Baba Vanga, a vak bolgár jósnő megmondta, amit Nostradamus is megjósolt: Európának vége! Jön a Kalifátus! Ennyi!
Bulgáriában élt egy vak hölgy, nevezett Vanghelia Pandeva Dimitrova. Ebben nincs semmi különös, biztos élt és él elég vak hölgy Bulgáriában. Csakhogy ez a hölgy volt Baba Vanga, más néven a Balkáni Nostradamus. Olyan híres jósnő volt, hogy 1942-ben maga III. Borisz bolgár cár is elzarándokolt hozzá, hogy megtudja, mit hoz a jövendő. (Sok jót nem hozott.)
A statisztikák szerint (nem tudni ugyan, kik végezték őket) Baba Vanga jóslatai 85 %-os pontossággal telibe találtak. Néhány példa:
A globális felmelegedés és a 2004-es cunami: az 1950-es években Baba Vanga kinyilatkoztatta egyrészt, hogy „a Föld hideg részei felmelegednek… és kitörnek a vulkánok”. Továbbá arról is beszélt, hogy egy „hatalmas hullám” érkezik az óceánból, és ellep egy emberekkel és városokkal tele partvidéket, és minden eltűnik a víz alatt. Bejött.
9/11 ikertorony-tragédia: 1989-ben Baba Vanga figyelmeztette az „amerikai testvérek”-et, hogy „két fémmadár” fog hamarosan lecsapni rájuk. Naná, hogy a World Trade Centerre utalt! És bejött!
Barack Obama megválasztása: Baba Vanga nemes egyszerűséggel megjövendölte, hogy az Amerikai Egyesült Államok 44. elnöke afroamerikai lesz. És hát nem bejött? Igaz, azt is hozzátette, hogy ő lesz az AEÁ „utolsó elnöke”. Na, erre lehet fogadásokat kötni.
Baba Vanga 1996-ban visszaadta lelkét a Nagy Teremtő Egésznek, előtte azonban jósolt még egy durvát. Nevezetesen, hogy az az Európa, amit mi ismerünk, 2016 végére „megszűnik létezni”. És mi jön utána? Hát az Arab Kalifátus, természetesen. A jósnő megmondta: a „nagy muszlim háború” 2010-ben kitör, mégpedig Szíriában (ezt neveztük mi kitörő örömmel Arab Tavasznak, ugye), aztán Európának annyi, és 2043-ban állni fog már a Kalifátus, amelynek központja – most lehet szörnyülködni – Róma lesz.
Ezek után mit tudunk csinálni? Hiszen Nostradamus is, Baba Vanga is megmondta. És a jósok, lám, nem tévednek. Lehet, itt az ideje, hogy fellapozzuk azt a Koránt.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
Nem úgy van az, hogy egy „független” illető valamire rámutat, hogy az propaganda, és akkor az propaganda.
Országszerte 2172 hivatásos katonai állást hirdetett meg a román védelmi minisztérium. A hétfőn kezdődött toborzási kampányban 18 és 45 év közötti jelentkezőket várnak, akiknek legalább tíz osztály elvégzéséről szóló bizonyítványuk van.
Továbbá: jaj, nektek, állattenyésztők, jön a vega népmozgalom, Gigi Becali megadta a hangot. És halleluja, a liberálisok megszavazták a Niculescu-kormányt, persze, nem jó kedvükben.
Együttes ülésén szavazott a képviselőház és a szenátus kedden délután a Luca Niculescu-kormány beiktatásáról. A kabinet végül megkapta a beiktatásához szükséges szavazatszámot.
Romániával példálózott Magyar Péter miniszterelnök, amikor az Országgyűlésben a jövő évi költségvetés kapcsán a túlköltekezés veszélyire figyelmeztetett.
Megtiszteltetés és óriási felelősség volt Románia miniszterelnök-helyetteseként képviselni a magyar közösséget, és felelősséggel dolgozni a kormányban – írta szerda délutáni posztjában Tánczos Barna, az RMDSZ szenátora.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.