Baba Vanga, a vak bolgár jósnő megmondta, amit Nostradamus is megjósolt: Európának vége! Jön a Kalifátus! Ennyi!
Bulgáriában élt egy vak hölgy, nevezett Vanghelia Pandeva Dimitrova. Ebben nincs semmi különös, biztos élt és él elég vak hölgy Bulgáriában. Csakhogy ez a hölgy volt Baba Vanga, más néven a Balkáni Nostradamus. Olyan híres jósnő volt, hogy 1942-ben maga III. Borisz bolgár cár is elzarándokolt hozzá, hogy megtudja, mit hoz a jövendő. (Sok jót nem hozott.)
A statisztikák szerint (nem tudni ugyan, kik végezték őket) Baba Vanga jóslatai 85 %-os pontossággal telibe találtak. Néhány példa:
A globális felmelegedés és a 2004-es cunami: az 1950-es években Baba Vanga kinyilatkoztatta egyrészt, hogy „a Föld hideg részei felmelegednek… és kitörnek a vulkánok”. Továbbá arról is beszélt, hogy egy „hatalmas hullám” érkezik az óceánból, és ellep egy emberekkel és városokkal tele partvidéket, és minden eltűnik a víz alatt. Bejött.
9/11 ikertorony-tragédia: 1989-ben Baba Vanga figyelmeztette az „amerikai testvérek”-et, hogy „két fémmadár” fog hamarosan lecsapni rájuk. Naná, hogy a World Trade Centerre utalt! És bejött!
Barack Obama megválasztása: Baba Vanga nemes egyszerűséggel megjövendölte, hogy az Amerikai Egyesült Államok 44. elnöke afroamerikai lesz. És hát nem bejött? Igaz, azt is hozzátette, hogy ő lesz az AEÁ „utolsó elnöke”. Na, erre lehet fogadásokat kötni.
Baba Vanga 1996-ban visszaadta lelkét a Nagy Teremtő Egésznek, előtte azonban jósolt még egy durvát. Nevezetesen, hogy az az Európa, amit mi ismerünk, 2016 végére „megszűnik létezni”. És mi jön utána? Hát az Arab Kalifátus, természetesen. A jósnő megmondta: a „nagy muszlim háború” 2010-ben kitör, mégpedig Szíriában (ezt neveztük mi kitörő örömmel Arab Tavasznak, ugye), aztán Európának annyi, és 2043-ban állni fog már a Kalifátus, amelynek központja – most lehet szörnyülködni – Róma lesz.
Ezek után mit tudunk csinálni? Hiszen Nostradamus is, Baba Vanga is megmondta. És a jósok, lám, nem tévednek. Lehet, itt az ideje, hogy fellapozzuk azt a Koránt.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
A PSD ismét megkaparintotta nagy nehezen a hatalmat, de a háttérben már készülődik a disznófejes AUR.
Durva kirohanást intézett Dan Tanasă, a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) képviselője a parlamentben a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a külföldi munkavállalók ellen a parlamentben.
Az egyszerűnek tűnő kérdés megválaszolása nehéz. Egy dolog biztos: nem azért, mert bosszút akar állni valamiféle társadalmi igazságtalanságért, ahogy azt egyes karosszék-forradalmárok vizionálják.
Jelentkezett a Román Lottótársaság központi székhelyén hétfőn az a nyertes, aki az október 22-i Loto 6/49 sorsoláson elvitte az első kategóriás, 17 760 754,40 lejes (több mint 3,32 millió eurós) főnyereményt.
Már Erdély több pontján tetten érhető, hogy az áprilisi választások óta kevesebb magyarországi vendég látogat az idegenforgalmi szempontból felkapottabb helyekre. A gazdasági okokon túlmenően a távolmaradáshoz hozzájárul a politikai megosztottság.
Tűz ütött ki Büdösfürdőn kedden este, a lángok több hétvégi házikót és egy lakókocsit is elértek. A tűzoltók megfékezték a lángok továbbterjedését, jelenleg az oltáson dolgoznak.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.