Baba Vanga, a vak bolgár jósnő megmondta, amit Nostradamus is megjósolt: Európának vége! Jön a Kalifátus! Ennyi!
Bulgáriában élt egy vak hölgy, nevezett Vanghelia Pandeva Dimitrova. Ebben nincs semmi különös, biztos élt és él elég vak hölgy Bulgáriában. Csakhogy ez a hölgy volt Baba Vanga, más néven a Balkáni Nostradamus. Olyan híres jósnő volt, hogy 1942-ben maga III. Borisz bolgár cár is elzarándokolt hozzá, hogy megtudja, mit hoz a jövendő. (Sok jót nem hozott.)
A statisztikák szerint (nem tudni ugyan, kik végezték őket) Baba Vanga jóslatai 85 %-os pontossággal telibe találtak. Néhány példa:
A globális felmelegedés és a 2004-es cunami: az 1950-es években Baba Vanga kinyilatkoztatta egyrészt, hogy „a Föld hideg részei felmelegednek… és kitörnek a vulkánok”. Továbbá arról is beszélt, hogy egy „hatalmas hullám” érkezik az óceánból, és ellep egy emberekkel és városokkal tele partvidéket, és minden eltűnik a víz alatt. Bejött.
9/11 ikertorony-tragédia: 1989-ben Baba Vanga figyelmeztette az „amerikai testvérek”-et, hogy „két fémmadár” fog hamarosan lecsapni rájuk. Naná, hogy a World Trade Centerre utalt! És bejött!
Barack Obama megválasztása: Baba Vanga nemes egyszerűséggel megjövendölte, hogy az Amerikai Egyesült Államok 44. elnöke afroamerikai lesz. És hát nem bejött? Igaz, azt is hozzátette, hogy ő lesz az AEÁ „utolsó elnöke”. Na, erre lehet fogadásokat kötni.
Baba Vanga 1996-ban visszaadta lelkét a Nagy Teremtő Egésznek, előtte azonban jósolt még egy durvát. Nevezetesen, hogy az az Európa, amit mi ismerünk, 2016 végére „megszűnik létezni”. És mi jön utána? Hát az Arab Kalifátus, természetesen. A jósnő megmondta: a „nagy muszlim háború” 2010-ben kitör, mégpedig Szíriában (ezt neveztük mi kitörő örömmel Arab Tavasznak, ugye), aztán Európának annyi, és 2043-ban állni fog már a Kalifátus, amelynek központja – most lehet szörnyülködni – Róma lesz.
Ezek után mit tudunk csinálni? Hiszen Nostradamus is, Baba Vanga is megmondta. És a jósok, lám, nem tévednek. Lehet, itt az ideje, hogy fellapozzuk azt a Koránt.
Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?
Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.
A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.
Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.
Ha csak egy rövid videót nézne meg arról, hogy miként működik az ország, és mekkora munka a megreformálása, akkor ez legyen az.
Miközben Magyarországon az elmúlt választási ciklusok legkiélezettebb és -feszültebb politikai kampánya zajlik, Erdélyben – és több magyarlakta vidéken a Kárpát-medencében – már megkezdődött a szavazási folyamat.
Gyerekszótár választások előtti kimerült időkben.
Egy erdész talált rá hétfő délután arra a két kislányra, akik vasárnap tűntek el dicsőszentmártoni otthonukból.
Továbbra is folyamatban van annak a két kiskorúnak a felkutatása, akik vasárnap délután tűntek el Dicsőszentmártonból. A hatóságok hétfőre virradóra is megszakítás nélkül folytatták a keresést.
Újabb részletek láttak napvilágot hétfő késő délután a Dicsőszentmártonból eltűnt és a várostól négy kilométerre, egy elszigetelt területen megtalált kislányok ügyében.
Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?
Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.
A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.
Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.