Így működik Magyarországon a román kisebbség kulturális autonómiája

Népszavazáson döntenek arról, mi legyen a román nemzetiségi önkormányzat feladata.
Hirdetés

Helyi népszavazást tartanak vasárnap a Békés megyei Méhkeréken arról, hogy a román nemzetiségi önkormányzat legyen-e a fenntartója a helyi általános iskolának.

Cserháti Tivadarné jegyző az MTI-nek elmondta: a román nemzetiségi települési önkormányzat tagjai kezdeményezték a helyi népszavazás kiírását. Ha a népszavazás érvényes és eredményes lesz, akkor a testület kezdeményezni fogja, hogy a 2016/2017-es tanévtől kezdődően vegyék át a Méhkeréki Román Nemzetiségi Kétnyelvű Általános Iskola fenntartói jogát a Klebelsberg Intézményfenntartó Központtól (Klik).

Hozzátette: vasárnap reggel hat és este hét óra között 1828 választópolgár adhatja le szavazatát a település két szavazókörében.

A helyi népszavazás akkor érvényes, ha a választópolgárok több mint fele érvényesen szavazott, és akkor eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott.

Hirdetés

Hogy kissé érthetőbb legyen, miről szól az ügy: ez olyan, mintha nálunk a jelentős magyar lakosságú településeken léteznének a helyi magyar közösség által választott autonómiatestületek, amelyek jogkörei lehetővé tennék, hogy az állam helyett, a magyar kisebbség igényei és szempontjai szerint működtessék a magyar intézményeket – elsősorban az iskolákat.

Ugye, milyen borzasztó lehet kisebbséginek lenni Magyarországon Romániával szemben, ami köztudottan a kisebbségek mintaértékű Kánaánja?
 

Hirdetés