a türbét illetően először 9-10 helyszínben gondolkodtak, ez később kettőre, majd egyre szűkült. A zsibóki-turbéki szőlőhegyen elvégzett geofizikai vizsgálatok adatai már az ásatások idén szeptemberi megkezdése előtt rendkívüli derűlátásra adtak okot.

„Az elmúlt két hónapban egy Mekka felé tájolt, négyzet alakú nagyobb helyiségből és háromosztatú előcsarnokból álló, egy méter vastag falú épületre bukkantunk, amelynek az ott előkerült számos lelet alapján egykor ólommal borított kupolája és pazar díszítése lehetett” - mondta el a geográfus-történész.

Kitért arra, hogy a nagyobb helyiség közepén nagyméretű rablógödör található, amelyet feltehetően a Turbékot elfoglaló Habsburg-csapatok ástak kincs után kutatva. „Elég valószínűtlen, de a legenda szerint a szultán belső szerveit aranyedényben temették el” - jegyezte meg.

Pap Norbert hangsúlyozta, hogy a belső szervek maradványainak megtalálására, ha azokat egyáltalán ott helyezték el véglegesen, mintegy 450 év után - az emberi szövetek tulajdonságai folytán - nem volt esély. A lelőhelyet a magyarok mellett ugyanakkor török szakértők is megvizsgálták, és az eddigi eredmények alapján egyetértenek: nagyon valószínű, a szulejmáni sírhelyet találták meg.

Az ásatásokon több mint negyven ember dolgozik, a vezető régész Hancz Erika, és különösen fontos szerepet játszott egy másik kutató, Kitanics Máté is. Pap Norbert szerint mintaszerű volt az együttműködés a török hatóságokkal, köszönetet mondott a TIKA támogatásáért.

Felidézte, hogy 2010 végén Pécsett Hóvári János későbbi ankarai nagykövettel és Kolovics János szigetvári polgármesterrel elhatározták: a szigetvári vár 1566-os ostromával kapcsolatos tudást továbbfejlesztik, beruházásokat kezdeményeznek ennek érdekében. A következő években kutatási szerződés született a török féllel, a mostani feltárást mindkét ország kormánya támogatta.

Törökországban több mint egy évtizede érezhetően nő az érdeklődés az oszmán korszak, annak teljesítménye iránt, a szigetvári kutatásokat a török közvélemény fokozott figyelemmel kíséri, ezért a bejelentésnek óriási hatása lesz, véli Pap Norbert. A tervek szerint jövőre Erdogan török elnök Szigetvárra látogat, és felkeresi az ásatások helyszínét - tette hozzá.

A szakember utalt arra, hogy az Oszmán-háznak 36 uralkodója volt, többségük a birodalom fővárosában és környékén hunyt el, ott emeltek nekik síremléket.

Két szultán temetésének azonban külön rendje volt.

I. Murád 1389-ben Rigómezőnél, I. Szulejmán Szigetvárnál halt meg, testüket Burszába és Isztambulba vitték, belső szerveiket ugyanakkor a legenda szerint kivették, és a helyszínen eltemették - mondta.

Rámutatott arra, hogy mindkét helyszín fontos zarándokhellyé vált, de amíg Murád türbéje fennmaradt, a legjelentősebb oszmán uralkodóként tisztelt Szulejmáné a 17. században elpusztult, azóta elveszett a helyének pontos emlékezete.

Pap Norbert szólt arról, hogy megítélése szerint Szigetvár a felfedezéssel a korábbinál is nagyobb nemzetközi ismertségre tehet szert, ez gazdasági előnyökkel járhat. Példaként említette, hogy I. Murádnak a mai Koszovóban álló türbéjének a nehéz megközelíthetőség és a rossz turisztikai infrastruktúra ellenére évi 20 ezer külföldi látogatója van.

„Szigetvárnak ennél lényegesen jobb a helyzete, de a helyszínt fel kell tárni, emellett a síremlék bemutatásához szükség van látogatóközpontra, utakra, parkolókra, szolgáltatásokra és erős marketingmunkára is” - mondta a kutatócsoport vezetője.

Különvélemény

A vörös csillagtól a Cosa Nostráig: a román politika dicstelen evolúciója

Varga László Edgár

A PSD ismét megkaparintotta nagy nehezen a hatalmat, de a háttérben már készülődik a disznófejes AUR.

A mémek terjedése gyorsabb, mint a rendőrség – a besztercei iskolai késelés tanulságai

Sánta Miriám

Sokszor a legrosszabb kérdéseket tesszük fel, amikor kiskorú bűnöző bukkan fel. Mit árul el rólunk a tehetetlenség?

Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// ez is érdekelheti

Főtér

„Az RMDSZ menjen a fenébe” – mi lesz ebből: forradalom, vagy békés átalakulás?

A változtatás igénye önmagában még nem politikai program. De a változatlanság sem lehet az.

Krónika

Egy nap alatt kétszer is súlyos milliókkal drágult az erdélyi megalétesítmény

Újból megdrágultak az ország legnagyobb, Erdélyben épülő sportcsarnokának kivitelezési munkálatai. Szerdán ugyanis néhány óra leforgása alatt két, a szerződés értékének módosítására vonatkozó hirdetmény is megjelent.

Főtér

Trikolórban hordták a növényi hulladékot egy AUR-os vezetésű község közmunkásai – hírmix

Az államfő tanácsadója szerint pár éven belül normalizálódhatnak az energiaárak Romániában. A kirámolt házban aludt el egy román tolvaj Olaszországban.

Székelyhon

Patkány támadt egy nőre fényes nappal, Csíkszereda központjában

Méretes patkány támadt egy csíkszeredai nőre fényes nappal Csíkszereda központjában, a piac közelében. Az áldozat a sokkoló esetet jelezte a városvezetésnek is. Az önkormányzat szerint a rágcsálók irtása folyamatos, a napokban is lesz a köztereken.

Krónika

Vásárlókkal hasonlítottuk össze a romániai és a magyarországi árakat: megdöbbentő a különbség

Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…

Székelyhon

Helikopterből figyelik a forgalmat Hargita megyében

Vasárnap légi közúti ellenőrzéseket tartanak Hargita megyében, így érdemes betartani a forgalmi szabályokat.

// még több főtér.ro

2026. november 09., hétfő

Sokba került a SRI-alezredes és a chicagói orvos Instagramon fogant szerelme

A foglalkozása az volt, hogy másokat buktasson le, végül mégis belesétált az egyik legősibb csapdába.

2026. november 09., hétfő

Sokba került a SRI-alezredes és a chicagói orvos Instagramon fogant szerelme

A foglalkozása az volt, hogy másokat buktasson le, végül mégis belesétált az egyik legősibb csapdába.

2026. október 20., kedd

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

2026. október 20., kedd

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

2026. október 19., hétfő

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

2026. október 19., hétfő

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

2026. október 15., csütörtök

Inkább németként meghalni Németországban, mint románként Romániában

A Ceaușescu-diktatúra legsötétebb időszaka, két erdélyi szász család és a tornyosuló kérdés: kivándorolni vagy vállalni az erőszakos asszimilációt a szülőföldön?

2026. október 15., csütörtök

Inkább németként meghalni Németországban, mint románként Romániában

A Ceaușescu-diktatúra legsötétebb időszaka, két erdélyi szász család és a tornyosuló kérdés: kivándorolni vagy vállalni az erőszakos asszimilációt a szülőföldön?

2026. október 12., hétfő

A diákhiteltől a sivatagi dinnyéig – Egy magyar főtiszt békefenntartó kalandjai

Akárcsak a szerelemben, a hadseregben is tévhit, hogy az ellentétek vonzzák egymást. A NATO- és ENSZ-missziókat megjárt dr. Sztankai Krisztián őrnagy, egyetemi docens kolozsvári előadásán jártunk.

2026. október 12., hétfő

A diákhiteltől a sivatagi dinnyéig – Egy magyar főtiszt békefenntartó kalandjai

2026. október 05., hétfő

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

2026. október 05., hétfő

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

2026. október 02., péntek

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

2026. október 02., péntek

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

2026. szeptember 28., hétfő

„A történetíró feladata a források tárgyilagos felvállalása”

Egy olyan könyvet is bemutattak a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon, amely miatt Ioan-Aurel Pop történészt, akadémikust köhögőroham kerülgetheti.

2026. szeptember 28., hétfő

„A történetíró feladata a források tárgyilagos felvállalása”

Egy olyan könyvet is bemutattak a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon, amely miatt Ioan-Aurel Pop történészt, akadémikust köhögőroham kerülgetheti.

2026. szeptember 25., péntek

Pálfy Zoltán: A feladatvállaló erdélyi magyar értelmiség rákfenéje a kényszeres küldetéstudat

Rengeteg kérdést eleve úgy teszünk fel, mintha kizárólag kisebbségi problémaként létezne – véli a BBTE adjunktusa, aki szerint a bicskával való verekedés a tehetetlenség jele. Nagyinterjú, II. rész.

2026. szeptember 25., péntek

Pálfy Zoltán: A feladatvállaló erdélyi magyar értelmiség rákfenéje a kényszeres küldetéstudat

2026. szeptember 23., szerda

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

2026. szeptember 23., szerda

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

Különvélemény